Képviselőházi napló, 1896. XXII. kötet • 1899. április 17–május 16.

Ülésnapok - 1896-455

210 455. országos ülés 1899. május 4-én, csfttSrtoMn, akkor annak életbeléptetését elő kell készíteni, különösen akkor, a mikor ilyen nagy financziális érdekek forognak koczkán, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) hogy holmi kalauzszolgálat miatt ne szenvedjen százezrekre menő kárt az állam. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Különösen nem elégít ki a válasz azért, mert, ha a t. miniszter úr azt mondotta volna, hogy a »kalauzszolgálat miatt nem léptettem életbe a díjszedést most, de életbe fogom léptetni ekkor meg ekkor,« én daczára annak, hogy tudtam volna akkor is, hogy nem ez az ok, csak nem állíthatom a miniszter úr határozott kijelentésével szemben, csak érezem és nagyon tudom és hiszem, hogy nem a kalauzszolgálat az oka, elég önmegtagadással és elég belátással birtam volna arra, hogy ha megmondatik apodikticze a határnap, e kérdést egyszerűen tovább nem firtatni, s a választ elfogadtam volna; mert úgy gondolkoztam volna: nagy, bonyolult kérdések, a melyek nemzetközi szerződéseken alapúinak, forognak itt koczkán, talán államérdek nem foglalkozni behatóan vele, hogyha ideig-óráig elhalasztatnak, de midőn bizonytalan időről beszél a miniszter úr, akkor az ily nagyfontosságú kérdésben a választ tudomásul nem vehetem. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter i A t. képviselő úr két megjegyzésére vonatkozólag kell helyreigazítással élnem. A t. képviselő úr ugyanis azon téves hitben van, hogy én egyedül a kälauzszolgálatot állítottam okúi oda. A képviselő úr azt kérdezte tőlem, hogy ez ügyben mely belkormányzati okok vezettek engem, s én erre vonatkozólag példaképen hoztam fel azt a kalauzszolgálatot, de e tekintetben is nagy tévedésben van a t. képviselő úr, ha azt hiszi, hogy e kalauzszolgálat most is olyan lesz, mint a múltban volt. Miután a kormány terve, a mit a képviselőháznak be is jelentett az, hogy ezt államosítani fogjuk, igen természetes, hogy azt az egész személyzetet is szervezni kell. Miután pedig a képviselő úr is elismerte, hogy e tekintetben nehézségek vannak, mert hisz ezt ő maga említette, ő maga is belátja, hogy vannak nehézségek, a melyeket le kell győzni és hiszem is, hogy le fogjuk győzni ezeket. Másik megjegyzésem sokkal fontosabb. A t. képviselő úr — úgy látszik — nem méltatta kellő figyelemre nyilatkozatomat. Az angol parlamentben felmerült téves állításra alapítja vádjának fen tartását. Azt hiszem, a t. képviselő úr ismeri annyira a mi közjogi viszonyainkat, — a mit az angoloktól megkívánni nem lehet, — hogy a bécsi iparkamarával mi csak nem tárgyalunk, és hogy mi a bécsi hamara felszólalása folytán semmiféle akeziónkat el nem halasztjuk. (Helyeslés.) Polónyi Géza: Deym máskép beszél! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Engedelmet kérek, különböztessük meg a dolgokat. A londoni nagykövet megvédelmezte az angol kormánynál a mi jogunkat, és azt az angol kormány államtitkára a parlamentnek bejelentette; azután van az okoskodásnak többi része, a melyben már nem a londoni nagykövet beszél, hanem egy államférfi, a kinek beszéde e részben talán hiányosan van a sürgönyben viszaadva. Pichler Győző: Ez épen a hiba! (Zaj.) Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: De ez így van, és ezt elhiheti a t. képviselő úr. A magyar kormány ellen tehát ily tekintetben vádat kovácsolni ebből a téves állításból csakugyan nem lehet. Ezt kötelességem volt rektifiikálni, és még egyszer hangsúlyozom, hogy e tekintetben a kormány álláspontjára ilyen befolyások nem érvényesültek. (Helyeslés jobbfelöl.) Pichler GyŐZŐ : T. ház! Bocsánatot kérek a t. háztól azon szerénytelenségemért, hogy szives figyelmét ismét igénybe veszem és félremagyarázott szavaim helyreigazítására kérek szót. Én nem támadtam meg e tekintetben a miniszter urat és nem erősítettem meg azt, hogy beavatkozást enged, és nem mondtam, hogy megengedi akadályozni, hogy a jog fentartassék. Azonban megtörtént az a mulasztás, hogy midőn ilyen nagy és az egész modern világot érdeklő kérdés forog koczkán, nem értesítette például Angliát arról, hogy mi az elhalasztás oka, hogy az angolok nagyon érdeklődnek eziránt, annak jelét találjuk abban, hogy indokolják miért halasztották el. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Ez nem kötelességem! Pichler Győző: Igaz, hogy ez kötelessége nem volt, de az állam érdeke megköveteli, hogy a midőn ily félreértések lehetségesek, az elhalasztásnak legalább is okát megtudják. Én különben csak egy dolgot akarok még megjegyezni a t. miniszter úrnak. Azt mondta a t. miniszter úr, hogy csak a kalauzszolgálat szervezéséről van szó. De én megvagyok győződve róla, hogy a kalauzszolgálat után következik majd a tonnageszolgálat és még számos más kérdés s így most már csakugyan kételkedem azon, hogy belátható időn belül életbe fog lépni a tarifa. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Majd meglátjuk! Elnök: Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést. Tudomásul veszi-e a ház a kereskedelemügyi miniszter úrnak Pichler Győző