Képviselőházi napló, 1896. XXII. kötet • 1899. április 17–május 16.
Ülésnapok - 1896-454
4oi. országos ülés 1899. május 3-án, szérián. 575 lére; kétségtelen nevezetesen az, hogy a 3. §. 9. pontjában tisztán állami érdek foglaltatik, mert mit mond ez a pont? Azt mondja, hogy a választás érvénytelen, ha ezek és ezek a cselekmények követtetnek el. Intézkedik tehát a választás érvényességéről. Meghatározza a választás érvényességének feltételeit, a mi pedig tisztán államtlgy, nem egyházi, és nem is vegyes ügy. Már magában véve ez is megczáfolja azt, mintha az állam illetéktelenül avatkoznék az egyház ügyeibe. Komlóssy Ferencz képviselő űr épen a 3. §. 9. pontját véli kiNagyandónak, és különösnek találja azt, hogy ily intézkedés történik, a mely a kontinensen sehol, semmiféle törvényhozásban nem fordul elő. Ebben a részben azonban arra hivatkozom, hogy a kontinensen nincsen sehol kúriai bíráskodás, és így azt, hogy ily izgatások mily befolyással vannak a választásra, mindig az illető képviselőház ítéli meg. Nem volt tehát szükség arra, hogy ily arányban intézkedés történjék, de az angoljogban meg van állapítva a képviselőválasztáskor gyakorolt illetéktelen befolyásolás következménye, mely a választás érvénytelensége. Molnár János: Majd felolvasom! Plósz Sándor igazságügy miniszter: Visontai Soma t. képviselő úr épen fordítva, azt hiszi, hogy mivel az állam 3. §. 9. pontja által kellően megvédi érdekeit, nem szükséges a 170. és 171. §-ban foglalt büntető határozatokat felállítani. Ha, t. ház, a választás érvénytelenítése folytán feleslegesnek tartanok a büntető határozatokat, akkor az ilyen felfogásból kiindulva, törvényeinkből igen sok büntető határozatot lehetne törölni. Hiszen ugyanily érvénytelenítések vannak abban az esetben is, ha a közhivatalnok visszaél hivatalos hatalmával, vagy ha izgatások történnek. Mindezekben az esetek ben szintén azt lehetne mondani, hogy minek büntetni? Elég, ha a választást érvénytelennek deklaráljuk. Egyébiránt, ha a 3. §. 9. pontjában foglalt cselekmények nem tilosak, akkor kár azokat érvénytelenítési okúi felvenni; ha pedig tilosak, akkor meg kell bünteni. Az állam azonban nemcsak a saját érdekeit védi, hanem védi, — mint már említettem, — az egyház és vallásosság érdekeit is, mire nézve a jogosultsága kétségtelen. A vallás érdekeit védi az állam a büntetőtörvénykönyv 190. és 192. §-ban, és ugyancsak a vallás érdekeit védi a kihágási büntető törvény 51. §-a is. És itt legyen szabad arra figyelmeztetni, hogyha az egyik részről megbünteti azokat, a kik a vallás érdekeit, a vallásos érzületet sértik, akkor igen furcsa helyzetbe jön az állam, hogyha büntetlenül Nagyja azután azokat, kik egyenesen okot, alkalmat szolgáltatnak arra, hogy ezek a büntetendő cselekmények elkövettessenek. (Úgy vem! Úgy van! jobbfeWl.) Gróf Zichy János t. képviselő úr igen tetszetősen fejtegette azt, hogy a szóbau forgó intézkedések ellenkeznek a szabadelvűséggel, a szóllásszabadsággal, a vélemény szabad nyilvánításával. (Bálijuk! Halljuk!) Hát, t. ház, ezen tetszetős fejtegetésekben azonban a t. képviselő úr egyet figyelmen kívül Nagyott. Figyelmen kivfíl Nagyta azt, hogy itt a választás szabadságának megvédéséről van szó, és hogy valahányszor valamely szabadságot meg akarunk védem", az azt korlátoló, azzal ellenkező ténykedést korlátolnunk kell, el kell tiltanunk. (Úgy van! Úgy van! jobbfelöl.) Ez sziikségképeni következmény. Elfelejtette továbbá a t. képviselő úr azt, hogy itt nem véleménynyilvánításról, hanem itt egy hatalomnak illetéktelen gyakorlásáról van szó. Ez az intézkedés egészen analóg a 3. §. 5. pontjával, a hol a közhivatalnoknak meg van tiltva az, hogy illetéktelen befolyást gyakoroljon hivatalos hatalmával a választókra. Valamint ezen hivatalos hatalom nincs arra rendelve, hogy választási czélokra felhasználtassák, épűgy az egyházat megilíeíő hatalom, melyet az állam is istápol, véd és támogat, sincsen arra rendelve, hogy választási czélok érdekében használtassák fel, és annak minden felhasználása oly választási czélokra tulaj donképen ezen hatalommal való visszaélést képez. (Úgy van! jobbfelöl. Mozgás balfelöl.) A kérdés voltaképen az, hogy meg kell-e védeni a választások szabadságát, hogy van-e hatalom a vallásban, a vallás tanításában és annak kezelésében, és ezen hatalommal lehet-e visszaélni a választások czéljaira igen, vagy nem. (Igaz jobbfelöl.) Áttérve azokra a kifogásokra, melyeket a javaslat részletei ellen felszólaló t. képviselő urak tettek, mindenekelőtt megjegyzem, hogy a kifogás alá esett ezen kitétel (olvassa): »A vallás szertartásainak végzésére rendelt helyiségben, vagy vallásos jellegű gyülekezetben.« Ezt, t. ház, határozatlannak tekintették egyikmásik oldalról. Azonban ez a kitétel: »a vallás szertartásainak végzésére rendelt helyiség« előfordul a büntetőtörvény 191. §-ában is azzal a különbséggel, hogy nem »végzésére«, hanem »gyakorlatára« rendelt helyiségről van szó. A vallásos jellegű gyülekezet kitétel pedig előfordul a német törvényben, a melyre pedig Rakovszky István t. képviselő úr azt mondta, hogy szabatosan határozza meg a tényálladékot. Az olasz törvény szintén tartalmazza mindkét kitételt. Azt hiszem egyébiránt, hogy ebben az irányban kétség nem fog felmerülni a gyakorlatban. Kifogás tétetett továbbá, hogy ezzel is végezzek, a c) pontnak azon kitétele ellen (olvassa):
