Képviselőházi napló, 1896. XXII. kötet • 1899. április 17–május 16.
Ülésnapok - 1896-455
202 455. országos Ülés 1899. május 4-én, csütörtökön. Elnöki E szerint a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, indítványozom, hogy harmadszori olvasása a holnapi ülés napirendjére tűzessék ki. Hozzájárul a ház? (Igen!) Ezt határozatilag kimondom. Azt hiszem, mielőtt áttérnénk a napirendre, talán állapítsuk meg a legközelebbi ülés» határidejét és napirendjét. T. ház! Indítványozom, hogy a legközelebbi ülés tűzessék ki holnap délelőtt 10 órára, s napirendjén legyen a ma letárgyalt két törvényjavaslatnak harmadszori olvasása. (Helyeslés) A miniszterelnök úr kívánja a házat a továbbiakra nézve tájékoztatni. Széll Kálmán miniszterelnök: T. kép viselőház! (Halljuk! Halljuk!) A mint már többször volt alkalmam, . . . (Zaj. Felkiáltások: Halljuk! Halljuk!) Elnök: (csenget).- Csendet kérek, t. ház! Széll Kálmán miniszterelnök: ... a t. képviselőház előtt kifejteni, a kúriai bíráskodásról szóló törvényjavaslat után következnék a házszabályok némely szakaszainak módosítására kiküldött bizottság jelentésének tárgyalása. De méltóztatik tudni, a ház felfogása a kormány felfogásával egyezöleg az, hogy a házszabályok módosításáról szóló jelentés csak akkor tárgyaltassék, ha a kúriai bíráskodásról szóló törvényjavaslat a főrendiháztól visszaérkezik. Miután a kúriai bíráskodásról szóló törvényjavaslatot a t. ház immár letárgyalta, és az holnap végleges szavazással meg fog szavaztatni s átmegy a főrendiházhoz, én azt a kérést intézem a főrendiház elnökéhez, hogy lehetőleg siettese ezen javaslat tárgyalását, tekintettel arra, hogy míg az le nem tárgyaltatik, addig ez a ház ülést nem tarthat. A főrendiházban ez a javaslat holnap fog bizottságilag tárgyalás alá vétetni, és így reménylem, hogy a jövő hét derekán ennek a javaslatnak tárgyalása a főrendiház országos ülésében is véghez fog menni és be fog fejeztetni, úgy, hogy azon reménységem van, hogy a jövő hét vége felé a főrendiháztól ez a törvényjavaslat visszajöhet, illetőleg az üzenetet a képviselőház megkapja. Arra kérem tehát a t. házat, méltóztassék elhatározni, hogy bejelentő üléseken kivűl, a melyek akár bizottság részéről, akár miniszterek részéről, esetleg szükségessé válhatnak, érdemleges tanácskozásokat a ház nem tart jövő péntekig, a mikor első ülését fogja megtartani, a melynek most már kitűzött tárgya lenne a főrendiház üzenetének bejelentése. Ha az az üzenet akkor csakugyan megérkezik, leszek szerenesés a t. képviselőháznak a további napirend iránt javaslatomat megtenni. (Élénk helyeslés.) Elnök : Ha a ház a javaslathoz hozzájárul, kimondom, hogy a ház legközelebbi ülése holnap délelőtt 10 órakor lesz és annak napirendjén a ma elfogadott két törvényjavaslat harmadszori olvasása leend. Most pedig az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: T. ház! Az ülést folytatjuk. Következik Pichler Győző t. képviselő úrnak interpellácziója a Vaskapu-díjak tárgyában. Pichler Győző: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Mai interpelláczióm megtételére engem semmiféle politikai pártszempont nem vezetett és interpelláczióm indokolásában óvakodni fogok bármiképen is eltérni a tárgyilagosságtól, azon egyszerű okból, mert meg vagyok róla győződve, hogy ez a kérdés, a melyben interpellálok, sokoldalúsga és nagyfontosságú volta folytán megköveteli, hogy minden szenvedély nélkül, csakis az igazi és helyes úton haladva, éressék el az a czél, hogy ez a kérdés megfelelőleg ez állam érdekeinek, megfelelőleg Magyarország követelményeinek oldassék meg. Nagyon kérem a t. házat, méltóztassék kegyes elnézéssel lenni velem szemben, ha esetleg egyes részletekbe bocsátkozva, oly tényeket fogok előadni, a melyek nagyrészt közismeretesek ugyan, de a melyeknek itt, az ország színe elő'tt csoportosítva valóelőadá sával azt hiszem, felesleges munkát nem végzek. A főindok arra, hogy a t. ház figyelmét igénybe bátorkodom venni az, hogy a Vaskapudíjszabás kérdésében az utóbbi hetekben és hónapokban a legádázabb agitáczió folyt Ausztria részéről, és Ausztria közvéleménye, az ottani szakkörök által feíbujfogatva, és az ottani szakkörök agitáeziójátói vezetve, oly álláspontot foglal el Magyarországgal szemben, a mely csak megfelel ama tradicziónak, a mely Ausztria népét közgazdasági kérdésekben Magyarországgal szemben vezeti, tudniillik a leggyülöletesebb álláspontot foglalja el. Ugron GáborS A kizsákmányolásét! Pichler GyŐZŐí Engedje meg a t. ház, hogy e helyütt is őszinte örömömet fejezzem ki a felett, hogy immár a mi országunknak szakkörei is kezdenek e kérdéssel foglalkozni, a mint én magam meggyőződést szereztem, például a hajózási egyesület is e kérdésben felolvasó ülést tartott, s az ott mondottak jelzik leginkább azt a helyes és egészséges álláspontot, a melyet a magyar érdekelt szakkörök Ausztria illetéktelen beavatkozásával szemben elfoglalnak. T. ház! Beszédemet két részre osztom. Ki akarom fejteni először is Magyarország jogi álláspontját maga a Vaskapu s a "Vaskapu-díjszabás ügyében; másodsorban a fiuancziális kérdést akarom feltárni a ház előtt, természetesen tisztán a díjszabásra vonatkozólag, nem pedig a Vaskapu építésének a műszaki részére, vagy bármi más