Képviselőházi napló, 1896. XXI. kötet • 1899. márczius 13–április 15.

Ülésnapok - 1896-431

194 431. országot ülés 1899. márczlut 22-én, sierdán. utak hálózatának szolgálatában. De ezeknek szerveeete először nem elégséges, másodszor nem elég a számuk sem, és e tekintetben az a mozgalom, a melyet a gazdaközönség annyi kitartással és odaadással folytat, részemről, a mennyiben hatáskörömbe esik, teljes támogatásra számíthat. (Általános helyeslés.) T. kollégámmal, a földmiveléstigyi miniszter úrral együtt e tekintetben érintkezésbe teszszük magunkat a gazdaközönséggel, bevonva a szolid kereskedőket is. Mert ne méltóztassék elfelejteni, hogy ilyen üzleti szervezeteket ezek segítségével sokkal sikeresebben lehet megoldani, mint ezeknek teljes kizárásával. (Igaz! Úgy van! jóbbfelől.) Azt niszem, e téren részletekbe most nem bocsájkozhatom, de, hogy necsak a számokat jelezzem, kijelentem, hogy egyetértve t. kollégámmal, arra fogunk törekedni, hogy az államvasutak indóházainál, a hol lehet, épülelekkel, a hol lehet, kezeléssel, a hol lehet, kitéréssel, mindenesetre a kezelési költségekben való kedvezményekkel és refakcziákkal segítségére legyünk a közraktárak minél nagyobb számban való emelésének. (Általános, élénk helyeslés.) Ha megengedi a t. ház, egy sokat vitatott kérdésre, a viczinális vasutak kérdésére megyek át. (Halljuk! Halljuk!) Előrebocsájtom, t. ház, hogy e téren talán igen is rohamosan, de talán nagyon is rendszertelenül haladtunk. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Eltekintve attól, hogy ez idő szerint az államvasut a viczinális vasutaknak már igen szép komplexumával dolgozik, mert öt és félezer kilométert kezel, ez idő szerint részben előmunkálat alatt, részben már igen előrehaladt stádiumban, még köríílbelííl kilencz és félezer kilométer viczinálisvasut van tervbe véve. De a dotáczió, a mely a miniszternek rendelkezésére áll, és a mely a törvényhozás intézkedése szerint 600.000 forint változatlan összegben van megállapítva, egész őszintén bevallva, úgy le van kötve, t. ház, hogy az 1899. évre szabad rendelkezésemre — mert vannak feltételes konezeszsziók, a melyeket le kellett, hogy számítsak — 55.000 forint marad, 1900 ra marad 62.000, 1901-re pedig 80.000 forint. Ezt nekem kötelességem a háznak bejelenteni; mert egyfelől a követelmények igen nagyok, még pedig vannak nagy számmal jogos követelmények, de másfelöl az eszközök elégtelenségét azon felelősségnél fogva, mely engem terhel, a házzal meg kell ismertetnem. De azt hiszem, ez nemcsak pénzkérdés. Azt hiszem, az eddigi rendszert tovább folytatni nem lehet, nem szabad. (Általános helyeslés.) Nem akarok a részletekbe bocsátkozni, hogy miféle hibák követtettek el. (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) De azt hiszem, irányomra és a kérdés megoldását illető felfogásomra nézve, két-három pontot mégis fel kell hoznom. (Hall- | juh! Halljuk !) Én tudniillik azt hiszem, hogy egyfelől eddig a viczinális vasutak alapításánál és építésénél nem épen gazdaságosan, és nem mindig a helyi érdekeltség érdekeinek megfelelői eg jártunk el ; (Úgy van! Úgy van! Zajos helyeslés.) másfelől, hogy a financzirozás épen minden kritikán alul volt. (Zajos helyeslés.) Mert ne méltóztassék azt hinni, (Halljuk! Halljuk! Mozgás.) hogy csak a papírok fundácziója volt gyenge ; az még akczeptábilis lett volna, hanem gyenge kezekben, úgyszólván minden szervezés, minden előrelátás nélkül vezettetett az ügy, éa ennek következtében e papírok nemcsak idebenn nyomják a piaczot, de azt lehet mondani, külföldön is igen rossz hírt szereztek nekünk. (Igaz! Úgy van! a haloldalon.) Továbbá azt lehet mondani, nem is mindig a valódi, helyi érdekeltségnek kívánsága, (Helyeslés a baloldalon.) a szükség érzete, — erről különben elismerem, hogy ezt némelykor felkelteni, ösztökélni kell, mert bizony az apáthia nagy, — de sokszor a mesterséges felkeltés következtében talán néhol építettek, a hol nem is lett volna szükséges, másutt pedig, a hol szükséges volt, elmaradt. (Helyeslés. Igaz! Úgy van!) E tekintetben bizonyos rendszert kell követnünk, (Helyeslés.) a?.t hiszem, csak így lehet megteremteni egyfelől magának a hálózatnak, másfelől a financzirozás nak szilárd fundáczióját. (Helyeslés.) Sőt ne méltóztassanak azt se elfelejteni, hogy nagyon szép, ha a megyék nyakra-főre lekötik a közmunka-alapot. De méltóztatik tudni, t. ház, ez idő szerint 32 millió erejéig van a közmunka-alap lekötve. (Élénk mozgás.) Madarász József: Elég rossz! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Hát akkor hová lesznek a közutak? (Igaz! Úgy van!) Miből fogjuk azokat építeni ? Igaz, hogy sok helyen a közutat igeu előnyösen pótolja a viczinális vasút; de hogy mindenütt, minden irányban pótolná, azt nem mondhatnók. (Általános helyeslés.) Ennek következtében kezdek e tekintetben kissé zsugoriaskodni; azt hiszem, szigorúan és óvatosan kell e tekintetben a lekötésnél eljárnunk, nehogy az egyik czéí biztosítása által tönkretegyük a másikat. (Úgy van! Úgy van! Zajos helyeslés.) És, t. ház, még egyet! Mindenütt azt látom, hogy nálunk a viczinális vusutak a rendes vágány és rendes szabványok szerint építtetnek. Elismerem, hogy a nagy forgalom szempontjából, hadászati szempontból ez szükséges, és hogy ott, a hol a nagy forgalom van érdekelve, a csatlakozó pályák is így legyenek építve, azt feltétlenül szükségesnek tartom magam is; hanem hogy hegyi vidékeken, félreeső kisebb helyeken, vagy gyári helyeken keskenyvágányú vasutakat miért ne lehessen építeni, azt igazán be nem