Képviselőházi napló, 1896. XXI. kötet • 1899. márczius 13–április 15.
Ülésnapok - 1896-431
431, országos ülés 1899. márezías > 2>2«én, szerdán. gQj több növendék jelentkezett, mint a mennyi felvehető volt. Növendékben tehát nem volna hiány. T. ház S Ha a gyáripar tekintetében fogyatékosságok vannak, mit szóljak a kisiparról. Még 1894-ben negyedmilliót tett ki az iparosok száma; ha a segédeket, tanonczokat s egyéb segédmunkásokat hozzávesszük, csaknem félmillió lelket számláltak. Számláltak akkor, mert ma már ezen értelmes, adófizető osztály, ez örökösen mostoha gyermek, alig hogy létezik. Ha a késlekedett állami jóakarat sürgősen és bő segítséggel nem siet támogatásukra, úgy e jelenleg kontemplált módozatok mellett rigy jár, mint a ki a 48-as honvédeket a jövő század folyamán akarja, akkor majd akár igen-igen nagy segítségben részesíteni. (Úgy van! Tetszés a szélsőbalon.) A mnnkásügyek terén is a gyors intézkedés szükségessége forog fenn, hogy az eddigi mulasztások, hanyagságok szanáltassanak. Az indokolásban ez áll (olvassa): »A legégetőbb szükségletet mindezek tekintetében alapos munkás-statisztika szervezése képezi.* Továbbá azt mondja az indokolás: »Ezen munkás-statisztika révén módomban lesz rendszeres iparstatisztikát vezetni;... ennek feladata leend a munkás és különösen a bér-, baleset- és betegsegélyezési statisztika; általában pedig minden, az ipari, valamint munkásügyekre vonatkozó anyag feldolgozása. Ha ez folyamatban lesz s így a feltétlen szükséges eszköz rendelkezésemre álland, akkor leszek csak abban a helyzetben, hogy érdemlegesen foglalkozzam a munkások baleset ellen való biztosításának kérdésével.« Tehát ez mind a jövő zenéje, de egyiittal a mulasztások beismerése. Habár debuisset pridem, de mégis jobb később, mint soha. A mi a kormány kereskedelmi politikáját illeti, arra is el lehet mondani, hogy az előirányzott szerény eszközökkel nem fog czélt érhetni. 1898-ik évhez képest 50.000 forinttal több van előirányozva s így összesen 200.000 forint. Sem a három utazói állás és öt új ügynökség szervezése Románia, Szerbia, Bulgária és Törökország területére, sem pedig a felsorolt intézkedések, kis méretük folytán, nem lesznek elégségesek arra, hogy a Balkán-piaczot meghódítsuk. Pedig Magyarország erre a piaczra van és lesz sokáig utalva. Azon kalandos, agreszsziv tengerentúli politika, melyet Major Ferencz t. képviselőtársam nagy hévvel üdvözöl, s melynek helyességéről annyira meg van győződve, hogy a tengeri haderő emelésére is hajlandó volna nagy áldozatokat hozni, — vélekedésem szerint — nines Magyarország érdekében. (Ügy van ! Úgy van! a széhö baloldalon.) E tekintetben osztom Lánőzy Leo t. képviselőtársam nézetét, s azt tartom, hogy ez Ausztria érdeke. Igaz, hogy ő, KÉPVE. NAPLÓ. 1896—Í901. XXI. KÖTET. azon szempontból és reményben, hogy Ausztria iparának lidércznyomásától némileg megkönnyebbülne a fejledezŐ magyar ipar, nem zárkóznék el az osztrák ipar külterjedésének teljes támogatást kölcsönözni; de e téren már nem követhetem. Magyarországnak nincs, nem lehet érdekében más ország ipara. (Igás! Úgy van! a szélső baloldalon.) A számla igen borsos lehetne s kérdés, hogy a koczkáztatott áldozatokhoz főzött remények mennyiben valósulnának meg. Ha Magyarország ipara odáig fejlődik, hogy a belsziikségletet ellátván, a Balkánon kivül is kiviteli piacz után fog nézni, sokkal helyesebben teszi, ha Oroszországot keresi fel, a hol a szükséges ipari czikkeknek még fele sem állíttatik elő belföldön, s a hol a szibériai vasút óriási területeket fog megnyitni a kultúrának. T. ház! Még néhány szót a vasutakról. (Halljuk !Halljuk!) Azon aggály, hogy a vasúti beruházásokra felvett kölcsön nem fedezheti tíz éven keresztül a beruházások igényeit, ma még fokozottabb mértékben áll fenn. Tavaly Horánszky Nándor t. képviselőtársamnak az volt a nézete, hogy a felvett kölcsönhöz még legalább 25—30 millió forintra lesz szükség. Akkor az 1898-iki költségvetés alapjául vett teljesítmények közt a vonatkilométer 54 millióval szerepelt, 1899-re 55.800.000 vétetik alapúi. Ugyanakkor ezer kocsitengelykilométer 23.442.400 volt, most 24*209.100 az alap. A vasút tehát fokozottabb mértékben kopik. Természetszerűleg tetemesb műhelyszolgálat mellett hogyan legyen elég a járművekre s egyéb beruházásokra a nevezett kölcsön tíz éven keresztül. A vasúti költségvetést folyó hó 16-án tartott beszédében méltányolta gróf Tisza István, s így — már csak időkímélés szempontjából is — nem bocsátkozom ismétlésekbe, habár mindenben nem értek vele egyet, de abban például igen, hogy a bevételek túlvérmesen vannak megállapítva. A helyi érdektí vasutakról szóló törvény módosítását nagyobb időközben kétszer is sürgettem. A t. miniszterelnök úr programmbeszéde után, melyben e hiányt orvosolni rövid idő alatt ígérte, s egyúttal bízva az új szakminiszter gyors eljárásában, e kérdésben nem tartottam szükségesnek jelenleg szót ejteni. T. ház! Mivel a költségvetés letárgyalását nem óhajtom késleltetni, egyelőre számos, a tárcza keretébe tartozó, bár fontos kérdéssel sem foglalkozom ezúttal, fentartva ebbeli jogomat későbbi időre. T. ház! Ha valahol, ezen tárczánál világlik ki legjobban, hogy Magyarország virágzása, akármilyen mélyen szántunk is abba a bizonyos barázdába, ha nem szabad területen szán-