Képviselőházi napló, 1896. XX. kötet • 1899. január 3–márczius 10.

Ülésnapok - 1896-392

70 892. országos iilés 1899 interpellácziót a vallás- ég közoktatásügyi miniszter árhoz beterjeszteni. (Halljuk! Halljuk 1 Olvassa) : »Interpelláezió a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz, a magyar királyi tudományos egyetem esetleges bezáratása tárgyában. t. Mennyiben felel meg a valóságnak azon megdöbbentő hír, hogy a t. kultuszminiszter úr az egyetemi polgárság szabad véleménynyilvánítását hazánk ezredéves alkotmányának jelen válságos és minden igaz hazafi szivét mélységes aggodalmakkal eltöltő helyzetére vonatkozólag megakadályozandó, az egyetem bezárásával is fenyegetődzött? 2. S a mennyiben ezen, mind az egyéni, mind pedig a közálladalmi kulturális érdeket szellemi és anyagi oldalról egyként veszélyeztető miniszteri fenyegetés való: szándékozik-e ezt a t. miniszter úr azon esetben is valósítani, ha az egyetemi polgárok mind tanulmányi, mind fegyelmi ügyrendjük betartásával eddig birlait körükből kizáratván, mint e hazának szabad polgárai, hazafias érzületeik s a jelen válságos helyzettel szemben elfoglalt polgári véleményök szabad nyilvánítására az Alma Mater körén kivtíl levő helyen vállalkoznak ?« (Élénk helyeslés bal felől.) Korelnök: Közöltetik a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrral. Következik Barabás Béla képviselő úr. Barabás Béla: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A mai sivár politikai életnek egyik szomorú bizonyítéka az a rendelet, a mit az egyetemi tanács bocsátott ki arra a czélra, hogy az egyetemi kör működése felfüggesztessék, esetleg vizsgálat folyamán a kör fel is oszlattassék. Szomorú bizonyítéka ez, t. képviselőház, ennek a mai sivár politikai életnek, mely folytonosan stllyed le a törvénytelenségnek, az alkotmánytiszteletlenségnek azon fokára, a melyen esak meglazul minden köteles tisztelet az iránt, a mit a képviselőház, a mit a nemzet összesége megalkotott és szentesített. Nemcsak törvénytelennek, de határozottan az egyetemi kor alapszabályaiba ütközőnek tartom azt a rendeletet, mit az egyetemi tanács jogosulatlanul hatásköre túllépésével kibocsátott. Ugyanis az egyetemi kör alapszabályainak, a melyek a kezemben vannak, 4. §-a következőleg szól (olvassa): »A kör, mint ilyen, magát semminemű politikai irányban sem érvényesítheti; kebeléből a napi politika kérdéseinek tárgyalása ki van zárva.« Először is konstatált tény az, hogy ezen szakasz első részére, tudniillik arra vonatkozólag, hogy a kör, mint ilyen, magát bármely politikai irányban érvényesítette volna, semmiféle még . január 10-én, kedden. csak gyanú, még csak feltételezés sem forgott fenn. De igenis felhasználtatott az egyetemi tanács által ezen szakasz második része, mely szeriut az egyetemi kör kebeléből a napi politika kérdéseinek tárgyalása ki van zárva. Nagyon csodálkozom, hogy a politikai napilapokat nem zárják ki azon kör helyiségeiből, mert hiszen a ki politikai lapot olvas, az politikával foglalkozik, és a mely ember újságot olvas, az, nagyon természetes, politizál is. Hát ha ilyen politizálásnak gyakorlása is bün az ifjúság részéről, akkor azután tökéletesen igaza van annak a romlott rendszernek, mely az ifjúságot egyáltalán még gondolkozni sem engedi. (Úgy van! Ügy van! a bal- és szélső baloldalon.) De lett légyen és követték volna el azon egyetemi olvasókörnek tagjai azt a véghetetlen nagy bíínt, hogy polilizált, hát mi felett politizáltak? Ősi törvényeink korlátai között akarták kimondani azt, hogy míg a katonasorozásra és a katonaállításra vonatkozó törvény meg nem szavaztatik, addig ők katonai kötelezettségüknek eleget tenni nem óhajtanak. Hát ha politika az, vitatkozni a felett, hogy a katonai kötelezettségnek valaki mért nem tesz eleget, akkor politizálás az is, teljesíteni ezen katona-kötelezettséget. De egyik sem tartozik a politizálás fogalma alá. Azért az egyetemi ifjúság e feletti diszkuszusát a politika keretébe szorítani, oda ránczigálni nem lehet. De ha politika volna is az, az egyetemi tanács előtt is, a magyar királyi kormány előtt is elsősorban az alapszabályoknak kell lebegniök. Az alapszabályok 68. §-a azt mondja : »Ha a kör az alapszabályokban meghatározott czélt és eljárást, illetőleg hatáskörét meg nem tartja, a magyar királyi kormány által, — tehát nem az egyetemi tanács által, — a mennyiben további működésének folytatása által az állam, vagy az egyleti tagok vagyoni érdeke veszélyeztetnék, haladéktalanul felfüggesztetik,« stb. Elsősorban azt kérdem, hogy az államnak micsoda óriási nagy érdeke veszélyeztetik azáltal, hogy az egyetemi ifjúság tanácskozik, mert hiszen az alapszabályok nyíltan azt mondják, hogy a felfüggesztésnek akkor van helye, ha az állami érdek veszélyeztetése történik. Micsoda nagy állami érdek veszélyeztetéséről lehetett itt szó, erről nem tudunk semmit. De továbbá az egyetemi tanács hatáskörét is túllépte azáltal, hogy felfüggesztette az egyetemi kört, mert annak felfüggesztése és feloszlatása csakis a magyar királyi kormánynak állt jogosultságában. Ily körülmény mellett, mondom, hajánál fogva ránczigálni elő eseteket, hogy az ifjúságot elnémítsák, hogy az ifjúságot a közügyek iránti érdeklődéstől elvonják, ez uem felel meg a mi alkotmányunk szellemének, nem felel meg annak a feladatnak, a mit mi a fiatalságtól méltán és mm. országos iilés 1899