Képviselőházi napló, 1896. XX. kötet • 1899. január 3–márczius 10.
Ülésnapok - 1896-423
368 ** 8, <"*»«&g©s ilés 1899. márczius 10*én, pénteken. ha netalántán véletlen bajok jönnek elő, akkor minden jóakarat mellett is, — hiszen megmondta már, gondolom, Dante, hogy a pokol tornácza is jóakarattal van kikövezve, — a miniszterelnök úr is megveretik az osztrák által. Á miniszterelnök úr előtt is voltak nagy államférfiak, de olyan nehéz diót, a milyet meg akar törni, tudniillik egy jó kiegyezést kötni Ausztriával, azok sem voltak képesek megtörni; de ha pénze van, akkor legalább kilátása van, hogy megtörheti. Én a törvényjavaslatot nem fogadom el, hanem pártolom Kossuth Ferencz t. képviselőtársam és elnököm határozati javaslatát. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Kérdem, kivan még valaki a törvényjavaslathoz szólani? Ha nem, úgy a vitát bezárom. A tanácskozás befejeztetvén, következik a határozathozatal. Mindenekelőtt az a kérdés : elfogadja-e a ház a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául igen, vagy nem ? (Igen ! Nem!) Felteszem a kérdést. Kérem azon képviselő urakat, a kik azt elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik most már Kossuth Ferencz képviselő határozati javaslata. Kérem felolvasni. Nyegre László jegyző (olvassa). Elnök: Felteszem a kérdést. Elfogadja-e a ház Kossuth Ferencz imént felolvasott határozati javaslatát? (Felkiáltások a szélső baloldalon: A Jci magyar, elfogadja!) Igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik azt elfogadják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) A ház a határozati javaslatot nem fogadja el. Következik most már a törvényjavaslat részletes tárgyalása, és pedig a czím. Molnár Antal jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét, bevezetését és az 1—7. §-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: így a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, kérem a házat, járuljon hozzá, hogy annak harmadszori felolvasása a legközelebbi ülés napirendjére tűzessék ki. (Helyeslés.) Ezt tehát határozatképen kimondom. Következik most már a napirend második tárgya, a Magyarország és Horvát-SzlavonDalmátországok közöit létrejött pénzügyi egyezmény beczikkelyezéséről szóló 1889 :XL. törvény ezikk határozatainak érvényben tartásáról szóló törvényjavaslat (írom. 581, 584) általános tárgyalása. Az előadó úr nem kívánván szólani, kérdem a házat: kiván-e valaki a törvényjavaslathoz általánosságban szólni? (Nem!) Ha nem kivan senki úgy a tanácskozást befejezettnek jelentem ki. Következik a határozathozatal. Fölteszem a kérdést. Elfogadja-e a ház általánosságban a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául. (Igen! Bem!) Kérem azokat, a kik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Molnár Antal jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét és 1—2. §-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak). Elnök: Nem lévén észrevétel, a törvényjavaslat részleteiben is elfogadtatott, és így a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, indítványozom, hogy annak harmadszori felolvasása szintén a legközelebbi Ülés napirendjére tűzessék ki. (Helyeslés.) Ha ezt a ház elfogadja, határozatilag kimondom. Következik most már a magyarországi városok és községek fogyasztási adó természetű jövedelmeinek ideiglenes rendezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 486, 524) általános tárgyalása. Jelentem a t. háznak, hogy a pénzügyminiszter úr ezen törvényjavaslat tárgyalásánál Toepke Alfréd pénzügyminiszteri államtitkárt jelentette be megbízottjául. Az előadó úr kíván szólani. Pulszky Ágost, a pénzügyi bizottság előadója: T. ház! A magyarországi városok^és községek fogyasztási add természetű jövedelmeinek ideiglenes rendezéséről szóló törvényjavaslatnak a czélja az, hogy miután a fogyasztási adórendszernek már eddigi reformja következtében, de ezenkívül azon előrelátható intézkedések következtében, melyek a birodalmi tanácsban képviselt országokkal és királyságokkal való gazdasági rendezkedés folytán előállauak, a városok azon jövedelmei, melyeket az eddigi fogyasztási adórendszer alapján élveztek és élvezhettek, megszűntek, azokat némileg ideiglenesen, addig is kárpótolják ezen elesett jövedelmekért, míg egyrészről a fogyasztási adórendszernek teljes reformja, másrészről a községi rendszernek és ezzel kapcsolatosan a községi adórendszernek reformja lehetővé teszi a községi háztartásnak oly alapra való helyezkedését, melyen azután állandóan és általános törvény szabványai alapján lehetővé lesz a községi háztartás szükségleteiről tüzetesen gondoskodni. A községek háromféle veszteséget szenvednek az adórendszer jelenlegi átalakulása következtében. Először is az italmérési jövedék czímén elmaradt jövedelmeknek azon részét, a melyre jogosítva voltak az italmérési adótörvény azon intézkedése következtében, hogy azzal kapesola-
