Képviselőházi napló, 1896. XXI. kötet • 1899. márczius 13–április 15.

Ülésnapok - 1896-438

488. országos ftlés 1899, >. április 10-én, hétfőn. 401 nyos ellentétes zamatú művészi vitatkozásában biróúl akarnék fellépni, egyet lehet konstatálni, hogy tudniillik azok a válaszfalak, a melyek eddig a művészetet az iparmííveszettől elválasztották, hovatovább összeomlanak úgy, hogy előestéjén állunk annak, hogy a művészetek az iparművészetekkel egyes, csak applikácziójában különböző kulturtért képeznek. Az igen tisztelt közoktatásügyi miniszter úr konstatálja a budgetjében, hogy az iparművészeti téren a fellendülés, a reformok utáni vágy, az új irányzatok nem csekélyebb erővel törnek ki, mint a szorosan vett művészi téren is. Elannyira, hogy azon indokok alapján 2360 forinttal emeli az iparművészeti múzeum budgetjét. Ez az emelés azonban valóságban abban az értékben, a mi tényleg az iparművészetekre hatni fog, tisztán csak egy 500 forintos tételre szorítkozik, mert az emelés többi részéből 3860 forint megy a személyi részre, 3500 forint pedig olyan dologi részekre, melyek a fűtésre és az épület fentartására vonatkoznak. Én azt hiszem, hogy ezek az összegek korántsen elegendők arra, hogy a mi iparművészeti múzeumunk távolról is megfelelhessen annak az igazi művészi feladatnak, a melyre hivatva van. Igaz, — hogy Komjáthy Béla t. képviselőtársam kijelentésére támaszkodjam, — magam hallottam azt, midőn egy ismerősöm a pénzügyminisztérium egy magas állású hivatalnokához fordult és panaszkép említette fel, hogy miért van az, hogy a pénzügyminisztérium épen a kulturális ezélokra, épen a közoktatásügyi minisztérium budgetjével legszigorúbb, vagy legszűkebb markú; arra a magas állású hivatalnok azt a klasszikus feleletet adta: mert az az egyetlen improduktív minisztérium. Ilyen felfogás ellen küzdeni persze igen nehéz. Nem akarok a budgetnek mostani szerkezetéhez hozzányúlni, nem javaslok semmiféle számszerű változtatást. Valóban a mi vallás- és közoktatásügyi miniszterünk nem egy jelét adta annak, hogy buzgó, lelkes pártfogója mindannak, a mi a művészettel összefügg, de kénytelen vagyok a t. miniszter úr figyelmét felhívni egy körülményre, és ez az, hogy a párisi nemzetközi kiállítás megnyílik a jövő év április elsején. Mindaz, a mit a modern Európa újat, szépet, nemeset és tanulásra méltót alkotott a müipari téren, ott összegyűjtve fogjuk látni és bizonyos, mint ez minden kiállításnál történik, hogy a külföldi iparművészeti múzeumok és iskolák sietni fognak összevásárolni az értékes, a szebb darabokat közvetlen a "kiállítás megnyitásakor, vagy még előbb. Miután az a megnyitás a jövő év április elsején lesz és nem bizonyos, hogy jövő évi április elsejére újabb költségvetésünk lesz-e, rendelkezésére fognak-e állani a t. miniszter úrKÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. XXI. KÖTET, nak a szükséges összegek, felhívom a t. miniszter urat arra, hogy legyen szíves figyelemmel lenni, hogy egy jelentékeny összeg, mely méltó a czélhoz, és a mely igazán hasznos produktív befektetésnek tekinthető, álljon rendelkezésére az iparművészeti múzeumnak például 80—100.000 forint oly időben, hogy ezen vásárlásokat a külföldi múzeumokat megelőzőleg, vagy legalább egyidejűleg megtehesse. A tételt megszavazom. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter: T. ház! Ugyan előhaladott már az idő, de a t. ház engedélyét kérem, hogy röviden megtegyem a szükséges megjegyzéseket, (Halljuk! Halljuk!) -— röviden mondom, — mert hiszen már két alkalommal voltam bátor nézeteimet előadni. Mindenekelőtt Szemere Attila t. képviselőtársam előadására, a mennyiben ő azt mondta, hogy a pénzügyminisztérium egy előkelő tisztviselője úgy nyilatkozott volna neki, hogy a vallás- és közoktatásügyi minisztériumnak azért nem adhatunk több összeget az évi budgetben, mert az nem jövedelmező, azaz improduktív tárcza, nehogy ez bármiféle félreértésre szolgáltasson okot, kötelességem kijelenteni, hogy a t. pénzügyminiszter úr a kulturális ügyek iránt a lehető legnagyobb érzékkel bír és tőle telhetőleg támogat engem; (Helyeslés és tetszés jobbról) mert e nélkül nem lettem volna képes budgetemet azon három-négy év alatt annyira emelni, a mennyire emeltem. És csak azon reményemnek adok kifejezést, hogy a t. pénzügyminiszter úr hallván itt a szükségleteket, azok kielégítésében tovább is támogatni fog engem, mint a hogy eddig szíves volt támogatni. Nagyon örülök annak a szép művészeti vitának, mely itt kifejlődött, és őszintén megvallom, hogy örömre van is okom, mert bizonyos dolgokat így lehet tisztázni, és a czél, a melyet magam elé tűzök, hogy minden erőt egyesítsünk, így lehet elérni, mert hisz meggyőződünk az eszmék harcza terén, hogy mindnyájan egyazon czéinak, a művészeti ügy felvirágoztatásának szolgálatában vagyunk. És örvendek azon, hogy daczára annak, hogy most tulajdonképen politi kai okokból egy kissé gyorsan tárgyalunk, mégis ilyen magas színvonalú művészeti vita fejlődött ki, és ezt köszönhetjük azon képviselő uraknak, a kik úgy ma, mint más alkalommal is, a művészet érdekében felszólaltak. Ne várja a t. ház tőlem azt, hogy ez alkalommal minden egyes szónok által felvetett minden egyes kérdésre feflektáljak, nem is tehetném ezt a rendelkezésemre álló rövid idő alatt; de egynehányra mégis válaszolnom kell. A miket Komjáthy Béla képviselő űr felhozott, ezekre általában megjegyzem, mit maga is említett, hogy a pénzügyi bizottságban már 6t