Képviselőházi napló, 1896. XX. kötet • 1899. január 3–márczius 10.

Ülésnapok - 1896-421

421. országos ülés 1899. Elnök: Kivan valaki szólani ? (Felkiáltások jobbfelöl: Nem fogadjuk el! Zaj.) Miután szólani senkisem kivan, . . . Gajári Ödön: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Az utolsók közé tartozom, a kik ezen mentelmi ügyet bármi tekintetben arra kivannak felhasználni, hogy az ország érdekében oly igen hasznos parlamenti béke a legcsekélyebb mérték­ben is felzavartassék, (Halljuk! Halljuk!) azon­ban én azt hiszem, hogy a megtörtént tények megítélését a közbejött politikai események egy­általában nem változtathatják meg. (Úgy van! Úgy van! jobbfelöl.) Ha megvolt a mentelmi jog sértve Rakovszky István képviselőtársam esetében, ez megtörtént, ha pedig nem volt a mentelmi jog megsértve, akkor ez nem lehet a mentelmi jog sérelmévé az által, hogy a pártközi béke örvendetesen helyreállt. Én azt hiszem, t. ház, (Halljuk: Halljuk !) hogy a békét inkább szolgáljuk akor, hogyha a heves ellentétekuek egyes (Zaj.) mozzanatait kiküszöböljük a parlament kebeléből. (Helyeslés jobbfélöl.) Én nem hiszem, hogy maguk azok a képviselő urak is, a kik a régi küzdelem közepette heves ellenállást fejtettek ki azon iránynyal szemben, a melyet én erről az oldalról teljes buzgalommal képviseltem, abban a nézetben lehetnénk, hogy megengedett, a képviselőház által helyeselhető dolog az, hogyha az utczán a rendőr­ség működése az egyes képviselők nem hivatott. és talán a képviselői hatáskört tállépő beavat­kozására vezet. Senkisem fogja kétségbe vonni, hogy Rakovszky István t. képviselőtársunk (Nyug­talanság. Halljuk ! Halljuk !) a mentelmi bizottság­ban teljesen kiderített tényállás szerint oly jogokat arrogált magának a rend fentartására kiküldött rendőrséggel szemben, (Mozgás a szélső baloldalon. Hulljuk! Halljuk!) a mely jogok a képviselőt semmi tekintetben meg nem illetik, (Halljuk! Ha'ljuh!) és ha e tekintetben bizonyos konze­quencziák elé jutott, a mely konzequencziák csakis az ő fellépésének voltak a következményei, akkor ezen konzequeneziákból én legalább egyéni­leg nem vonhatom le azt az ítéletet, hogy ebből a képviselőház mentelmi jogának megsértésére következtethetnénk, azért én, szemben az előttem szólott t. képviselőtársam részéről beadott halasztó indítványnyal, elfogadom a mentelmi bizottság javaslatát. (Helyeslés jobbfelöl) Dedovics György jegyzői Buzáth Ferencz! Buzáth Ferencz: T. képviselőház! Nem volt szándékomban felszóíani; minthogy azonban az előttem felszólalt Gajári Ödön t. képviselő úr Kubinyi Árpád képviselő úr beadott indít­ványát olyan értelemben fogta fel, mint hogyha az a létesített békének egyik eredménye volna, ki kell jelentenem, hogy én nem vagyok abban a nézetben, mert ennek az indítványnak az inten­cziója épen az, hogy mivel maga az előadó úr márczius 8-án, sierdán, 3 {7 is jelentésében ellentétes felfogásoknak adott kifejezést, tehát azért adatnék ez ismét vissza a mentelmi bizottságnak, hogy az igazság kiderít­tessék és nem azért, hogy ezen kérdés ilykép elintézése a létesült békének mintegy konpen­zácziójáúl tekintessék. Annak idejében ez a kérdés nagy hullámokat vert fel a képviselőházban és pro et contra élénk megbeszélésekre szolgáltatott alkalmat. Még mindenkinek élénk emlékezetében van ez a lefolyt tárgyalás és én csupán azon egy körülményre vagyok bátor ráutalni, hogy a rendőrkapitány tényleg Rakovszky István képviselő úrral szem­ben a letartóztatás! rendeletét akkor is fentartotta, mikor a képviselő úr azonosságát nemcsak kép­viselőtársai, hanem még maga a rendőrtisztviselő is igazolta. (Igaz! Ügy van! bal felől.) Igazolva van továbbá az is, hogy a rendőrkapitány ezen ki­fejezést használta: »nekem a képviselő űr nem inponál«. Ennek következtében határozottan fen­forog a mentelmi jognak sérelme. Én ma is abban a helyzetben vagyok, hogy határozottan azt mondhatom, hogy Rakovszky István képviselő úr mentelmi ügye sérelmet szenvedett, mindennek daczára, az igazság kiderítése czéljából szívesen csatlakozom azon indítványhoz, a melyet Kubinyi Árpád képviselő úr beadott. (Helyeslés balfelöl.) Dedovics György jegyző: ülay Lajos! Olay Lajosi T. ház! Én hosszú éveken át voltam szerencsés a mentelmi bizottság tagja lehetni és örömmel konstatálom, hogy csak a legfontosabb politikai eseteknél csinált abból néha a kormánypárt pártkérdést, legtöbb esetben a mentelmi ügyek szabad, fügo-etlen mérlegelés tárgyát képezték a mentelmi bizottságban párt­különbség nélkül. G-ajári Ödön t. képviselőtársam lássa be azt, hogy bizony a Rakovszky István mentelmi ügyét azon súlyos és nagyon nehéz politikai' viszonyok között, mikor tárgyaltatott, feltétlenül politikai kérdéssé tették ott, tették itt. Az én nézetem tehát az, hogyha azt akarjuk, hogy csakugyan a képviselőház tekintélyének és nyugal­mának megfelelően hozassék a határozat, ez csak akkor lehetséges, hogyha Kubinyi Árpád t. kép­viselőtársam indítványát elfogadjuk. Tehát a nélkül, hogy az érdembe szólanék, feltétlenül elfogadom Kubinyi Árpád képviselőtársam indít­ványát. (Élénk helyeslés bal felöl.) Dedovics György jegyző: Ivánka Oszkár! Ivánka Oszkár: T. képviselőház! Én azt hiszem, hogy épen nem volna czélszerü, hogyha most hosszasabban belemennék ennek az ügynek az érdemleges vitatásába. Tudjuk mindannyian, hogy akkor, midőn ez az ügy a képviselőház elé került, és midőn a bizottság ezzel az ügygyei foglalkozott, erről jelentést tett, olyan hangulat uralkodott ebben a házban, hogy talán azt mond­hatom, hogy pártkülönbség nélkül az igazságos-

Next

/
Thumbnails
Contents