Képviselőházi napló, 1896. XXI. kötet • 1899. márczius 13–április 15.

Ülésnapok - 1896-425

425. országos ülés 1899. márczíae 14-én, kedden. Lállapíttatott és nyilvánosságra hozatott, alakilag pedig összeütközésbe ne jöjjünk semmiféle alkotmánytörvényünkkel Ennélfogva szerkesztetett egy törvényjavaslat, hol a bevezetésben meg volt mondva, hogy miután a magyar korona országai és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok között a vám és kereskedelmi szövetség úgy, mint azt az 1867 : XII. törvényczikk 61. §-a előírja, tehát parlamenti úton nem jöhetett létre: ugyanazon törvényczikk 68. §-a alapján, tehát a Magyarországnak fentartott önálló rendelkezési jog alapján rendeltetnek a következők. Ebből látható, hogy a törvényjavaslatban teljesen respektálva volt először a 1867 : XII. törvényczikk kívánalma, vagyis, hojry a szövetség csak parlameuti úton jöhet létre mindkét államban, másodszor ki volt fejtve, hogy a teendő intézkedések ugyanazon törvényczikk 68. §-a, vagyis az ország önálló rendelkezési joga alapján inicziáítatnak. E bevezetés után következett a törvényjavaslat tartalma, mely ismétlem, nem volt egy éb, mint ugyanazon dolgoknak, melyek a 1898: I. törvénycikkben is egyoldalú intézkedéssel tartattak fenn, fentartása 1903. végéig, vagyis azon időig, míg az idegen szerződések lejárnak, hogy e két határidő összeessék, fentartása egyoldalúan Magyarország részéről, abban a feltevésben, hogy a recziproezitás Ausztriában is meglesz, és figyelmen kivűl arra, hogy Ausztria a megfelelő intézkedéseket mily módon, mily törvényes intézkedések által fogja megtenni. Teiiát fentartatott a szabadforgalom, a vámbevételek közössége, egyszóval mindazon dolgok, melyek az 1898: I. törvényczikkben is fentartattuk. De volt felvéve még egy igen fontos intézkedés, mely az országnak egy égető sérelmét volt hivatva orvosolni, ez vonatkozott a fogyasztási adó-visszatérítések és a kiviteti jutalmak helyes és igazságos felosztására, a mennyiben ki lett mondva, hogy e törvényjavaslatunk törvényerőre való emelkedéne időpontjától kezdve Magyarország a fogyasztási adó visszatérítésekből ég a kiviteli jutalmakból csak annyit fog viselni, a mennyi az ő tényleges kivitelének megfelel, úgy, hogy megszüntetttssék az a sérelem, mely az eddigi felosztási kulcsban ránk nézve fenállt. Ki volt mondva, mint emlitém, az, hogy e diszpozicziók csak 1903 végéig állanak fenn. Minthogy pedig a magyar kormány meggyőződése szerint az ország érdekében a közös vámterület fenmaradása van, és az 1867: XII. törvényczikk is utalást foglal magában arra, hogy a vámszövetség megszűnte esetén ismét megkisérlendő, ha az ország érdekeivel összeegyeztethetőleg történik egy új vámgzövetség létesítése; benfoglaltatott ebben a törvényjavaslatban utasítás í» a kormány réiízére, hogy tegye meg azonnal az intézkedéseket és pedig legkésőbb 1901-ben, hogy a tárgyalások megindítassanak a vámszövetség létesítése czéljából és indítsa meg egyszersmind a tanulmányokat is arra nézve, hogy mi módon lehetne Magyarország érdekelt legjobban megvédeni azon nemzetközi szerződésekben, melyek 1903-ban lejárnak és megujítaudók lesznek az ideeren államokkal szemben. Egyszersmind, t. képviselőház, ezzel kapcsolatosan és az akkori helyzetnek nyomása alatt, a mely evidensé tette azt, hogy abban az esetben, ha Ausztriában az obstrukcziónális állapotok nem változnak meg, hiába csináljuk meg mi a legjobb kiegyesést Ausztriával, mert azt nem leszünk képesek keresztülvinni; hogy kivegyük a netáni obstrukczió kezéből a fegyvert, a melylyel a mi érdekeink megkárosíthatok, és ekkor csak az osztrák obstrukczióra voltunk tekintettel, mert augusztusban nem tudhattuk előre, hogy később mi fog bekövetkezni, — (lgo.z! jobb felől. Ügy van!) -— tehát ennek a körülménynek és helyzetnek nyomása alatt vétetett fel egy további intézkedés, a mely azt mondta, hogy a mennyiben 1903. végéig törvényhozási úton, tehát mindkét államban, úgy, a mint az 1867. XII. törvényczikk 61. §-a rendeli, parlamenti úton a vámszövetség nem jöhetne létre, hogy be ne álljon egy űr, egy ex-lex állapot, a melyre épen az obstrukezió törekedett, a melyet előidézni annak foczélja volt; ki lett mondva, ho^y addig is, míg a magyar törvényhozás másképen nem intézkedik, ideiglenes kisegítő eszköz gyanánt az itt elő sorolt stipulácziók maradnak érvényben. (Zaj és mozgás.) Itt szemben állottunk egy törvénytervezettel, a mely az 1867: XIÍ. törvényczikknek minden intézkedését respektálta, a mely Magyarország szempontjából az önálló rendelkezési jog alapjára helyezkedett, a mely Magyarország törvényhozásának fentartotta arra az esetre, ha a szerződés, vagy szövetség nem létesül, az önálló intézkedési jogot minden eshetőségre. Egy ilyen törvényjavaslattal állottunk szemben; ha ez félremagyarázásokra adott alkalmat, ha ebbe oly intencziókat magyaráztak bele, a melyek attól távol voltak, ha ennek oly tendencziákat tulajdonítottak, és ahhoz oly magyarázatokat fűztek, a mely magyarázatok monarchikus államban, a hol a törvényhozás nemzet és korona közt van megosztva, meg sem engedhetők, (Igaz! Úgy vanl a jobboldalén.) abban én hibás nem voltam; és azt sajnálattal láttam, de megakadályozni nem voltam képes. (Tetszés és helyeslés a jobboldalon.) T. képviselőház! Ezzel a dologgal kapcsolatosan az én személyem ellen a legerősebb és a leghazafiatlanabb gyanúsítások hozattak forgalomba, azt, t. képviselőház, én nyugodtan tűrtem és nyugodtan tűröm most is, és arra egyáltalában nem is reflektálok, (Élénk helyeslés és