Képviselőházi napló, 1896. XXI. kötet • 1899. márczius 13–április 15.

Ülésnapok - 1896-439

408 489. országos Illés 1899. április 13-én, szerdán. előzetes tanácskozások alapján készített tervezetek egymással összhangba hozassanak. Mindenesetre szükségesnek tartom azután, hogy e munkálat a nagyközönség nyilvános bírálata alá bocsájtassék, s liogy egyes részekre nézve a szakértő körök is meghallgattassanak. (Helyeslés.) Az általános polgári törvénykönyvvel kapcsolatos a kereskedelmi törvény revíziójának kérdése. (Halljuk! Halljuk!) Én a kereskedelmi törvény revizióját nem akarom a polgári törvénykönyv teljes elkészülte utáni időre halasztani. (Helyeslés.) A kereskedelmi törvény és a polgári törvénykönyv köre egymást több tekintetben fedi. Felette kívánatos, hogy ezekben a részekben a polgári törvénykönyv és a kereskedelmi törvénykönyv között az eltérések csak a legszükségesebbekre szórakozzanak. Szükséges ez a jog egyszerűsége és ebből folyólag az alkalmazásban való biztosság érdekében. Ezért nézetem szerint szükséges, hogy e két munkálat egymásra való tekintettel készíttessék el, és azért mihelyt a polgári törvénykönyvnek első tervezete elkészült, azonnal munkálatba szándékozom vétetni a kereskedelmi törvénynek revizióját is, (Helyeslés.) azonban úgy, hogy két munkálat parallel haladjon egymással és egyik a másikat ne zavarja; sőt bizonyos irányban, tudniillik azon irányban, a mely a magánjogi törvénynyel kevésbbé függ össze, már korábban meg lehet tenni az előkészületeket a kereskedelmi törvény revíziójára nézve, így nevezetesen, a mi a részvénytársaságok és a szövetkezetek jogát illeti. (Helyeslés jobbfelöl.) A polgári eljárás körében Szilágyi Dezső igazságílgyiminisztersége alatt tudvalevőleg nevezetes lépést haladtunk; értem az 1893: XVlIl. törvényczikkben megalkotott számos eljárást, mely a polgári perek túlnyomó nagy számában a szóbeliség és a közvetlenség elvét megvalósította. Ez a lépés, mondhatjuk, t. ház, hogy bevált. A ki nem is nézi a dolgokat túlságos rózsaszín állapotban, és a ki nem is akar szemet hunyni a létező hiányok előtt, kénytelen lesz bevallani, hogy ez a törvény nagyban és egészben megfelel a mi viszonyainknak, és hogy polgári eljárásunk reformjánál ebben az irányban kell tovább haladnunk. A teljes polgári perrendtartás tervezete szintén még Szilágyi Dezső minisztersége alatt elkészült. Ez a tervezet 1898-ban nyomtatásban is megjelent, azóta egy bizonyos ideig pihentetni kellett, hogy a sommás eljárásban szerzendő hazai tapasztalataink ennél a munkálatnál érvényesíthetők legyenek. így tehát egyelőre csak arra lehetett szorítkozni, hogy ez a tervezet az ügyvédi kamaráknak, felsőbíróságoknak és törvényszékeknek véleményezés végett kiadassék. Ezek a vélemények már beérkeztek és az igazságügyminiszteriumban már föl is dolgoztattak, ágy, hogy ma már ezek figyelembe vételével is a revízió munkálata folyik. Én, t. ház, teljes erélylyel, minden igyekezetemmel azon leszek, hogy a törvényjavaslatot a t. háznak mielőbb benyújthassam, (Élénk helyeslés.) hogy így megszüntethessük azt az anomáliát, a mely sokáig fenn nem tartható, s a mely hosszú időre ! nem is volt tervezve, hogy tudniillik a polgári | pereknek azonos természetű ügyeiben a bíróságok . különböző eljárási elvek alapján keressék az [igazságot. (Igaz! Úgy van! jobbfélöl.) A polgári perrendtartás tervezetébe a fizetési meghagyásokról szóló eljárást is felvenni és egyszersmind azt revidiálni is szándékozom. (Helyeslés.) Én, t. ház, nem mondok le arról, hogy ez az eljárás, a mely ez idő szerint valami nagy , eredményt nem mutat fel, — habár évenkint már vagy 160—170.000-nyi fizetési meghagyást kérnek, — hasznosítható lesz, hogy a világos adósságok ilyen módon egyszerűen, olcsón behajthatók lesznek, és hogy ezáltal a bíróságoknak munkatérbe csökkentetni fog. Szintén a polgári eljárás körébe lesz felveendő a házassági eljárás is, (Helyeslés.) melyre nézve Szilágyi Dezső igazságügyiminiszter szintén egy tervezetet készíttetett, a mely most már rövidítve beilleszthető lesz az általános perrendtartásba. Ugyancsak az általános perrendtartásba lesz felveendő a bányaeljárás is, illetőleg azok az eltérések, a melyekkel az általános eljárás a bányaügyekben alkalmazható. Ellenben a községi eljárásra vonatkozó bizonyos szabályokat, továbbá a tőssdebiróságokhatáskörére és eljárására vonatkozó szabályokat, czélszerfíbbnek mutatkozik a polgári peres eljárásról szóló törvénynyel egyidejűleg megalkotandó és benyújtandó életbeléptetési törvényben szabályozni. És ugyanitt vélném a kiskorúság meghosszabbítási és gondnokság alá helyezési ügyeket is szabályozandóknak; ezt tudniillik azért nem czélszertí felvenni a perrendtartásba, mert szabályozása szorosan összefügg az általános polgári törvénykönyvvel és így előreláthatólag csakhamar revízió tárgyát fogná képezni. (Helyeslés a baloldalon) A birtokrendezési eljárásról is gondoskodni szándékozom, de arra vonatkozólag, hogy az éíetbeléptetési törvénybe, vagy pedig a polgári peres eljárásról szóló törvénybe veszem-e fel, avagy pedig külön törvényt fogok-e tervezni, most még nem oyüatkozhatom. Semmiesetre sem akarnám azonban e kérdéssel a polgári perreüdtartás megalkotását hátráltatni. (Helyeslés.) A polgári peres eljárás körébe tartozik még, illetőleg azzal kapcsolatos a végrehajtási eljárás némely irányainak pótlása és orvoslása. Különösen szükségesnek vélem, hogy a végrehajtásokat általában, főleg pedig a kisebb végrehajtásokat