Képviselőházi napló, 1896. XXII. kötet • 1899. április 17–május 16.
Ülésnapok - 1896-456
212 456. országos ttlés 1899. május 8-én, pénteken. beszél flagrans szerződésszegésről, és hogy keresi a tolvajt az, a ki tolvaj. (Mozgás.) T. képviselőház! Én azt hiszem, ebben a parlamentben senki részéről sem nem helyes, sem nem illő, sem nem parlamentáris ilyen modorban nyilatkozni; (Úgy van! Úgy van!) egy velünk barátságos viszonyban levő államról pedig épen a leghelytelenebb dolog így beszélni, arról az államról pedig, a mely a mi uralkodóházunkkal való rokonsága által benső szálakkal van Magyarországgal is összekötve, így nyilatkozni épenséggel nem szabad, nem illik, (Úgy van! Úgy van!) egy oly államról, a mely nekünk az első királynét adta, és a mely adta a mi megdicsőült királynénkat, a kinek elveszte fölött Magyarország örökké keseregni fog, így megemlékezni nem szabad, és komoly visszautasítást érdemel. (Élénk helyeslés jobbfelől. Egy hang a szélső baloldalon: As a kérdés: igaz-e? Mozgás.) Ha szerződésszegésről beszél a t. képviselő ár, tetszett volna äzt bizonyítani, vagy igazolni, de ő nem igazolta, de ezekkel a kifejezésekkel vádolni egy velünk barátságos viszonyban álló államot, vagy kormányt és ilyen szavakkal emlékezni meg róla, ez nézetem szerint meg nem engedett, nem helyes dolog, s arra nekem visszatérni és a magam részéről ezen komoly kijelentésekkel kellett kisérni. Én sajnálom, hogy azok a kifejezések itt használtattak, mint helyteleneket, meg nem engedetteket, vissza kell azokat utasítanom. (Élénk helyeslés.) Thaly Kálmán: De Lueger hogy beszél rólunk? (Zaj a szélső baloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: Épen azért nem szabad itt is! Elnök: Most áttérünk a napirend szerint az országytílési képviselőválasztások feletti bíráskodásról szóló törvényjavaslat (írom. 600, 61 i) harmadszori olvasására. Nyegre László jegyző (olvassa a tőrvényjavaslatot). Elnök: Felteszem a kérdést: elfogadja-e a ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasás után is: igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház a törvényjavaslatot harmadszori olva sásban is elfogadván, az alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett a főrendiházhoz küldetik át. Következik most az állami elemi népiskolák megfelelő elhelyezésével felmerülő kiadások fedezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 487, 613) harmadszori olvasása. Nyegre László jegyző (olvassa a törvényjavaslatot): Elnök: T. ház! Fölteszem a kérdést: elfogadja-e a ház harmadszori olvasás után is a törvényjavaslatot: igeü, vagy nem? (Igen!) A ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasás után is elfogadta, és így az alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett a főrendiházhoz tétetik át. T. ház! Miután a ház, — tegnapi határozata értelmében — a legközelebbi ülést csak a jövő pénteken fogja tar tani,kérem, szíveskedjenek hozzájárulni ahhoz, hogy a mai ülés jegyzőkönyve nyomban hitelesíttessék. (Helyeslés.) Kérem felolvasni a jegyzőkönyvet. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a mai ülés jegyzökönyvét). Elnök: Kérdem a házat, van-e valakinek észrevétele a felolvasott jegyzőkönyvre nézve? (Nincs!) Ha nines, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki és az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. e. 10 éra 50 percekor.)
