Képviselőházi napló, 1896. XXII. kötet • 1899. április 17–május 16.

Ülésnapok - 1896-458

222 458. országos filés 1899. május 15-én, hétfőn. dásokkal, a melyeket a pártok létesítettek, annálfogva azt hiszem, hogy már maga ez az egy szempont is döntő fontossággal bir arra, hogy a bizottság nevében azoknak változatlanul leendő elfogadását, kérjem. . , De ettől eltekintve is,! én azon véleményben vagyok, hogy a házszabályoknak megalkotása, átváltoztatása és módosítása a képviselőház feladatainak legkényesebb teendői közé tartozik, mert a házszabályokon nyugszik a képviselőház tanácskozásainak rendje és nyugalma, és a házszabályok szolgáltatják a biztosítékot arra, hogy a törvényhozás a maga működését és a maga feladatait akként teljesíthesse, a mint ezt az ország érdekei kívánják. A házszabályok a kisebbségnek oltalmat nyújtanak arra, hogy tevékenységét kifejthesse, a többségnek pedig biztosítékot arra, hogy legitim akaratát érvényesíthesse. Épen ezért mit sem tartok kívánatosabbnak, mint azt, hogy a házszabályok minden módosítása, a menynyire csak lehetséges, a pártok beleegyezésével és belenyugvásával találkozzék. Ez a körülmény emeli becsét és értékét azon megállapodásoknak is, a melyeket a módo sítások tartalmaznak, és a melyeket a bizottság a képviselőháznak elfogadásra ajánl,/

1 mert ezen közös és kölcsönös megállapodások szolgáltatják a pártok részéről azt az erkölcsi obligót, hogy azon intencziók, a mslyek a bizottság és a pártok szemei előtt lebegtek akkor, a midőn a házszabályok változtatását elfogadták, a maguk őszinte és valódi értelmükben érvényesülni is fognak. Hiszen, t. ház, maga az a nyilatkozat, a melyet a 204. §-ra vonatkozólag a béketárgyalások alkalmával a miniszterelnök úr tett, és a melyet a pártok egyhangúlag elfogadtak, szintéri ezen erkölcsi obligón nyugszik, a mennyiben kimondja azt, hogy a 204. §., ha az eset és a körülmények úgy kívánnák, alkalmaztatni is fog, és az országgyűlés pártjai helyeslik és elfogadják azt az álláspontot, hogy a háznak erre vonatkozó határozata előtt minden képviselőnek kötelessége lesz meghajolni. Ez a házszabályokba beiktatva nem lesz, de maga a deklaráczió, a mely minden részről elfogadtatott, erkölcsi biztosíték arra, hogy azon intencziók, melyek úgy a módosítások megalkotásánál, mint ezen deklaráczió megtételénél és elfogadásánál fenforogtak, valóban meg is fognak valósulni. És én ezt a magam részéről erősebb szempontnak tartom, mint a házszabályok rideg rendelkezését, mert ebbe belevegyül a lojalitásnak azon kötelessége, hogy midőn a pártok elfogadtak bármely kérdésben valamely álláspontot, az ezen álláspontnak megfelelő gyakorlat annak czélját a maga őszinteségében érvényesíteni is fogja. Ez nyugtassa meg azokat is, a kik taíáu egyfelől azt tartják, hogy a házszabályok módosításában a ház tovább | ment, mint kellene, másfelől azokat, a kikhez különben én nem tartoztam és nem tartozom, a kik tudniillik azt hiszik, hogy a házszabályok további szigorítására szükség lett volna a ház tanácskozásainak érdekében. (Helyeslés a középen.) Azt gondolom tehát, hogy a nézetek találkozása, a pártok tanácskozásaiban az intencziók találkozása, az, a mi meg fogja valósítani azon czéloknak a tanácskozásokban való érvényesülését, a melyekre közérdekből és országos érdekből a háznak törekednie kell. A mi most már a javaslatokat illeti, azoknak részletesebb fejtegetésébe belebocstkozni két okból nem akarok: egyfelől azért, mert hiszen a jelentésben ezek tételenkint fel vannak sorolva; másfelől pedig azért, mert ezen módosítások az egyes "pártok értekezleteinek már tanácskozási tárgyát képezték, és így azok mindnyájunk előtt ismeretesek. Csak néhány nagyobb vonásait leszek bátor tehát felsorolni azon módosításoknak, melyeket a bizottság elfogadásra ajánl. Ezen módosításokban oly természetű intézkedések javasoltatnak bizonyos esetekre, a melyek a felszólalóknak számát korlátozzák. Ez két esetre van szorítva. Ezen eseteknek egyike a jegyzőkönyv hitelesítése, másik pedig azon napirendnek a megállapítása, a mely az elnök részéről történik. Mind a kettőre vonatkozólag javasoltatik, hogy a háznak tagjai közül minden egyes esetben csak négy szónok szólhasson, azután pedig a ház egyszerű felállással, vagy ülvemaradással határozzon. Továbbá intézkedés foglaltatik benne arra nézve is, hogy mindazon képviselők felszólalása, a kik a házszabályok czímén akarnak szólani, hogy úgy mondjam, lokalizáltassék, tudniillik ezen felszólalások kizárólag a házszabályok helyes értelmezésére szoríttassanak, a mi mindenesetre haladást és vívmányt jelent. Annakutánna intézkedés foglaltatik benne arra nézve is, hogy az ülések meghoszszabbítására nézve indítványok legyenek tehetők a nélkül, hogy ezen indítványok eldöntése hoszszabb tanácskozás tárgyát képezze. Ki van mondva jelesül benne, hogy ily indítványok a ház elnökénél Írásban nyújtandók be, és ezen indítványok sorsa a legközelebbi ülés végén egyszerű szavazással döntendő el. Továbbá klarifikáltatik a házszabályok egy rendelkezése, a mely az egyszerű szavazásra vonatkozik. Méltóztatik tudni, hogy a házszabályok alkalmazásánál az volt gyakorlatban, hogy egyszerű szavazás alatt, a vita nélküli eljárás értendő; most ez klarifikáltatik akként, hogy az egyszerű szavazás azt jelenti, hogy a szavazás felállás, vagy ülvemaradás által történik, és másnapra el nem halasztható. Klarifikáltatván ekként az egyszerű szavazás értelme és jelentősége; több rendbeli esetekre alkalmazásba véli veendőnek a bizottság ezen