Képviselőházi napló, 1896. XXII. kötet • 1899. április 17–május 16.
Ülésnapok - 1896-451
108 * 51, országos ütés 1899, április 29-én, szombaton. gükön menjenek az urnához. Sőt azt hiszem, hogy még helyesebb volna, ha a visszaélések lehetőségének megelőzésére a választások deczentralizáltatnának, és ha a községenkint való szavazás hozatnék be. (Helyeslés és felkiáltások a szélső baloldalon: A titkos választás! Az általános szavazati jog!) Tudom azonban, hogy ez egy kontroverz kérdés, a mely ma niacs is napirenden, és ennélfogva ezzel ma bővebben foglalkozni nem is szándékozom. Egyet azonban mégis mondani óhajtok, és e tekintetben hozzájárulok előttem szólott t, képviselőtársam nyilatkozatához, hogy az olyan választók, a kik akkor, a mikor az alkotmányos jogok legbecsesebbj ének gyakorlatáról van szó, közönyösen otthon maradnak, ha csak nem traktálják meg és muzsikaszóval nem vezetik őket az urnához, meg sem érdemlik, hogy ezt a törvényjavaslatot, a melylyel a politikai erkölcsöket vagyunk megjavítandók, eltorzítsuk, és azzal egyúttal a gazdagok számára privilégiumot teremtsünk. (Helyeslés a szélső Iáioldalon.) Mindezeknél fogva újból kijelentem, hogy Polczner Jenő t. képviselőtársam indítványát helyeslem és iránta meleg rokonszenvvel viseltetem, habár az adott helyzetben az ő javaslatát csak a ház egyhangú határozatával tarthatnám elfogadhatónak. (Élénk felkiáltások a bal- és szélső baloldalon: Elfogadjuk.) És én csak azon esetben járulhatnék hozzá, ha ez ellen egyetlenegy szárazat sem érvényesülne. (Zaj a szélső baloldalon.) Kérem is a t. képviselőházat, hogy a választások tisztasága, a politikai erkölcsök, a liberalizmus és demokráczia érdekében ezen javasjavaslathoz egyhangúlag hozzájáruljon. (Helyeslés a bál- és a szélső baloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselőház! Igen röviden óhajtok pár megjegyzést tenni erre a két szakaszra és azon diszkusszióra, a mely a beadott indítvány felett a házban megindult. (Halljuk! Halljuk!) A beadott indítvány ezen szakaszoknak kiNagyását óhajtja. Azon motívumok, a melyek mellette felhozattak, körülbelül kettőre "redukálhatok. Az egyik az, hogy a választások tisztasága csak úgy óvható meg, ha a törvény nem engedi meg ezeket az úgynevezett legitim költségeket sem, tudniillik a választóknak a választás helyére való beszállítását és ellátását, hanem azt követeli, hogy a maga abszolút tisztaságában biztosíttassék a választás ennek az eliminálásával. Éz az egyik motívum. A másik motívum az, hogy a büntető törvénykönyvnek idevágó szakaszait, mint Endrey Gyula t. képviselőtársam mondotta,törüljükel,haezeket a szakaszokat elfogadjuk. A mi az elsőt illeti, szivem egész melegével üdvözlöm azt az ideális felfogást, hogy a választások abszolút tisztaságára törekedni kell, és én örülnék legjobban, ha azt hihetném, hogy Magyarországon a választásokat úgy lehet keresztül vinni, hogy a választók még a jelvényt és a zászlót is, mint Veszter Imre t. képviselőtársam mondotta, repudiálják és 30—35 kilométer • nyire, a választási színhelyre, gyalog mennének be. Én ezt az ország érdeke iránti buzgalomból és lelkesedésből nagy örömmel üdvözölném. De gyakorlatilag véve a dolgot, — pedig nekünk a gyakorlati élet követelményeivel és exigenczáíval számolnunk kell, — ezt a maga abszolút tökélyében keresztíílvihetőneknem tartom. A feladat az, hogy a lehető és a gyakorlati életben mutatkozott visszaéléseket meggátoljuk, és lehetőleg minimumra szorítsuk, és mindenütt, a hol a korrumpálás és a vesztegetés szándéka megvan, azt sújtsuk és a törvény egész szigorát alkalmazzuk. De ahol korrumpálási szándék nincsen, hanem a hol bizonyos adott és a gyakorlati követelményekről való számolásról, vagyis arról van szó, hogy a választás helyére bejövő választóknak a bejövetele megköunyíttessék, hogy neki mód adassék, hogy ott, a mikor kötelességét teljesíti és legszebb jogát gyakorolja, ne legyen kénytelen fázni, éhezni és szomjazni, ha csak erre tudjuk is redukálni a dolgot, — és én örülni fogok, ha az erre való redukálás lesz ennek a törvénynek a hatása, — akkor a választások tisztasága kérdésében máris egy igen nagy és hatalmas lépést tettünk előre. Hiszen a büntetőtörvény 185. §-ában a megvesztegetést, vagyis azt, hogyha valaki a választónak pénzbeli előnyt nyújt, vagy pénzt ad, büntetéssel sújtsa. Azóta 24 év telt el, és azt gondolom, csak tényt konstatálok, ha azt mondom, hogy senkisem tekintette a tisztán fuvarozásra kiadott költségeket vesztegetésnek. Polczner Jenő: De az Alföldnek minden polgára annak tekintette ! Elnök (csenget): Kérem Polczner Jenő kép viselő urat, méltóztassék a szónokot nyugodtan meghallgatni. Széll Kálmán miniszterelnök: De hogy a fuvarozás ürügye, vagy czíme alatt ne történjék vesztegetés, azt kell, és ezt akarja klarifikálni ez a törvény, hogy ne történjék etetés és itatás, abban a mértékben, a mint eddig a szomorú tapasztalat mutatja, ezt akarja ez a törvényjavaslat korlátozni. Hogy nem teszi oly szigorral, mint az angol törvény, azt megengedem. De azért nem teszi, mert a gyakorlati élet követelményeivel számol. És mit mond az angol törvény? Az angol törvény minden etetést, itatást, minden étel és ital nyújtását határozottan tilalmazza, de csak akkor, ha az korrupt szándékkal történik, és ennek meghatározását a biróra bizza. Mit jelent
