Képviselőházi napló, 1896. XXI. kötet • 1899. márczius 13–április 15.

Ülésnapok - 1896-439

426 439. orssáfM Ölés 1898. április 12-én, szerdán. legfőbb igazságszolgáltatási érdekeinknek meg nem felelhet. Mindenekelőtt szükségesnek tartanám a felébb­vitelt korlátozni, miáltal a csekélyebb bűnügyek a kúriához fel nem jutnának. Csaknem tíz évi birói és ügyészi gyakorlatom alatt azt tapasztal­tam, hogy különösen a bűnügyeknek majdnem hatvanöt százaléka felebbeztetett meg a kúriához; legtöbbször azért, mert az első biróság pár hónappal kevesebb szabadságvesztés büntetést állapított meg, mint azt az ügyész jónak látta volna; s daczára annak, hogy a királyi táblák helyben hagyták az első bíróságok ítéletét, ezen ítéletet mégis megfelebbezték legtöbbször az ügyészek. Én nem látom át, miért nem lehetne meg­nyugodni a vádhatóságnak két egybehangzó íté­letben, különösen oly bűnügyekben, melyekre a törvény öt évnél magasabb büntetést úgy sem szab ; miféle igazságügyi, vagy jogpolitikai érdek sarkalja őket, — tisztelet a kivételeknek, — a további felebbezésre. Nézetem szerint tehát a mondott irányban a felebbezés korlátozása mi­előbb behozandó, s ezáltal a kúria sok feles­leges munkától kimehetnék meg s az ügymenete gyorsabb lenne. Meg kell még emlékeznem egy újításról, a »lajstrom rendszer* behozataláról, melynek czélja lett volna a bírósági ügykezelést egyszerűbbé, gyorsabbá tenni s a törvényszéki elnököket, ügyészeket, járásbirókat a kezelési teendők alól felmenteni. Meglehet, hogy ez a rendszer & buda­pesti bíróságoknál bevált, de, fájdalom, a vidéki járásbíróságoknál — különösen a nagyobb for­galmiaknál, — a várt üdvös eredmény elmaradt. Főoka ennek részint a díjnokhiány, részint pedig az, hogy a királyi járásbíróságok megfelelő helyi­ségekkel nem rendelkeznek. Az új rendszer képzett, iskolázott segéd­személyzetet tételez fel, pedig ezzel nem igen rendelkezünk; Jegfőkép pedig elegendő személy­zetre volna szükség; mert ez a mai takarékos­kodó rendszer mellett oly kevés, hogy például a kecskeméti királyi járásbíróságnál, a hol az ügyek száma rohamosan szaporodik, mindössze két irnok foglalkozik a leírással és másolással, a kik a hivatalos órát naponkint két-három órá­val kénytelenek megtoldani csak azért, hogy némileg meggyőzzék a leírandó darabokat, ez pedig az amúgy is igen mostohán díjazott egyé­nekkel szemben méltánytalanság; s azzal, hogy az igazságügyi kormány elegendő díjnokot nem ad: mérhetlen károkat okoz a jogkereső közön­ségnek is; ezen a helyzeten tehát javítani kell. T. képviselőház! Néhány rövid szóval meg kell emiékeznem még a birói nevelés kérdéséről; szerintem a birói és ügyvédi minősítés egyöntetűvé tételét mielőbb meg kell valósítani; a régi ígéret hadd legyen valahára testté. A birói nevelést illetőleg nemcsak czélszertí, de igen üdvös volna nagynevű volt igazság­ügy érünk, Szilágyi Dezső, megkezdett munkáját fokozottabb mérvben követni, a ki behozta a törvényszéki albirói intézményt. A társas bíró­ságokhoz volnának az albirák legelőször kine­vezendők, a hol elméleti ismereteiket gyakorlatilag érvényesíteni megtanulnák; judicziumukat fej­leszthetik, s ha bizonyos idő múlva biztos judi­cziumra, önállóságra tettek szert, kinevezendök lennének az egyes bírósághoz, a hol a legnagyobb önállóságra, törvénytudásra, gyakorlati érzékre van szükség, mert elvégre is a nép ügyes-bajos dolgainak kilencztized része az egyes biróság előtt bonyolódik le. Méltóztatik tudni, az albirák létszáma ezerén feltíl van; alig rázza le az iskola porát a 26 éves ifjú, mint egyes biró a járásbírósághoz nevezik ki, egyszerre önálló jogkörhöz jut, mely­lyel legtöbb élni nem tud, s bátortalan, ingadozó, még ki nem forrott ítéleteivel, végzéseivel mér­hetlen alkalmat szolgáltat a felebbezések beadá­sára, a felsőbb bíróságok megterhelésére, s kiszámíthatlan károkat okoz a jogkereső közön­ségnek; míg ha bizonyos idő folytán szerzett élettapasztalattal, kiforrott judicziummal rendel­kezi) bíróként jutna az első-birósághoz, az igaz­ságszolgáltatás csak nyerne, s az alapos és gyors igazságszolgáltatás ideje beállana. Jól tudom ém hogy ezen rendszer behoza­talával az államkincstárra valamivel több kiadás hárulna, mert az egyes bíróságoknál alkalmazott birák fizetését emelni kellene; de ezen többlet­kiadás százszorosan visszatérülne abban, hogy nem kellene a kúriánál 25 kisegítő bírót alkal­mazni, kiknek elvégre is berendelési pótlékuk jár; de a legfőbb haszon abban volna, hogy az első bíróságok helyes ítéleteiben a felek nagy­része megnyugodván, a ma divatozó felebbezési mánia legalább is nagyon megcsökkenne, s a hozott ítéletek iránt a nagyközönség nagyobb revereucziával viseltetnék, mint ma. Mindezeket, t. ház, ezért voltam bátor el­mondani ; és most tekintettel az időre, és mert magam is Ígértem, hogy nagyon rövid leszek, pedig sokat szerettem volna e kérdésről beszélni, de azt hiszem, hogy az igazságügyminiszter úr igazságszeretete és előrelátása mindezeket mér­legelni fogja, a költségvetést elfogadom. (He­lyeslés.) Molnár Antal jegyző I Komjáthy Béla ! Komjáthy Béla: T. ház! (Halljuk! Hall­juk!) Előrebocsátom azt, hogy Visontai Soma t. képviselőtársamnak a közszabadság és az egyéniszabadság védelmében elmondott érve­lését elejétől fogva végig magamévá teszem.

Next

/
Thumbnails
Contents