Képviselőházi napló, 1896. XXII. kötet • 1899. április 17–május 16.

Ülésnapok - 1896-451

•451. országos ülés 1899. április 29-én, szombaton. \QQ ez, t. ház? Hogy a bírónak jogában áll meg­határozni, hogy lehetnek oly esetek, a mikor nem korrupt szándékkal történik az ellátás, a vendégelés, és akkor az nem esik a törvény szi­gora alá. Ez már magában véve azt Jelenti, hogy lehetnek esetek, és bizonyosan ott is vannak, hogy olyanforma felfogás lép érvénybe a gyakor­latban, a mely felfogásnak ez a törvényjavaslat hódol. Ez a törvényjavaslat világosan definiálja, hogy csakis fuvarozási költséget, — és pedig a törvényhatóság által megállapítandó fuvarozási költséget, — és ellátási költségei enged meg, minden egyebet pedig kizár. Az a definiczió, a mely azt mondja, hogy csak oly vendéglátás van megengedve, a mely szokásos alkalmakkor saját, házánál, oly modorban, a mint különben is az illető vendégeit szokta látni, az a definiczió, mely ezen határok közé szorítja az etetést és itatást, elég szigora, és ha ez keresztül vitetik gyakor­latilag, akkor azt az etetést és itatást, melyet vesztegetésnek és korrumpálásnak kell méltán bélyegezni, ez a törvény ki fogja zárni. Polczner Jenő : Hatezer választó beszál­lítása, ez ugyan szép költségbe fog kerülni. (Zaj. Hall juh! Halljuk!) Elnöki Kérem Polczner Jenő képviselő urat, ne tessék közbeszólni. Széll Kálmán miniszterelnök: Ha majd komolyan eljött az ideje annak, hogy Magyar­országon a választás ténye szempontjából deczen­tralizáczió álljon be, (Helyeslés a szélsőbalon.) ha majd a községekben fogunk választani, (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) akkor lehet ezt meg­csinálni. De ez a törvény különben is azt az elvet már előre kimondja, hogy csak ott van megengedve a fuvarozás legitim czíme, a hol a választókerület több községből áll. Ha majd úgy lesz a válasziási reform keresztülvive, akkor az ezen elvből kifolyólag igen könnyen létesíthető és keresztülvihető lesz. De addig, t. ház, a míg a választókerületek az ország némely részeiben oly nagyok; míg a községek a választás helyé­től oly messze vannak, ezen a választási czik­lusokként az illető törvényhatóság által szabályo­zandó, és bizonyosan nagyon mérsékelt tételek­ben megállapítandó fuvarozási költségekben, én, megvallom, nagymérvű redukczióját látom azon visszaéléseknek, melyek eddig történtek; ez a sza­kasz a gyakorlati élet követelményeivel számol, s azt gondolom, hogy nagy lépést tettünk előre azon ideális nagy czél felé, melynek létesítése mindnyájunk szeme előtt lebeg: hogy a válasz­tások tisztaságát megóvjuk. (Helyeslés jobbfélől.) Egyébiránt, t. ház, nem is töi vények, vagy törvényes intézkedések visznek bennünket ahhoz a czélhoz közelebb, hanem a morál, az egyéni integer jellem s a vesztegetésektől való horror, irtózat és megbélyegzése annak, a ki veszteget, és annak, a ki meg Nagyja magát vesztegetni. A közszellemnek ilyen irányban való ébredése, ápolása és terjedése fogja azt meggátolni. (He­lyeslés és tetszés.) Es minthogy erre ezen törvény impulzust ad, és a visszaélések lehetőségét szűk határok közé korlátozza, ellenőrzés alá helyezi és lehe­tőleg minimumra szállítja le, azért én, mindamel­lett, hogy ezen ideális Szempontoknak hódolok lelkem egész erejével, a gyakorlati élet követel­ményei szempontjából, a már 1896-ban is meg­vitatott és elfogadott ezen szakaszokat elfogadásra ajánlom. (Élénk helyeslés jobbfélől.) Kossuth Ferencz: T. ház! Csaknem feles­legessé vált felszólalásom a t. miniszterelnök úr szavai után, minthogy ez a törvényjavaslat párt­közi egyezménynek az eredménye ; hogyha tehát mi valamit változtatni akarunk ezen, akkor csak úgy változtathatnánk, ha ehhez a miniszterelnök úr és vele a többség is hozzájárul. De mind amellett mégis szükségesnek tartom kifejteni p irtunk nevében azt a szempontot, mely mellett már erő­sen küzdöttünk a békebizottságban is; de hiába küzdöttünk. T. ház! A függetlenségi párt régóta köve­teli azt, hogy a választások feletti bíráskodás független bíróságok által eszközöltessék. Köve­telte ezt a párt az 1887., 1892-dik és az 1896-iki felirati javaslataiban; 1884-ben pedig egyenesen kimondta, hogy a kúriára kívánja bizni a választási bíráskodást. Mi tehát rég han­goztatott kívánságunkhoz hiven a törvényjavas­latot elfogadtuk; elfogadtuk azért is, mert sok olyan intézkedés vétetett bele a javaslatba, a a melylyel a választásoknak tisztasága nagy­mérvben elő lesz mozdítható. De határozottan tiltakoztunk a tárgyalások alatt is az ellen, hogy az etetés-itatás és a fuvarozás törvény által szentesíttessenek, tiltakoztunk ellene azon okok­ból, a melyeket Polczner Jenő t. barátom már a párt nevében tegnap előadott. Van még egy másik kifogásunk a törvény­javaslat ellen, melyet, minthogy felszólalok, rövi­den megemlítek; azt kifogásoljuk, hogy vissza­utasíttatott az a törekvésünk, hogy a választói jog direkt kiterjesztése vétessék be ezen törvény­javaslatba, továbbá, hogy vétessék be a czenzus leszállítása és egyenlősítése, a választói kerüle­teknek igazságos felosztása, és a titkos szava­zás is. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Nagyon üdvös lett volna, ha a törvényjavaslatba bevétet­tek volna ilyen értelmű intézkedések, de haszta­lanul küzdöttünk a bizottságban e mellett, és így most arra kell szorítkoznom, hogy pártom nevé­ben tiltakozzam az ellen, hogy a 7., 8. és 9. §-ok bent maradjanak a törvényjavaslatban. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Perczel Béni jegyző : Rakovszky István !

Next

/
Thumbnails
Contents