Képviselőházi napló, 1896. XXII. kötet • 1899. április 17–május 16.

Ülésnapok - 1896-452

130 4S2. országos ülés 1899. május 1-én, hétfőn. dom, hogy a legcsekélyebb animozitás mellett is nem fog-e ez oly szertelenségekre vezetni, melyek — meg vagyok róla győződve, — az illetőnek, a ki e szakaszoknak tulajdonképeni kodifikátóriusi atyja, esze ágában, szándékában, gondolatában meg sem fordultak? Mert e három hónapon belííl sem fog szünetelni a harangok szava, a temetkezési szertartások, a kegyszerek kiszolgáltatása, ezek közt maga a legszentebb és legtiszteletreméltóbb, maga a szent gyónás. Hiszen ez azon három hónapon belííl mind emlékeztető lesz a túlvilágon következő számadásra, ítéletre, büntetésre, vagy jutalomra. Milyen szertelenségek vonhatók ki ebből e három hónapon belül ? Hiszen e három hónapon belííl akár a papnak, akár pedig a világi állású egyénnek egy olvasót, egy érmet, egy szentképet, egy imakönnyvet, vagy pedig a vallási tiszteletnek bárminemű csekély tárgyát ajándékozni végeetes dolog lesz ez úgy a választásra, mint magára az illetőre nézve. De végűi a szertelenségek netovábbja, legnagyobbja az lesz, ha a papnak szavazásoknál való akár aktiv, akár paszsziv szereplését egyenesen papi jellege miatt izgatásnak minősítik. (Fejérváry Géza honvédelmi miniszter a terembe lép. Élénk éljenzés jobbfelől.) Hiszen a pap az ő papi karakterét e három hónapon belül le nem teheti, nemcsak az oltárnál, nemcsak a templomba pap ő, hanem pap akkor is, midőn mint szavazó az urnához lép. Ezek szerint, t, ház, bátran mondhatom, hogy a javaslat eme paragrafusaiban foglalt intézkedéseket sem igazságos, sem helyes és alkalmas eszközöknek nem tartom arra nézve, hogy az ezen javaslat által kontemplált ezélt elérjük, hogy a vallási izgatások megszüntettessenek. Sőt megyőződésem szerint ennek épen az ellenkezőjét fogják eszközölni. Növelni fogják azokat. Miért? Mert veszedelmes dolognak tartom ezen intézkedéseket különösen most, midőn a katholikus hitélet országszerte emelkedőben, é*bredezőben van. Végzetes vallási harczokra, békétlenségekre fog ez vezetni. De egyenesen az izgatók számát fogja növelni. Mert a fanatizmusnak egyik élesztő ingere és ereje a martiromság utáni vágy. (Igaz! Úgy van! a baloldal hátsó padjain.) Azt pedig szintén nem lehet tagadni, hogy úgy magát a vallást, mint annak intézményeit, a legszentebbeket is, profanálja az ezen paragrafusokban foglalt intézkedés akkor, midőn azokat állami ellenőrzés és bíróság előtti tárgyalások,^ tehát bírósági ítélkezések körébe vonja. Én, mélyen t. képviselőház, magamba csak egy lelkiismeretet érzek és tudok, és ennek kapcsán csak egy igazságot, és egy becsületet. Éo a választópolgárt a hívőtől elválasztani nem tudom. Azért a törvény, jog és igazság nevében, a felekezeti béke, egyházam és a lelkiismereti szabadság nagy nemzeti érdekében ismételten és kérve kérem a mélyen tisztelt képviselőházat, hogy e szakaszokat a szóban forííó törvényjavaslatból ; törülni méltóztassék. (Élénk helyeslés a baloldal hátsó padjain.) Molnár Antal jegyző *. Rakovszky Istrán! Rakovszky István: (Halljuk! Halljuk!) A mióta a jelenlegi kormány áll az ügyek élén, a mi parlamentünk működése élénken emlékeztet a hosszú parlament működésének első idejére Angliában, (Halljuk! Halljuk!) a mikor oly nagy volt a felháborodás és ellenszenv egy megbukott, rossz rendszer ellen, a mely zsarolta az országot, elnyomta politikai jogaiban, hogy minden ellenmondás nélkül majdnem egyhangúlag hozták meg a törvényeket, és egy nagy visszaélés a másik után tűnt el harezok nélkül. Hasonló okozatok eredményezték, ugyanazokat az eredményeket minálunk is. Törvényjavaslatok, a melyek tárgyalása azelőtt heteket vett igénybe, napok alatt, sőt órák alatt szavaztattak meg, de sajnos, nem tartott ugyanily gyors lépést ama visszaélések megszüntetése, a melyek miatt a parlamenti pártok megegyeztek abban, hogy ezeketa törvényjavaslatokat lehetőleg könnyen engedik törvénynyé válni. T. képviselőház! A szőnyegen forgó törvényjavaslat 170. és 171. §-a nem engedi azt a reményt megerősíteni, hogy a jelenlegi rendszer szakít a múlttal, (Igaz! Úgy van! a baloldal hátsó fajain.) mert daczára annak, hogy e szakaszokkal szemben legelőször van a parlament és a kormány abban a helyzetben, hogy egészen szabadon foglalhat állást; úgy látszik a t. kormány és a többség ezeket a szakaszokat továbbra is fenn akarja tartani. Ha semmi egyéb nem igazolná, hogy mily fontosak, mily életbevágók ezek a szakaszok, elégséges az az egy bizonyíték, hogy a mikor a parlamenti pártok egy elkeseredett és hosszú harcz után elhatározták, hogy az új kormányra nézve a parlamenti küzdelmeket a legszűkebb térre fogják szorítani, ezzel a két szakaszal szemben kivételt tettek és a szabad diszkueziálásnak a legtágabb teret akarták juttatni. Ennek daczára, t. képviselőház, sajnos, nem kecsegtetem magamat azzal, mintha e szakaszok ellen beszélve, a legkisebb reményem lehetne arra, hogy e szakaszok a törvényjavaslatból kimaradnának. És ha mind a mellett felszólalok, teszem azt azzal az érzéssel, a mely elfogja a védő lelkületét olyankor, a mikor valami nagy politikai perben a vádlott védelmére kél, de tudja, hogy bármily ártatlan legyen is a vádló, bármily hiányosak a bizonyítékok ellene, bármily hatalmas legyen ékesszólásának és érveinek ereje, ez mind a vádlott sorsán nem fog segíteni, mert a perben nem igazság, nem törvény, nem jog szerint fognak ítélni,