Képviselőházi napló, 1896. XXII. kötet • 1899. április 17–május 16.

Ülésnapok - 1896-452

453. országos ülés 1899. május 1-én, hétfőn. 139 nak, legyenek szívesek csendben lenni, hogy hallhassam, hogy a szónok mit beszél. Olay Lajosi Én tiltakozom az ellen, (Folytonos, nagy zaj.) hogy valaki olyan feltevésben . . . (Folytonos, nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek! A ki a szónokot ezentúl zavarja, névszerint fogom rendreutasítani. (Helyeslés jobbfelöl.) Olay Lajos: Kérem, én nem tagadtam el, hanem férfiasan elismertem, hogy a mikor Várossy Gyula képviselő úr azzal gyanúsított, hogy én Bánffy-huszár vagyok és Bánffy-pénEen választott képviselő vagyok . . . (Egy hang balfelöl: Nem ezt mondta!) ... de én ilyen valamit hallottam, erre azt a szót használtam, a mit Várossy Gyula képviselő úr mond: »czoki!« (Nagy zaj és felkiáltások balfelöl: Mást is mondott! Ki vele !) Elnök (folyton csenget): Csendet kérek, vagy azt kívánják, hogy egyenkint rendreutasítsam önöket? Miután úgy értesültem, hogy a szónok úr azt a kifejezést használta, a melyet felemlítettek, és a mely nem parlamentáris, őt e kifejezésért ezennel rendreutasítom. Kérem a képviselő urakat, hogy a szónokot hallgassák tovább csendben. (Nagy zaj a baloldalon. Rakovszky István többszörösen közbeszól, de szavai nem érthetők.) Olay Lajos: Hazudik Rakovszky úr! (Nagy zaj bal felöl.) Elnök: Rakovszky István képviselő úr ne zavarja a szónokot! Ha az urak folyton kiabálnak, nem fogok semmit hallani. (Nagy zaj és felkiáltások balfelöl: Rendre kell a szónokot utasítani !) Már rendreutasítottam! Kálmán Károly: Ki kell utasítani! (Zaj.) Elnök: Kérem Kálmán Károly képviselő urat, ne szóljon bele az én szavaimba! (Helyeslés jóbbfélol.) Olay Lajos: Tiltakozom az ellen, hogy engem azzal gyan ásítsanak * mintha az összes papságot bántottam volna; sőt ellenkezőleg, elismerem, hogy a római katholikus egyházban igen sokan és hiszem, hogy nagy többségükben hazafiasak; ezt 48-ban meg is mutatták. (Nagy zaj balfelöl.) Én csak azt a tényt konstatáltam, hogy Kossuth Lajos nemzeti érzületekkel összeforrt szent nevét többen a katholikus papok közül, megneveztem Zimándyt, Zelenyákot, Lepsényit és Reindlt, folyton a legrutabbúl megrágalmazták. (Felkiáltások a báloldal hátsó padjain .Hát Bánffy!) Erre is felelek, ha kívánják. Épen azért, mert Várossy Gyula mondta, megfogják a Bánffyhoz való viszonyomat is hallani! Rakovszky István: Szép viszony! (Derültség.) Olay Lajos: Majd meghallja Rakovszky úr! (Zaj.) Rakovszky István: Köszönöm! Olay Lajos: T. ház! Én ezekből azt a következtetést vonom le, hogy ily körülmények között, bármilyen tiszteletreméltó személyek lehetnek a katholikus papok és a többi papok is, de mégis, ha mi tiszta választásokat akarunk, ha megakarjuk szüntetni a választásokra a közigazgatási tisztviselőknek és az összes hivatalos tényezőknek jogosulatlan befolyását, épen ezen, sőt még magasabb szempont kell, hogy vezéreljen bennünket: hogy meg kel! a választókat a lelki nyomás alól is szabadítani. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Zaj a baloldal hátsó padjain. Elnök csenget.) Ez pedig nem lehet másképen, mint hogy mi a legszigorúbban büntessük a lelkiekben való visszaéléseket. (Zajos ellenmondások a bal' oldal hátsó padjain.) E tekintetben Rakovszky István képviselő úrnak azt akarom felelni, hogy az a párt, a melyhez én is szerencsés vagyok tartozni .... Rakovszky István: No gratulálok annak a pártnak! (Zajos ellenmondások a jobb- és a szélső baloldalon.) Olay Lajos: ... ez ellen küzd, és ez a párt soha személyes dolgokat, érdekeket nem kultivált, és ez a párt mindig az ország és a párt érdekét fogja képviselni. Én nem tudom, — nem akarok gyanúsítani, de bocsánatot kérek, — a néppárt nem feltétlenül az ország érdekében levő programmot vall, hanem vallási programmal áll ide, (Ügy van! a jobb- és a szélső baloldalon.) és mi igenis féltjük a parlamentet Róma befolyásától. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Rakovszky István és Várossy Gyula képviselő urak azt mondták, hogy én Bánffy embere vagyok. Én sohasem dicsekedtem azzal, a mi történt, de most felemelt fővel (Zaj és derültség a baloldal hátsó padjain.) és nyilt homlokkal fogom elmondani a történteket. (Halljuk! Halljuk!) Rakovszky István: No ez szép történet lesz! (Nagy zaj!) Olay Lajos: Hallgasson! (Nagy zaj a baloldal hátsó padjain.) Önök talán nem tudják, de báró Bánffy Dezső nagyon jól tudja, hogy én őt mindig politikailag a legveszedelmesebb embernek tartottam Magyarországon . . . Rakovszky István: Egyénileg? Olay Lajos: Megmondtam, hogy politikailag, mert én egyéneket nem szoktam bántani, mert azt tisztességtelen dolognak tartom. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Nagy zaj. Elnök csenget. Rakovszky István közbeszól, de szavai a zajban nem hallhatók.) En önnek már megmondtam, hogy hazudik; azt hiszem tehát, hogy férfi voltam. (Nagy zaj!) Rakovszky István: Azt még nem tudom. (Nagy zaj!) 18*