Képviselőházi napló, 1896. XXII. kötet • 1899. április 17–május 16.

Ülésnapok - 1896-454

464. országos ülés 1899, i. május 3-án, szerdán. 185 fel soha, mert talán még maguk a hivők sem tűrnék el, hogy például azt hirdesse az a pap, hogy erre — és megnevezze, — vagy arra, — és megnevezze, — szavazzatok, vagy ne szavaz zatok! B. Feilitzseh Arthur'. De megtették! Molnár János: Hanem hát, t. ház, ha olyan választásról van szó, a mikor a jelölt olyan elve­ket hirdet, véd és kivan a parlamentben érvé­nyesíteni, a melyek a katholikns egyházzal, és a hivők lelkületével és elveivel meg nem egyez­nek, (Úgy van! balfel61.) akkor, t. ház, ez olyan dolog, a melytől a vallás és az egyház érdeké­ben nemcsak nem óvakodni kell, hanem a melyet meg kell tenni. (Úgy van! balfelöl.) A t. miniszterelnök úr volt kegyes nekünk megengedni, konczedálni valamit; és mi ez? Azt mondja: Lehet, kérem, kapaczitálni mindenütt; a lelkész gyakorolhatja politikai jogait, és kapi­czitálhat is, de nem ott és nem azon módon, nem a templomban, a hol már a vallásos érzü­let segítségével határozott pressziót gyakorolnak a választókra. (Úgy van! a jobboldalon.) B. Feilitzseh Arthurs Úgy van! Molnár János: Hát, t. képviselő úr, mind­járt önnek is, Pulszky Ágost képviselő úrnak is felelek, és majd megmutatom, micsoda szűk­keblű felfogás ez; mert hát ugyanaz az angol törvény, a melyet Pulszky Ágost képviselő úr czitált, a midőn azon kifejezésemet támadta, hogy »temporal or spiritual,« ugyanarra a tör­vényre vonatkozólag így szól egy indokolás: — mivel tudom, hogy a t. miniszterelnök úr, és a t. képviselő úr is tud angolul, először angolul olvasom fel (Halljuk! Olvassa): »The Priest may eounsel, advice, recommand, entread and point out the true line of morál duty and explain, why one canditate should be preferred to the another and may, if he think fit, throu the whole weight of his character intő the scale«; a mi magyarul annyit jelent, hogy »a pap tanácskozás, útbaigazítás, ajánlás és buz­dítás utján megvilágíthatja az erkölcsi kötelesség igazi irányát, megmagyarázhatja* — tessék jól figyelni — »miért kell az egyik jelöltet a másik­kal szemben pártolni, és ha helyesnek tartja, hivatalának egész súlyát felhasználhatja erre« ; és, t. ház, az is ott van, hogy »even in chapel«, vagyis »még a templomban is.« Hát tetszik hallani, mit mond az a szabad angol nemzet. És erre azt mondom, hogy igenis, mi is meg fogjuk ezt tenni. (Mozgás jobbfelől.) Kálmán Károly: Úgy van! Ez kötelesség! Molnár János: Mi meg is fogjuk tenni. (Úgy van! a baloldal hátsó padjain.) Kálmán Károly: Ez kötelesség! Molnár János S Meg fogjuk tenni és pedig azért, mert mi a hivatásunkat és küldetésünket KÉPVH. NAPLÓ. 1896 — 1901. XXII. KÖTET, nem az államtól kaptuk, mert nekünk más, egy sokkal fenségesebb hatalom mondotta,' hogy: Menjetek és tanítsatok minden nemzeteket! 0 szabta meg nekünk, mit, hol, mikor és hogy tanítsunk; ő szabta meg nekünk, kinek és mikor szolgál­tassuk ki a kegyszereket és szentségeket, és ha ezért üldözni fognak minket, akkor azt fogjuk felelni, a mit az apostol felelt annak a synedrion­nak, hogy »Ha méltó-e az Isten színe előtt in kább titeket hallgatni, mint az Istent? magatok ítéljétek meg.« Hiába mondta, t. képviselőház, egy igen nagy tekintélyű parlamenti férfiú, egy képviselő nekem tegnapelőtt, hogy »a hosszú talár nem fog titeket megmenteni; mi felveszszük a harezot, majd meglátjuk, ki győz ?« Én azt mondom erre, hogy hát csak tessék felvenni a harezot, mi állunk elébe azon biztos tudatban, hogy a sanguis martyrum még mindig semen fűit christianorutn ; azon biztos tudatban, hogy teljesül majd azon mondat, a melyet bátran oda lehetne a katakombák kapujának homlokára irni, hogy : iste loeus lae­limarum. »Deposuit pofcentes de sede et exaltavit humiles.« Azzal vigasztalt bennünket a t. miniszter­elnök úr, hogy »semmi túifeszítés, szándékos félremagyarázás nem fog bekövetkezni*. Eltekin­tek attól, a mit itt is bizonyítottak több helyről , és oldalról, hogy mily határozatlan e szakaszok szövege, és csak a múltra hivatkozom, hogy ime, hiszen ott van az a kúriai döntvény, milyen határozottan meg volt abban az magyarázva, hogy mi az az izgatás, és mégis sorra elítélnek bennünket ugyancsak a rosszul értelmezett izgatás szó folytán. Nem sötét színekkel látom tehát, t. miniszterelnök űr, a helyzetet, hanem nagyon is halvány színekben. Sokkal rikitóbban kellett volna ezt nekünk kiszíneznünk, mert láttuk, mire képes egy kormány, a Bánffy-kormányzat alatt, még ott is, a hol nyiíí és világos a törvény, hát még ott, a hol ilyen homályos! (Úgy van! a bal­oldal hátsó padjain.) Horánszky Nándor t. képviselőtársam szin­tén foglalkozott az én beszédemmel, és erre nézve legyen szabad először is örömömet kifejeznem a felett, hogy a t. képviselőtársam is elismeri azt, a mit mt régóta mondtunk és mondunk, hogy az egyházpolitikai harezoknak más következ­ménye nem lett, mint »ideig-óráig való meg­zavarása azon felekezeti békének, melyre eddig az országnak olyan nagy szüksége volt«. Csak egyben tévedt a t. képviselő úr, és ez egy epi­theton, vagy inkább idöhatározó, mert én azt tartom, azt mondom és azt hiszem, hogy nem ideig-óráig, hanem évtizedről-évtizedre fog nyúlni majd a felekezeti békének azon megzavarása, a melyet azon törvénynyel előidéztek. Azt mondja továbbá ő is, a mit a t. miniszter­24

Next

/
Thumbnails
Contents