Képviselőházi napló, 1896. XXI. kötet • 1899. márczius 13–április 15.

Ülésnapok - 1896-439

439. országos ülés 1899. április 12-én, szerdán. 407 vetéseitől elütnek s ezekkel szemben emelkedést tüntetnek fel. Azt hiszem, t. képviselőház, hogy ezen emelkedés daczára is a t. képviselőház arra az álláspontra fog helyezkedni, a melyre a pénzügyi bizottság helyezkedett, midőn igazságügyi kormányunk részére a már 20,000.000 forintot meghaladó igazságügyi költségvetést készséggel megszavazta, mert az anyagi eszközöket rendelkezésre akarta bocsátani igazságügyi kormányunknak arra nézve, hogy jogszolgaitatásunkat a nagy közönség részére mentül hozzáférhetőbbé, gyorsabbá, olcsóbbá és jobbá tegye. Igaz, hogy ebben a részben még számos teendőnk van. Es bár költségvetésünk oly összeget ért el, a mely meglehetős arányban áll a kulturálJamok igazságügyi budgetjével, miudazáltal a nyugati kulturáílamok nagy előnyben vannak felettünk, főleg avval, hogy ott az igazságszolgáltatás ezéljaira szolgáló épületek annak megfelelően vannak emelve és ott a bíróságok rendszerint palotákban működnek, minálunk pedig igazságszolgáltatási hivatalaink bérházakban, alkalmatlan helyiségekben vannak elhelyezve úgy, hogyha ezeket a külföldi ember látja, szemébe ötlik, hogy ezen helyiségek a magyar igazságszolgáltatás méltóságával össze nem egyezhetők. De igazságügyi kormányunk a a múltban is évek óta e részben is serény tevékenységet fejtett ki és csak rá kell mutatnunk arra a körülményre, hogy a folyó év folyamán ujabb két törvénykezési palota fog elkészülni, melyben nemcsak az illető törvényszékek, a törvényszék székhelyén lévő járásbíróságok, hanem az ügyészségek és a fogházak is el lesznek helyezve. Azonkívül számos helyen a járásbirósági épületek emelése, átalakítása és berendezése körül szintén dicséretes tevékenységet fejtett ki az igazságügyi kormány. Ha most csak utalok arra a körülményre, hogy igazságügyi kormányunk a helyes szervezési és eljárási törvények megalkotása a kodifikáczió terén is a legserényebb tevékenységet fejti ki, hogy ujabban is polgári törvénykönyvünk megalkotása tekintetében óriási tevékenység fejtetett ki az igazságügyi minisztérium kebelében, akkor azt hiszem, nyugodt lélekkel ajánlhatom a í. képviselőháznak, hogy az igazságügyi költségvetést úgy, a mint azt a pénzügyi bizottság elfogadta, általánosságban és részleteiben, különösen annak a központi igazgatásra vonatkozó czimét, elfogadni méltóztassék. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Molnár Antal jegyző: Plósz Sándor igazságügyi miniszter! Plósz Sándor igazságügyminiszter: T. ház! Magától érthető kötelességet vélek teljesíteni, midőn most az igazságügyi költségvetés tárgyalásának kezdetén felszólalok, hogy a mennyiben ezt egy rövid beszéd keretében tenni lehet, megismertessem a t. házat azokkal a föladatokkal, a melyeken munkálkodni kívánok és törekvéseimet és működésem irányát a t. háznak bölcs bírálata alá bocsássam. (Ralijuk! Halljuk!) T. ház! Nem vagyok abban a helyzetben, hogy az újdonság ingerével hathassak. A nagyobb, sőt jobbára a kisebb törvényhozási kérdések is, a melyek az igazságügy terén megoldásra várnak, régen ki vannak tűzve, sőt azok megoldása már többé-kevésbbé előrehaladott stádiumban van. Különösen Szilágyi Dezső igazságügymiaiszter nagy körültekintéssel és erélylyel preczizirozta ezeket a feladatokat. Folyamatba tette, kezdeményezte a törvényhozási munkálatok egész sorozatát. Utóda nagy odaadással folytatta e munkálatokat, és ha bár azok több fontos törvényhozási alkotásra vezettek, még nem csekély részben folytatásra és befejezésre várnak, Fontosságánál fogva első helyen szabadjon megemlítenem az általános polgári törvénykönyvet. Nagy súlyt kell arra fektetnünk, nemcsak azért, mert nagy fontosságú és életbe vágó kérdések lesznek itt megoldandók, hanem azért is, mert e törvénykönyv hivatva lesz arra, hogy az ország területén a magánjog körébe létező jogkülönbséget megszüntesse. Tudvalevő, hogy a polgári törvénykönyv munkálatai messze a hatvanas évek végére nyúlnak vissza; 1880-ban és azután Szilágyi Dezső igazságügyi minisztersége alatt több szakférfiú a polgári törvénykönyv egyes részeiről készített tervezetet, a melyekből azouban, a házassági törvény kivételével, törvénynem lett. Erdély Sándor igazságügyminiszter ezen munkálatnak folytonosságát és egyöntetűségét óhajtván biztosítani, ő Felsége legfelsőbb beleegyezésével egy állandó bizottságott szervezett az igazságügyminiszterium keheiében, a mely 1897. óta szakadatlanul működik és számos szerkesztőbizottsági és teljes ülésben fontos kérdéseket vitatott meg. En magam is abban a nézetben vagyok, hogy ezt a nagy feladatot csak szakadatlan munkálkodással lehet megoldani. A szerkesztőbizottságnak tagjai még elődöm részére kilátásba helyezték azt, hogy a polgári törvénykönyvnek első előadói tervezete még ez év első felében elkészül. Én azt az Ígéretet magam részéről is elfogadtam, nemcsak azért, mert nem akarom a munkát zavarni, sőt azt tőlem telhetőleg elő akarom mozdítani, hanem azért is, mert nagy súlyt fektetek arra, hogy az eddigi tanácskozások eredménye fogható törvényszerű alakban, szakaszokbau szövegezve előttünk feküdjék. Ha ez megvan, akkor lehet majd megállapítani, mi történjék e munkával, milyen terjedelmű, milyen beható bizottsági tárgyalások szükségesek a végből, hogy ezen különböző szerzők által habár