Képviselőházi napló, 1896. XXI. kötet • 1899. márczius 13–április 15.

Ülésnapok - 1896-436

3^4 * 8e * országos ülés 1899, április 7-én, pénteken. 1000 iskolát fogok felállítani. (Éljenzés.) E téren, t. ház, mindenesetre haladás mutatkozik, mert míg 1895-ben 930000 forintot fordítottunk, ma kétmilliót fordítunk állami iskolákra. 1896-ban volt 1697, ma 3000 tanító. Az állami tanítók anyagi helyzetének javí­tása a kormány kiváló gondját képezi. 1898-ban 2610 tanító közül 1491 400 forint fizetésben részesült, 1899-ben már csak 243, tehát leszál­lott a kisebb fizetések száma, daczára annak, hogy az abszolút szám növekedett. 1898-ban 500 forintos 995 volt, 1899-ben 1200 lesz. 1898-ban 82 volt 600 forintos, 1899-ben 384 lesz 600 forintos. 1898-ban 30 volt 700 forintos, f 899-ben 80 lesz 700 forintos. T. ház! Ez ugyan csak fokozatos haladás, de remélem, hogy módom lesz a szolgálati évek arányában a XI. fizetési osztály elveihez képest fokozatosan az állami tanítók helyzetén javítani. (Élénk helyeslés.) Most, t. ház, új kérdésre térek át, mely a képviselő urakat, a mint látom, magánérintke­zésből, igen közel érdekli, és ez a tanítói kor­pótlék és a községi és felekezeti tanítói fizetések kiegészítésének kérdése. (Halljuk! Halljuk!) Ebben a budgetben erre a czélra 110.000 forinttal töb­bet vettem fel; ugyanis 1898-ban volt 490.000 forint, folyó évre pedig 600.000 forint van fel­véve. T. ház! Egész nyíltan bejelentem, hogy ez az összeg nem elegendő és ezen a téren tál­kiadás lesz. (Helyeslés.) Mert a fizetés kiegészí­tését folytatólag új tanítói állások szervezésénél is kell eszközölni. (Felkiáltások balfélöl: Meg­adjuk!) 1897-ben 300 forintig 493, 400 forintig 2410 tanító nyert fizetéskiegészítést, ma 300 forintig 433,40U forintig 357 nyer fizetéskiegészí­tést. 1897-bi-n 2903 tanító, mi csaknem 4000 nyer fizetéskiegészítést. (Felkiáltások: Nagyon helyes!) Áttérek a korpótlék kiegészítésének kérdé­sére. 1898. október 1-én esedékessé vált a kor­pótlék és máig 4066 tanító részesül a korpót­lékban. E szám nem teljes, mert a korpótiék az 1898 szepiember 25-én túl szervezett tanítói állo­mások betöltése alapján megadandó és itt kijelen­tem a t. háznak, hogy mivel a törvény azt mondja, hogy ha az iskola fent irtására az iskola­feitartó nem képes, illetve a községeknél maga az iskolai pótadó nem elegendő, akkor az állam­nak kell a segítségről gondoskodnia, e téren ugyan visszahúzódhatnék a miniszter a megsza­vazott összeg határaira, de bocsánatot kérek, a felelősségét nem tudnám magamtól e'hárítani, mert a törvény azt mondja, meg kell adni, hogy ha nem képes a község a korpótlékot megadni, ennek folytán ezt kissé liberálisan kezelem, bíz­ván a t. képviselőházban, hogy az itt a külön­ben is rosszul javadalmazott tanítóknál felmerült túlkiadások ellen kifogása nem lesz, (Helyeslés.) Szükséges szólanom, t. képviselőház, a pol­gári iskolákról is, igen röviden. Mai szerveze­tében is igen sokan látogatják a polgári iskolát, 18.000 fiú, 24.000 leány; sőt még ott is, ahol középiskolák vannak, ott is szaporodik a lét­számuk, a mit igen örvendetesnek tartok. Újvidé­ken, — a kik odavalók, bizonyíthatják, — Nagy­Becskereken, Veszprémben, Szegzárdon a polgári iskolai tanulók száma szaporodik, daczára annak, hogy ott középiskolák is vannak, és ezek még keresettebbek lesznek, t. képviselőház, akkor, ha a kellő reform keresztülvitetik. Tervezem az önkéntességi jognak megadását, (Helyeslés.) a minősítési törvénynek megváltoztatását (Helyes­lés.) abban az irányban, hogy az általam refor­mált polgári iskola azután tágabb keretű minő­sítést, qualifikaczionális képesítést adjon, mint a mai, a gimnáziumokéval egyenlőt. A gimnáziu­mok nem is valók tulajdonképen másoknak, mint azoknak, a kik felsőbb oktatásban akarnak része­sülni. Ez a gimnáziumoknak a tulajdonképeni feladata. A polgári iskola reformját nagy gonddal készítem elő, t. képviselőház. A középiskolák reformjának is tulajdonképen ez a helyes kiindu­lási pontja. Azt akarom, hogy legyen önczélú intézet, de előkészítő karakterrel is birjon. A köz­oktatásügyi bizottság elkészült munkájával, az közzététetett, az egészen nyilvános. A polgári iskolai egyesület ez ellen állást foglalt. Én a két munkálat közt, a mennyire tanulmányoztam, nem látok nagy eltérést, a hétéves tanfolyamra nézve körülbelül mindegyik megegyezik, a mi a differeneziális pontokat képezi, az leginkább a tanárok egyetemi képzése körül forog fenn, vájjon azok az egyetemen képeztessenek-e ki, vagy külön intézetben, és hogy középiskola legyen-e a polgári iskola, vagy ne? Ezek nem lényeges eltérések. A főkérdés az, hogy jó képzést nyer­jenek, helyes szervezetű intézményekkel, hogy középiskola-e, vagy sem, az doktriner kérdés, a főkérdés az, hogy becsüljük me<r azt a polgári iskolai tanárt, és hogy kellő dotáczióban része­sítsük. Igen kitűnő tantervet lehet ennek a pol­gári iskolának adni, a mely a modern élet igé­nyeit kielégíti, az általános műveltséget megadja és szószorosan modern polgári czélokra szolgáló iskola. Kijelentem azonban azt, hogy a polgári leányiskolák gyökeres reformját nem akarom. Én az 1878. tantervet kielégítőnek tartom; egé­szen más a felsőbb leányiskola, de a polgári leányiskola gyökeres változtatását nem akarom. A polgári iskolai tanárok fizetéséről is kell néhány szót szólanom. T. képviselőház! Egyik legnagyobb fájdalma a polgári iskolai tanárok­nak, és azt jóformán magukévá teszik az összes tanügyi körök, hogy nagy aránytalanság van a fizetésben. 61 tanító és igazgató van a kilen-

Next

/
Thumbnails
Contents