Képviselőházi napló, 1896. XXII. kötet • 1899. április 17–május 16.

Ülésnapok - 1896-456

455. országos ülés 1899. május 4-én, csütörtökön. 211 képviselő úr interpellácziójára adott válaszát: igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik a választ tudomásai veszik, szíveskedjenek felállani. (Meg­törtmik.) U A kormány részéről jelen vannak: Széll Kál­mán, Plósz Sándor, Hegedüs Sándor, Cseh Ervin. (Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor.) Elnök £ T. ház! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét gróf Esterházy Kálmán jegyző úr vezeti; a javaslatok mellett szólani kívánók jegyzékét Nyegre László, az ellene felszólalókét Molnár Antal jegyző úr vezeti. Mindenekelőtt fel fog olvastatni a tegnapi ülés jegyzőkönyve. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa az 1899, évi május hó 4-én tartott ülés jegyző­könyvét). Elnök: Van-e valakinek észrevétele a jegyző­könyvre? (Nincs!) Ha nincsen, úgy a jegyzőkönyvet hitelesített­nek jelentem ki. T. ház! Bemutatom Torontálmegye közön­ségének feliratát, a csángók telepítési váltságá­nak elengedése tárgyában. Kiadatik a kérvény! bizottságnak. T. ház! Mielőtt a napirendre áttérnénk, a miniszterelnök úr kivan szólani. (Halljuk!Halljuk!) Széll Kálmán miniszterelnök: T. kép­viselőház ! Bocsánatot kell kérnem a t. képviselő­háztól, hogy vissza kell térnem a tegnapi ülésben történt egy felszólalásra. (Halljuk! Halljuk!) Pichler Győző képviselő úr annak az interpellá­cziójának, a melyet a Vaskapu-tarifa kérdésében A ház a választ tudomásul veszi. A legközelebb ülés ideje és napirendje meg lévén állapítva, az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. u. 12 óra 45 pereskor.) a kereskedelemügyi miniszter úrhoz intézett, indo­kolásában, a melyet egy hosszabb beszéd kíséreté­ben terjesztett elő, megemlékezett egy külföldi államról, — szerinte — beavatkozásáról, és megemlékezett oly kifejezésekkel, a melyekre kötelességem visszatérni, mert azokat szó nélkül nem Nagyhatom. (Halljuk! Halljuk !) Nagyon saj­nálom, hogy ma kell ezt tennem, de a t. kép­viselő úr beszédjének annál a részénél helyemről elszólítottak, s így nem voltam jelen a házban. Ma azonban, a mint a reggeli lapokban a beszéd­nek szószerinti szövegét olvastam, nagy sajnálat­tal tapasztaltam, hogy a t. képviselő úr oly kifejezésekkel élt, a melyeket nem Nagyhatok szó nélkül, és a melyekre ki kell kérnem a t. háznak a figyelmét (Halljuk! Halljuk!) A t. képviselő úr beszél arról, hogy Bajor­ország beleavatkozott ebbe a kérdésbe és más államok is beleavatkoztak. A mi mindenekelőtt ezt a beavakozást illeti, a kereskedelemügyi mi­niszter úr, a ki bizonyára reflektált rajok, . . . Hegedüs Sándor kereskedelemügyi mi­niszter: ügy vau! Széll Kálmán miniszterelnök: ... mert megmondta, hogy beavatkozások nem történtek. Kérdések tétettek ugyan, de semmiféle beavatkozás senki részéről nem történt. De ez nem indítana engem a felszólalásra. A képviselő úr azonban, midőn ezt a beavatkozást felemlíti, akkor Bajor­országról oly szavakban emlékezik meg, a melye­ket komoly megjegyzés nélkül nem Nagyhatok, és a melyeket vissza kell utasítanom. A képviselő ár beszél nevetséges eljárásról, 97* jk /"" Í£3I f^\ 1 i CH l"7 A f~\ ^\^N | i "i' i.i^H 1899. évi május hó 5-én, pénteken, Perczel Dezső elnöklete alatt Tárgyai: Jegyzőkönyv hitelesítése. — Felirat bemutatása. — Felszólalás napirend előtt. — Országgyűlési képviselőválasztások feletti bíráskodásról szóló törvényjavaslat. (Harmadszori olvasás.) — Állami elemi népiskolák megfelelő elhelyezésével felmerülő kiadások fedezéséről szóló törvényjavaslat. (Harmadszori olvasás.) — Napirend. — Jegyzőkönyv hitelesítése.

Next

/
Thumbnails
Contents