Képviselőházi napló, 1896. XXI. kötet • 1899. márczius 13–április 15.

Ülésnapok - 1896-436

436. országos ülés 1899. április ?-én, pénteken. gjo, nek akarok túlsúlyt biztosítani, mert ennek a vizsgának par escellence mégis elméleti vizsgának kell lennie. Azután, t. ház, megállapíttatnak ezen törvényjavaslattal azon feltételek és követelmények, a melyeknek igazolása előfeltétel arra, hogy az egyes jogakadémiák az államvizsgára jogosító végbizonyítványt kiállíthassák. Mert természetes dolog, hogy ezeket a feltételeket a törvényben is meg kell határozni, például azt, hogy az illető tanulmányi és vizsgálati rend tekintetében az állami és királyi jogakadémiák tanulmányi és vizsgálati rendjéhez alkalmazkodjék; legalább nyolcz tanár a tanszakok egyikére magántanári képesítéssel bírjon; átmenetről természetesen intézkedés tétetik, és aztán arra is intézkedni kell, hogy az akadémiák ezt a szinvonalat fenn is tartsák. Czélom nekem az, hogy magasabb színvonalú jogakadémiákat szervezzünk, a mely jogakadémiák azután levezetik a tudományosságot az egyetemről, és a mely jogakadémiák, ha életképesek, egy egyetemi rendszernek képezhetik kiinduló jegeczedési pontját. (Helyeslés.) Mert hiszen nálunk több egyetemre mindenesetre szükség van. De főleg nagy súlyt helyezek arra, hogy legyenek végre olyan jogiskoláink, a melyek valóságos kulturális góczpontok legyenek, mert én, a mennyire híve vagyok a politikai ezentralizácziónak — és itt nem értem az adminisztratív czentralizácziót — époly ellensége vagyok a kulturális czentralizácziónak. (Helyeslés.) Én azt akarom, hogy kulturális deczentralizáczió jöjjön be ebbe az országba, hogy az egyes vidéki városok valóságos művelődési góczpontok legyenek, (Általános, élénk helyeslés.) és az egész művelődési politikámat képtárak, muzeumok stb. létesítésével, odairányozom, hogy ilyen erős magyar közművelődési góczpontok teremjenek. (Általános, élénk helyeslés,) Az ilyen jogakadémiák szintén egyik erős lánczszemét képezik ennek a rendszernek. Röviden megemlítem még azt, hogy megígértem a házban, hogy a József-műegyetemnek egészen új tantervet és szigorlati szabályzatot adok. E^t csak annyiban vagyok bátor megemlíteni, hogy igéretemet beváltottam, mert az új szigorlati szabályzat és az új tanterv a József-műegyetem számára már kiadatott. A fősúlyt arra fektettük, hogy az alapvető tárgyakban az előképzettség meglegyen, s hogy választott szakmára az illető jól elő tudjon készülni, és hogy a műszaki tudományok gyors fejlődése által követelt tárgybeosztásnak elég tétessék és általában a tanításban a konkordánczia eléressék. Ezt csak általában jelzem, a kit közelebbről érdekel a dolog, könynyen meggyőződhetik róla, hogy az általános jellemzés megfelel az intézkedések részleteinek. Minthogy épen ma valamely hírlapban olvastam, hogy az orvos-doktori szigorlat reformja levétetett a napirendről, szükséges nyilatkoznom arra nézve, a mi e tekintetben történt, nehogy azt méltóztassék hinni, hogy az orvos-doktori szigorlatra vonatkozólag beszüntettük a további intézkedéseket. Vagyok bátor a következőket kijelenteni: addig nem adhattam ki a rendeletet, míg a recziproezitás kérdése nem tisztáztatott Ausztriával, a mely azonban, mihelyst teljesen tisztázva lesz, nincsen semmi akadály arra nézve, hogy az új orvos-doktori szigorlatra vonatkozó intézkedéseket megtegyük és erre nézve jelzem azt, hogy a főszempontot arra helyezem, hogy a praktikus gyógyászat követelményeinek mindinkább megfeleljen az az orvosi szigorlati szabályzat. Itt felemlítem, hogy az alapvető tárgyakból előbb sikeres szigorlat teendő, akkor aztán bocsáttassanak az úgynevezett klinikai évekre, s ehhez még a gyakorlati kiképzés előtt szándékozom még egy évi kötelező kórházi gyakorlatot behozni, a mire nézve egész őszintén megvallom, bizonyos kételyei vannak az egyetem jelesebb tanárainak is, a kik azt hozzák fel, hogy elegendő számú kórház nincsen. Éa összeirattam a kórházakat és úgy tapasztaltam, hogy van már Magyarországon annyi kórház, hogy ezt keresztül lehet vinni, a mi majd nagy megnyugvásra szolgál a közönségnek, hogy az az orvos, ha egyszer letette a vizsgáját s a diplomája kezében van, egy évig köteles kórházi gyakorlaton lenni és csak aztán léphet ki az életbe. (Általános helyeslés.) Én többször említettem a t. ház előtt azt, hogy különös súlyt helyezek a tanárképzésre, és erre nézve méltán kérdezheti a t. ház, hogy beváltotíam-e erre vonatkozólag az igéretemet? Az idei budgetben fel van véve a tanárképzés reformjára bizonyos összeg szeptembertől kezdve. Ezt a rendeletet én addig ki sem adhattam, míg a törvényhozás törvényerőre nem emeli a budgetet. Megmondom egész röviden, hogy melyek azok a főelvek. (Halljuk! Halljuk!) Először is a mostani tanárképzöintézetet azért nem tartom egészen ezélszerűnek és helyesnek, mert nincsen gondoskodva olyan orgánumról, a mely irányítsa és intenzívvé tegye magát a tanárképzést, gondoskodni kell tehát egy orgánumról, a mely orgánum ezt az irányítást, a képzésnek intenzivebbé való tételét biztosítsa. A tanároknak, t. képviselőház, itt alkalmazkodniuk kell a tanárképzés követelményeihez. Eddig nem mondhatnám, hogy nagyon alkalmazkodtak. A tanárképzés szervezetében a specziális tudományos búvárkodás mellett épúgy figyelembe kell venni a tanítás művészetét is. Tehát, tanítani is megtanítani az illetőket, az igen nagy feladat. Ha már van úgynevezett tanárképzőintézet, akkor erre is kiváló súlyt kell helyezni. Például nem tartom egészen helyesnek azt, hogy