Képviselőházi napló, 1896. XXII. kötet • 1899. április 17–május 16.

Ülésnapok - 1896-451

Í10 451. országos ülés 1899. április 29'éit. szombaton. Rakovszky István: T. ház! Ezen 7. §. körűi megindult vitában két örvendetes jelenség mutatkozik. Az egyik az, hogy a pártok különbség nélkül érzik, hogy ezen szakasz oly határozatokat tartalmaz, a melyek a közerkölcsiséggel nem igen férnek össze,... Polczner Jenő : Ellenkeznek! Rakovszky István:. . . sőt ellenkeznek ; a másik pedig a t. miniszterelnök úrnak azon kijelentése volt, a melyből azt véltem kivenni, hogy ő a választási deczentralizácziónak nem merő ellensége, és ezt a közel jövőben meg is kivánja a választási törzény revíziójánál valósítani. Kevésbbé nagy örömmel vettem Veszter Imre t. képviselőtársam felszólalását. A t. képviselő úr egészen helyesen fogta fel a helyzetet, midőn azt mondoítíi, hogy ezen szakaszokat ki kellene Nagyni, hogy ezek erkölcstelenek és rosszak, (Úgy van! a sgélső baloldalon.) de miután paktum tárgyát képezi, csakis az összes kompacziszczensek hozzájárulásával másíthatok meg a törvényjavaslat ezen szakaszai. De nagyon sajnálom, hogy t. képviselőtársam csak most, a Széll Kálmán kormány alatt buzdult fel annyira az erkölcsi téren, (Derültség balfelöl.) mert én egy szót sem halottam ezen szakaszok ellen az ő szájából akkor, a mikor e javaslat a Bánffy-kormäny alatt legelőször beterjesztetett. Ez az egyik. A másik dolog pedig az, t. képviselő úr, hogy hiszen ezen törvényjavaslat, a hogy itten fekszik, nem a Széll Kálmán kormányának, hanem báró Bánffy Dezső boldogult miniszterelnök úrnak a műve, a kit pedig a t. képviselő úr a legmelegebben istápolt, a legállhatatosabban tartott mellette; egyik legkiemelkedőbb, legoszloposabb zászlóvivője volt. Nagyon különös a t. képviselő úr részéről, hogy most tűnik fel ezen erkölcstelenség neki, és hogy ő, a ki oly közeli viszonyban volt báró Bánffy Dezsővel, nem figyelmeztette őt erre akkor, mikor ő, még a béketárgyalások alkalmával ezt a törvényjavaslatot előterjesztette, azon szavakkal, hogy ezen törvényjavaslatot el kell fogadni, úgy, ahogy ezt annak idején a képviselőház elfogadta; hogy, mondom, ő akkor ezen aggályainak nem adott kifejezést. És én biztos vagyok benne, a hogy én ismerem báró Bánffy Dezső volt miniszterelnököt, korrekt felfogását a közélet és magánélet minden terén, hogy akkor, ha egy ilyen tekintély, mint Veszter Imre képviselő úr, hozzá jött volna jótanácsesa], azt köszönettel és hálával el is fogadta volna. Most, t. képviselő úr, ez egy kicsit elkésett, és rám azt a benyomást teszi, mintha azon odaadás, azon nagy hűség, és az a nagy előszeretet, a melylyel a volt kormányelhök irányában a t. képviselő úr viseltetett, kicsit megcsappant volna a jelenlegi irányában. Egy más körülmény szintén nagyon kellemesen hatott rám a t. képviselő úr beszédében. 0 azt mondotta, hogyha ezen törvényszakaszok így változatlanul megmaradnak, akkor egy tisztességes, tehetséges szegény embernek lehetetlenné van téve a képviselőházba bejutni, akkor esak a plutokráeziának nyílnak meg a kapui. Gondolom, helyesen reaszummálta azokat, a miket a t. képviselő úr mondott. Miért nem emelkedett fel akkor, mikor báró Bánffy Dezső ült ott, mikor a bank és börze nábobjai ide bejöttek, miért nem emelte fel akkor tiltó szavát a plutokráczia ellenében ? De ezen ellenszenv a plutokráczia ellen csak a Széll Kállmán-kormány alatt vett rajta erőt, azelőtt nem. Ha én Bessenyey Ferencz képviselő úr szavainak hihetek, a mint hiszek is, voltak idők, a mikor a képviselő úr sem idegenkedett attól, hogy plutokratikus vállalatokban részt vegyen. (Mozgás a jobboldalon.) Nagyon jól tudom, hogy azoknak, a kik részt vettek b^nne, nem volt nagy hasznuk, mert az egyik viczinálison nyertek sokat, a másikon vesztettek. Csak egy kétséges, és ez az, hogy ki nyert és ki vesztett a kettő közül. Ha ezek kifogásra méltó szavak, t. képviselőtársam, én a javulásnak a jelét látom ebben és egy megtért bűnösön nagyobb az Öröm, mint tíz igazon. (Derültség balról.) Csak azt az egyet sajnálom, t. képviselőtársam, hogy ilyen későn jött a megtérés és nem üdvözölhettük akkor sorainkban, mikor azon letűnt csillag ellen oly kemény és erős harczot vívtunk. A mi Polczner Jenő t. képviselőtársam határozati javaslatát illeti, miután a néppárt mindig a választás tisztasága mellett harczolt, azt elfogadjuk és ahhoz hozzájárulunk. (Helyeslés a baloldalon.) Molnár Antal jegyző: Thaly Kálmán! Thaly Kálmán: T ház! Azok titán, a miket a miniszterelnök úrtól szerencsénk volt hallani, azt gondolom, hogy az elvi szempontokra nézve az egész házban egységes nézet uralkodik, a mennyiben a t. miniszterelnök úr is kijelentette, (Halljuk.' Halljuk!) hogy ő is — természetesen tőle máskép nem is várható, — a választások tisztaságára törekszik, és ebből a szempontból nem volna ellene a deczentralizált választásoknak sem, ha annak ideje már elérkezett volna szerinte, sőt az etetés-itatásnak is, a mely fájdalom, sok választókerületben a múlt korszakban szinte szokássá vált, ha nem is teljes megszűnését, de legalább korlátozását óhajtja elérni a jelen szakaszok által, és ő is reméli, hogy el fog jönni az az idő, mikor a választások ideális tisztasága — a melyre törekedni kell mindnyájunknak, — be fog következni.