Képviselőházi napló, 1896. XXI. kötet • 1899. márczius 13–április 15.

Ülésnapok - 1896-434

ggg 434. országos ülés IS99. április 5>án, sierdán. zeti játék, és épen azért (Zaj. Elnök csenget. Ealluk! Halljuk!) a különbözeti játékot, mint különben is a közerkölcsiségbe ütköző játékot törvényhozásilag, vagy rendeletileg teljesen megszüntetendőnek tartom. Mert hiszen ezen játéknak egyedüli czélja csak az, hogy oly búzát produkáljon, a mely csak papiron ér valamit, a mely papiron táplál, éheztet, tesz gazdaggá, vagy koldussá. Ez a különbözeti játék nem szolgál előnyére sem a termelőnek, sem a fogyasztónak, sőt még a pékeknek sem, hanem igenis szolgál a nemzetközi nagytőkének; szolgál a budapesti nagy-malmoknak, és szolgál azoknak a börzén üzérkedő megbízottaknak, a kik jóformán ebből élnek. És hojjy a papiros-búzának az ára minő befolyással van a valódi, effektiv búzának az árára, azt nagyon könnyű belátni, ha figyelembe veszsziik, hogy a nagyobb tőke, a nagyobb forgalom mindig dominálja a kisebb forgalmat, és Uralkodik a valódi árak felett. Ha a múlt évek statisztikáját nézzük, látjuk, hogy (Halljuk! Halljuk!) 1896-ban 8,330.000 métermázsa búza adatott el a börzén mint kész árú, 1897-ben pedig öt millió métermázsa és ezzel szemben az egyik esztendőben 125 millió, a másik esztendőben pedig 90 millió métermázsa papiros-búza adatott el, tehát tizenegyszer annyi, mint kész árú (Igás! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ebből nem nehéz megérteni azt, hogy azon 125, vagy 90 millió papirbúzának az árával igen-igen könnyű dolog volt nyolez millió, vagy öt millió métermázsa effekt búza árát szabályozni. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Nagyobb és világosabb magyarázatára és megindokolására annak, hogy a különbözeti játékot feltétlenül meg kell szüntetni, nincs szükség, mert ezen statisztikai adatok elég világosan beszélnek. Nagyon fontos dolognak tartom azt, hogy az árutőzsde teljesen elkülönítessék a gabonatőzsdétől és pedig azért, mert a jelenlegi árútőzsdei tanácsban egyetlenegy gazdaember sincs, ha pedig elkülönítjük, akkor megtörténhetik, és meg is kell, hogy történjék az, hogy a gabonatőzsde tanácsát egyharmad részből kereskedőkből, egyharmadrészben gazdákból és egyharmadrészben malomiparosokból alkossák meg. Azt az árútőzsdén tapasztalható perfid eljárást sem lehet kicsinyelnünk, hogy a szokványbúza árának meghatározásával a magyarországi jó búzának ára lenyomatik, s ezért fontosnak, és a magyar búza árképződésére nagyon kedvező hatásúnak tartanám, ha a tőzsdén a szokványbúza akkép szabályoztatnék, hogy külön ár szabatnék a külföldi, és külön ár szabatnék a belföldi szokványbúzákra, mert ma úgy áll a dolog, hogy a külföldről bejött búzát azért kell preparálni s azért kell, tudja Isten hányszor megrostálni és a magyar búzával vegyíteni, hogy az a fajsúly, a melyei megkívánnak egy hektoliter búzától, meglegyen. A magyar búzát pedig azért kell vegyíteni rosszabb búzával, hogy a magasabb súlyt lejebb szállítjuk, hogy a szokványbűzára vonatkozólag megállapított súlyra leszállíttassék. Ez nagyon fontos dolog a börzénél, hogy a külföldi és belföldi búzákra különkülön ár szabassék meg, mikor a szokványt meghatározzák. Azt hiszem, hogy az is ismeretes dolog, hogy a börze, a mely ötkrajczáros papirosokon milliókra menő kötéseket csinál, az államnak egy krajczár adót sem fizet, szükséges volna tehát, hogy a börze megadóztassák. Ezzel egy jelentékeny pénzforrást nyitnánk közterheink fedezésére. (É'énk helyeslés a szélső baloldalon.) és nagy igazságtalanságot szüntetnénk meg azzal, ha a börzét megfelelő módon megadóztatnánk. (Úgy van! Úgy van! a ssélsö baloldalon.) Ezek azok a főbb momentumok, a melyekre kiterjeszkedni kívántam, hogy legalább nagyban és egészben felmutassam a t. miniszter űr előtt, a mit talán ő sokkal jobban és szebben el tudna itt e helyen mondani, mint én, hogy tudniillik elérkezett ideje annak, hogy gyors intézkedés tétessék annyival is inkább, mert a börzei ragadós betegség nagyon gyorsan kezdi a maga áldozatait szedni és rendkívüli nagy mértékben szaporodnak azok, a kik könnyű módon a gazdáknak a zsírján kívánnak megvagyonosodni. Erre nézve ismét statisztikai adatokkal szolgálok. (Halljuk! Halljuk!) Tudvalévő dolog, hogy Magyarországon 1863-ban nyitották meg a börzét, 1863-ban a börzének volt 332 tagja, 1898-ik év végén már 1584 tagja volt, de még több is lesz, mert naponkint 150—160 jegy is igénybe vétetik olyanok által, a kik csak esetről-esetre mennek a börzére, a kiket ott idegeneknek szokás nevezni. Feladatomul tűztem ki azt, hogy legalább nagy vonásokban rámutassak, hogy melyek azok a körülmények, a melyek a buzar.rképzésre károsan hatnak, és hogy mely intézkedések volnának szükségesek arra nézve, hogy a magyarországi búzaárak képződése kedvezően alakuljon. A börzén kivűl még nagy hátránynyal van a magyarországi terményekre és azok árképzésére, hogy nem részesíttetnek kellő vámvédelemben a betolakodó idegen búza ellen. Legalább is olyan mértékű vámvédelmet kellene felállítaui, a mely szükséges volna arra, hogy a magyarországi búzának az értéke megóvassék az idegen beözönlő búza befolyásától, vagyis más szóval, hogy az a vám, a melyet kivetünk, annyira drágítsa meg az idegen búzát, hogy a belföldi búza ezáltal meg legyen védve. Ez nem is egészen új dolog, mert hiszen méltóztatnak tudni, hogy Augolországban a mezőgazdaságot már száz esztendő óta ilyen védvámmal dédelgetik és tartják