Képviselőházi napló, 1896. XXI. kötet • 1899. márczius 13–április 15.

Ülésnapok - 1896-436

436. oszágos Üléar 1899. április f.én, pénteken. 321 esak kicsit is segítünk a tanterv-fogyatékosságo­kon, a sok kiesi együtt mégis nagy mennyisé­get jelent a nemzeti intelligenczia tőkéjének szaporodásában. Ezen tantervreviziónál az én tekintetein mindig az egységes jogosítása közép­iskolán nyugszik. Ez az az iskola, a mire törek­szünk, és minél inkább foglalkozom e kérdéssel, annál inkább meggyőződöm arról, hogy a helyes reformirány a,?,, midó'n a törzstárgyak legyenek ugyanazok mindenütt, de a melléktárgyak külön­bözhetnek ; hanem azért a különböző melléktár­gyak mellett mindenik iskolának kettőt kell biz­tosítania. Az egyik az, hogy megadja az általá­nos műveltséget, a másik az, hogy minden iskola minden szakból a felsőoktatásra egyenlően képe­sítsen. Ez az, a mire bevezető beszédemben azt jeleztem, hogy Európa legfényesebb elméi gon­dolnak az új egységes középiskola fölött. Én most törvényjavaslat alakjában készítettem el az erre vonatkozó tervet, azt kellő megvitatás után közzé fogom tenni, méltóztassanak hozzászólani mind­azok, a kiket illet. Az egész magyar nemzeti közvélemény érlelje meg e kérdést; mert oly fontosnak tartom, hoííy semmiféle kedvencz elő­szeretetnek, de semmiféle úgynevezett tanügyi csökönyösségr,ek nem szeretném áldozatul dobni a megindult reformmozgalmat. (Helyeslés.) Midőn én e helyről esetleg sok olyanról szólok, a mi talán a t. házat untatja, (Ralijuk! Halljuk!) ezt azért teszem, mert nekem köteles­ségem a tanügyi körök érdekeltségét is figyelembe venni és talán a szülőkét is. Én ezért akarok szólni az iskolánkivüli felügyeletről. Legtöbb­Bzör üzleties szállásadók azok, a kik a felügye­letet az iskolán kivííl megnehezítik. Én a fegyelmi esetekből látom, hogy az ifjaknak egy jó részénél az a baj, hogy üzleties szállásadók kizsákmányol­ják a szülőket. Ezért volnék én nagyon mellette az internátusok és alumneumok szervezésének, és e tekintetben nagyon szívesen látnék egy társadalmi akcziót, a mely — méltóztassék meggyőződve lenni — jövedelmező akczió is volna. Ha inter­nátusokat állítanának fel, hány szülő milyen nyugodtan adná gyermekét ilyen intézetbe, a mikor most egyes szállásadóknál ki van téve a fel­ügyelet hiányából származó bajoknak. Erzsébet­városban magam is állítottam ilyen internátust és iparkodom ott, a hol az állam teheti, inter­nátusokat felállítani az új iskolák mellett. A képzőművészeteknek a középiskolában való tárgyalásában kifejtett akczióról is kell néhány szót szólnom. (Halljuk! Halljuk!) Nem külön tárgyat akarok én a középiskolai tantervbe be­venni, például a képzőművészet történelmét, mert ez távol áll tőlem, de igenis azt akarom, hogy minden tanár a maga szférájában a művészi érzéket felkeltse. Pédáúl remekírók olvasásánál, a történelem előadásánál, az irodalomnál, a geo­KÉPvn. NAPLÓ. 1896—1901 XXI KÖTET. grafiánál mennyi mód és alkalom nyílik a művé­szeti érzék ébresztésére! Ez nemcsak önczél, hanem egy hatalmas pedagógai eszköz, mert nézetem szerint a vallásosság után a leghatalma­sabb pedagógiai eszköz a művészeti érzéknek fejlesztése, mert nemesebb tartalommal, ilealiz­mussal, altruisztikus motívumokkal gazdagítja az ember karakterét, és erre nagy szükségünk van, különösen a mostani, igen gyakran anyagias, küzdő korszakban, a mikor a rágalom, irigység és ehhez hasonló fegyverek annyira napirenden vannak. A karakter-képzésnek ez egy hatalmas eszköze, és épen azért sajnálom azon pedagógu­sokat, a kik ezt ötletszerűnek mondottak Hiába mondták, ragaszkodom ehhez és keresztül fogom vinni, mert azt hiszem, hogy csak így lehet egy új társad tlmit, egy eszmék iránt fo<?ékonv társa­dalmatteremteni. (Élénk helyeslés jobbf'elől.) Pozitív intézkedéseket is tettem tekintetben, ilyenek a képzőművészeti előadások, melyeket több fővárosi iskolában tartattam, tanárok vezetése alatt láto­gatják a tárlatokat, s hogy alkalmas tanárok legyenek, az egyetemen tanfolyamokat hirdettem, sői szünidei tanfolyamon fognak a tanárok a műtörténelemben kiképeztetni. Meg kell említenem, hogy a testi nevelés tárgyában azokat, a miket eddig tettem, épen nem tartom befejezettnek, sőt ezen a téren nagyobb reformokat kel! behoznunk, és annyit ígérhetek, hogyha a pénzügyi helyzet megengedi, a revideált tantervből a tornára vonatkozó rendelkezéseket egyszerre fogom életbeléptetni mind a nyolcz osztályban, mert már most jelzem, hogy a revi­deált tantervet fokozatosan fogom életbeléptetni az első osztályon kezdve, míg a tornára vonat­kozó részt ismétlem, ha a pénzügyi helyzet meg­engedi, egyszerre. (Helyeslés.) A nem magyar nyelvű iskolák számára készíttetek tankönyveket, mert erre igen nagy szükség van. Ezt kezdeményeztük már és foko­zatosan végre is hajtjuk különösen a szerb, román és olasz iskolákban. Itt természetes, hogy a haza­fias szempontra is gondot fordítunk, de egyúttal a felügyeletre is. Nem akarom ezt bővebben részletezni, hanem szükségét érzem annak, hogy bizonyos nemzetiségi iskolák felett a felügyelet sokkal szigorúbban szerveztessék, (Helyeslés a jobboldalon.) és nemcsak adminisztratív szem­pontból, de szervezeti tekintetben is bizonyos inicziativáktól nem fogok e téren tartózkodni. A tanítóképző-intézetekről is akarok néhány szót szólni. Ezen a téren a mi tantervünk óta roppant nagy haladás történt, ép ezért a tanterv revízió és a módszeres utasítások kidolgozás alatt állanak. Különösen anomáliának tartom például ezt, hogy ha a tanítóképző-intézeteinkben pol­gári iskolai és középiskolai tankönyvekből készül­nek. Szükségünk lesz pedagógiumok számára 41

Next

/
Thumbnails
Contents