Képviselőházi napló, 1896. XXII. kötet • 1899. április 17–május 16.

Ülésnapok - 1896-455

455. ország©s~ttlés 1899. május 4-én, csütörtökön. %Q\ lizáitattak, a mennyiben a szövegbe felvétettek. Mivel pedig a javaslat így keríílt a t. ház asztalára, én, valamint a néppárt is igen szikesen hozzájárulunk ezen szakaszhoz. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: Szilágyi Dezső! Szilágyi Dezső: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Nem tartom megengedhetőnek a magam részéről, hogy a beszéd érdemére feleljek, és pedig azért nem, mert én részemről, ha már egyszer nem a fenforgó szakaszhoz szóltam a ház kegyes engedelmébői, ezt ezen törvényjavaslat tárgyalása alkalmával többször kérni, vagy igénybe venni akarom. Egyetlen helyreigazítást akarok tenni szavaim értelmére nézve. Én azt mondtam, hogy a lelkiekben való hatalommal való visszaélés fékezését és büntetését az egyházra bízni nem lehet. Mit jelentett ez? A menynyiben ezek a cselekmények az egyházi kötelességeknek is megsértései, azoknak mint egyházi vétségeknek elítélése és büntetése az egyház dolga, csinálja szabályai, törvényei szerint. A választóijog gyakorlata azonban világi dolog, (Igaz! Ügy van! jobbfelöl.) azt szabályozni és megvédeni az állam kötelessége és feladata, (Helyeslés jobbfelöl.) és nem bizzuk az egyházra, mert ahhoz, annak megvédésére a világi rend ellenében az egyháznak hatalma sincs, hivatása sincs (Helyeslés jóbbfelöl. Zaj. Ellenmondások balfelől.) Kérem, az urak azt gondolják, hogy mikor az egyháznak kötelessége és feladata törvénytisztelő, erkölcsösen élő embereket nevelni, akkor egyszersmind mindenütt, a hol erkölcsös és törvénytisztelő magaviselet szóba kerül, minden ily ügybe beszólhat. (Tetssés jobbfelöl.) Kérem, teljesítse az egyház a maga körében hivatását; ha az ő közege visszaél a lelkiekben való hatalmával, ez egyházi vétség, végezzék el a maguk körében, de a világi rendet mi szabjuk meg, az állam, és nem bizzuk senkire. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Ez az, a mit mondtam és nem is lesz állam, a mely ebben a pontban egy hajszálnyit enged. Madarász József: Nem is volna állam! Szilágyi D6ZSÖ: A többiről, a mit t. képviselőtársam mondott és mint kérdéseket felvetett, nem szólok. Alkalmasint, miután ezek nekem régi ismerőseim, találkozni fogok velük, és majd ha a szabályok megengedik, hogy érdemük szerint méltassam, ezt meg fogom tenni. Addig sem felvilágosítást nem adhatok, sem nézetemet el nem mondhatom. Rábízom a házra, hasonlítsa össze, amit én mondtam, ha érdemesnek tartja, azzal, a mit ellenében t. képviselőtársam felhozott, azután ki-ki alkossa meg a maga véleményét. (Élénk helyeslés jobbfelől és a szélső baloldalon.) Elnök: A szakasz maga nem támadtatván meg, azt elfogadottnak jelentem ki. Nyegre Lászlő jegyző (olvassa a 179— 182 §-okat, mélyek észrevétel nélkül fogadtatnak el). KÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. XXII. IÖTET. Elnök: Eszérint a törvényjavaslat részleteiben is letárgyal tatván, indítványozom, hogy harmadszori olvasását a holnapi ülés napirendjére tűzzük ki. Hozzájárul a ház? (Igen!) Ezt határozatiíag kimondom. Következik a napirend szerint az állami elemi népiskolák megfelelő elhelyezésével felmerülő kiadások fedezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 487, 613) tárgyalása. Az előadó úr kivan szólani. Molnár Antal, a pénzügyi bizottság előadója: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Az az eleven érdeklődés és áldozatkészség, melyet a ház összes pártjai a közoktatásügy és annak legfontosabb része, a népoktatás iránt mindenkor tanúsítottak, felment engem attól, hogy ennek a törvényjavaslatnak bővebb megokolásába bocsátkozzam. Elégnek tartom az egyszerű utalást arra, hogy ez a törvényjavaslat is ékesen szóló bizonyítéka annak, hogy a közoktatásügyi kormány nem csupán a népiskolák számának szaporításával, hanem az intenzív fejlesztés minden eszközével is rajta van, hogy a népoktatás minél magasabb színvonalra emeltessék. (Ügy van! jobbfelől.) Ebben a törvényjavaslatban arról van szó, hogy 196 népiskola, (Halljuk! Halljuk!) azok, melyeknek jelenlegi elhelyezése a legíogyatékosabb, oly épületeket nyerjen, melyek úgy az állam méltóságának, mint a népoktatási törvény rendelkezéseinek, valamint a közoktatás és közegészségügy követelményeinek is megfelelnek. Erre a czélra az előzetes számítások szerint és a helyi érdekeltség hozzájárulásának a leszámításával egy millió forint szükséges, a mely összeg felhasználásánál az építkezések jósága és jutányossága érdekében igénybe fogja venni a közoktatási miniszter úr a törvényhatóságok közigazgatási bizottságainak ellenőrző tevékenységét is. (Helyeslés.) Ezeknek a rövid előrebocsátása után és annak biztos tudatában, hogy mindez, a mi a népoktatási ügy fejlesztésére történik egyúttal az igazi nemzeti politikának is erősítésére szolgál, van szerencsém kérni a házat, méltóztassék a törvényjavaslatot a közoktatásügyi és a pénzügyi bizottságok szövegezése szerint általánosságban és részleteiben elfogadni. (Általános helyeslés.) Elnök: Kivan valaki a törvényjavaslathoz általánosságban szólani? Ha senki szólani nem kivan, felteszem a kérdést: elfogadja-e a ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául igen, vagy nem? (Igen!) A ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Nyegre László jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét és 1—-3 §-aü, mélyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). 16