Képviselőházi napló, 1896. XXI. kötet • 1899. márczius 13–április 15.

Ülésnapok - 1896-436

436. orss&gos ülés 1399. április 7-én, pénteken. 333 nép között a gazdaság körébe tartozó ismereteket, s erősíti a tanulók általános elemi tudását és terjeszti idegen ajkú helyeken az állam nyelvét, méltó bizonysága úgy annak a szeretetnek, melylyel a két miniszter úr a kis palántát istápolja és gondozza, mint annak a spontán lelkesedésnek, melylyel azt a községek népe talajába fogadta, hogy egykor gyümölcsét élvezze. Az iskolák érdekek szerint következőleg oszlanak meg: Nyitramegyének van legtöbb, 105 gazdasági ismétlőiskolája, melyek közül 62 községi, 38 állami és 5 felekezeti jellegű. Torontál- és Pestmegyének 69—63, Hevesnek 50, Beregnek és Biharnak 47—45, Temesnek 42, Szatmárnak és Esztergomnak 37 és 34, Bács-, Kolozs- és Küküllőmegyéknek 23—23, Arad-, Nógrád- és Szolnok Dobokamegyéknek egyenkint 20—20. A legmagyarabb megyékben kevés az ismétlőiskola. így Csanád- és Csongrádmegyéknek 3—3, Győrnek és Zemplénnek 4—4, Szabolcsnak 5, Zalának 8. Csak négy oly megye van, melynek nincs e»yetlen gazdasági ismétlőiskolája, ezek Zólyom, Mosón-, Krassó-Szörény- és Fehérmegyék. Az iskolák ezen elhelyezése egyúttal biztos fokmérője a községek áldozatkészségének, valamint az illető vármegyei tanfelügyelők ügyiránti lelkesedésének. T. ház! Olyan agrikultur-államban, mint a minő a mienk, valóban megbecsülhetetlen szolgálatokra van hivatva ez új iskola, mely voltnképen épen azért kecsegtet a legszebb reményekkel, mert nem is valami új és részleges iskola, hanem csak ritka, helyes érzékkel való szerencsés megformál törvénykötelezte általános ismétlőiskoláztatásnak, melynek keretei közé illesztetett. Hogy a gazdasági ismétlőiskola a feladatát képező általános ismétlőoktatáson és a gazdasági alapvető és gyakorlati ismeretek terjesztésén kivül, mily áldásos már szervezeténél fogva a szegény falusi népre, könnyen érthetővé válik, ha elgondoljuk, hogy ez iskolák vezetésére máris 662 tanító nyert szakszerű kiképeztetést a földmívelésügyi miniszter úr által rendezett földmívelési, szőlő- és borgazdasági, kertészeti, gyümölcsészeti és tejgazdasági tanfolyamokon, kik itt szerzett ismereteiket otthon, az iskolán kivűl a nép között közvetlenül is terjesztik, a nép gazdálkodását helyesebb, modernebb és jövedelmesebb irányba terelik; s áldásos voltuk még érthetőbbé válik, ha figyelembe veszszük, hogy a földmívelésügyi miniszter úr ez iskolák ötletéből kiindulva, máris több mintaparasztgazdaságot létesített, s ilyeneket a jövőben még nagyobb számmal létesíteni szándékozik, melyek mind megannyi irányítói, vezetői lesznek a kis emberek munkájának és boldogulásának, biztos óvszerei a paraszt-szoczializmus terjeszkedésének, elfojtásának. T. ház! Mindez túlon-túl elegendő, hogy a kormányzat e téren való igazán czéltudatos és üdvös tevékenységét máris a legteljesebb elismeréssel és méltányolással üdvözöljük, de én a magam részéről még ma is abban a hitben vagyok, — a minek két évvel ezelőtt a gazdasági ismétlőiskolák tételénél történt felszólamlásomban bővebben kifejezést adtam, s a mire épen azért ezúttal kiterjeszkedni nem szándékozom, — hosy a kezdeményező kormánytagokra még nagyobb dicsőség is várakozik talán későbben, talán már a közelebbi jövőben, midőn majd ez lesz az igazi népiskola, s a mai népiskola ennek bevezető, előkészítő alsóbb fokozata. A költségvetést természetesen készséggel és örömmel szavazom meg. (Élénk helyeslés és éljenzés jobbfelől.) Molnár Antal jegyző: Major Ferencz ! Major Ferencz: T. ház! (Halljuk!) Igen kérném a t. ház becses figyelmét azon fontos dolgokra, a melyeket, leszek bátor itt a t. ház előtt előadni, a melyeknek, ha talán egy kissé több időt szentelek, (Mozgás.) azoknak értéke és becse ezt mindenesetre megérdemli. (Halljuk! Halljuk!) Engedjék meg, hogy először is mint orvosszakember az orvosi dolgokról, az orvosi egyetemről, ennek fejlődéséről, s az orvosszigorlatokról emlékezzem meg, beleértve a behozott új szigorlatokat, mint a törvényszéki és a fizikátusi vizsgákat. Tekintsünk körül a budapesti egyetem orvoskari épületeinek csoportján, az első, a mi szemünkbe ötlik, az, hogy mindenekelőtt a klinikumok lettek kevés kivétellel felépítve és elhelyezve, a még felépítendő második sebészeti klinika van hátra, melynek építése a tavaszszal lesz megkezdve, sajnos, hogy ugyanezen méltánylásban nem részesültek az alapvető tudományszakok, melyek részben bérházakban, részben teljesen elégtelen és egészségtelen helyiségekben szoronganak. A higéne kórvegytan az általános kórtan, a Pasteur-intézet és az első, második számú kórboneztani intézetekről elfeledkeztünk, már pedig ezen szakmák a rendes boncztannal és élettannal fundamentumai az összes orvosi tudásnak és gyakorlatnak. Ha a klinikumok az orvosi tudomány törzsét képezik, akkor a mondott tudományos szakmák annak gyökereit alkotják, helytelen e szakmákat elméletieknek nevezni, a mennyiben a leggyakorlatibb tudást foglalják magukban az orvosképzéshez. Mindazon országokban, a hol reálisak az orvostudományi viszonyok, a hol a műveltség folytán, az orvosgyakorlati boldogulás is a tudományos képzettségnek arányában áll, azt látjuk, hogy ezen