Képviselőházi napló, 1896. XX. kötet • 1899. január 3–márczius 10.

Ülésnapok - 1896-419

290 419. országos Illés 1890. mirczios 4-én, 8i*mtmt»n. törvényjavaslatot nem fogadhatom eh (Élénk helyeslés és éljenzés a szélső hátoldalon.) Lakatos Miklós jegyző: Molnár János! Molnár Janos: T. képviselőház! Miután a néppárt az 1867-iki kiegyezés alapján áll, ég mivel a mai napirenden levő, a haderőre vonat­kozó két törvényjavaslat ezen kiegyezés termé­szetes folyománya: azért legyen szabad egész egyszerűen és röviden kijelentenem, — nem azért, mintha a két törvényjavaslat együvé tar­toznék, mert azokat mi is mindenkor külön-külön kívántuk tárgyaltatni, hanem csakis azért, mert el kell utaznom, — legyen szabad, mondom, egy fűst alatt kijelentenem, hogy mindkét törvény­javaslatot egyenként és összesen úgy általánosság­ban, mint részleteiben a néppárt elfogadja és megszavazza. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Kiván-e még valaki szólani? (Felkiáltások: Nem!) Ha senki szót emelni nem kíván, a vitát bezá­rom. A bonvédelmi miniszter kivan szóbni. B. Fejérváry Géza honvédelmi minisz­ter: T. képviselőház! (Ralijuk! Halljuk!) Mél­tóztassék megengedni, hogy Tóth János t. kép­viselő úr fejtegetéseire csak nagyon röviden válaszolhassak. (Halljuk! Halljuk!) Hogy a t. 48-as és függetlenségi patt elvi álláspontja más, mint a mienk, az már régi dolog, azt tudjuk; tiszteltem is mindenki nézetét, de nem osztom a t. pártnak álláspontját, valamint az ország nagy többsége sem osztozik abban, az ország érdekét és az Í867 : XII törvényezikket tartva szeme előtt. A t. képviselő úr kifogásolja, hogy a törvényjavaslat előterjesztése alkalmával, azzal az indokolással éltem, hogy a »közgazda-ági egyezkedés kérdései mellett a jelen időpont és a jelen viszonyok között annál inkább időszerűt­lennek mutatkozik* stb. Hat én kötve hiszem, hogy a t. képviselő úr nézete az lett volna, hogy csakugyan időszerű az alkalom a jelen viszonyok között, a midőn fájdalom csupa provi­zóriumban élünk irt is, Ausztriában pedig nem is működik a parlament. Semmikép sem tartott­tam volna tehát időszerűnek most bármilyen irányban javaslatot tenni, hanem sokkal egysze­rűbbnek és megfelelőbbnek tartottam, hogy a régi törvény hosszabbíttassék meg egy évre. Lesz azután alkalmunk ezen év lefolytával erről a dologról beszélni. Azt mondja Tóth János kép­viseli* úr, hogy a valódi indok az ujonczjutaléknak tervezett felemelése. Hogy honnan tudja ezt a t. képviselő úr, azt nem tudom, sőt a jövőben előterjesztendő törvényjavaslat keretét is már jelezte. Hát tessék egy kicsit még várni. Lesz alkalom, midőn ez a törvényjavaslat elő lesz terjesztve, arról bőven beszélni. Meglehet, sőt valószínű, hogy az ujonczjutalék létszámának felemelését fogom kérni a törvényhozástól. (Fel­kiiíltások szélső baloldalon: No lám! Tudtuk úgy is!) De erre nézve engedjen meg Tóth János t. képviselő úr csak egy kérdést. Mondja meg nekem: melyik államban, Amerikát is beleértve, szállították le az ujonczlétszámot az utolsó idő­ben? HM nekem csak egy államot is mond, melyben leszállították, lemondok az újonczlétszám esetleg tervezendő felemeléséről. Endrey Gyula: A nemzet kívánja! B. Fejérváry Géza honvédelmi minisz­ter: A nemzet kívánja a békét, kívánja első­sorban azt, hogy háború ne legyen; de másod­sorban kívánja azt, hogyha háború van, készeo legyünk 8 az bennünket meg ne lepjen; hogy pedig meg ne lepj'-n, kell, hogy a véderó't kellő­leg szervezzük. (Igaz! ügy van! jobbfelöl.) Azt mondja t. képviselő úr, és ilt kicsit nhgy hangon beszél, (Derültség.) hogy alkottnáy­jogi sérelem az, hogy a póttarralék mostan valami­vel natryobb, mint volt régebben. Endrey Gyula: Jócskával! B. Fejérváry Géza honvédelmi minisz­ter; Kérem, ha üzszer akkora volna, a meükora, akkor sem volna benne alkotmányjogi sérelem, a mennyiben a törvény határozottan kimondja, hogy a mi a kiállítandó ujonczjutalékon felül marad, az mind a póttartalékhoz sorolandó be. A törvény nem mondja, hogy tiz százalék vagy száz százalék, hanem azt, hogy a mennyi van, az besorolandó a póttartalékba. Én tehát, bár szeretnék igazat adni a t. képviselő úrnak, leg­jobb akaratom mellett nem vagyok képes ebben valami alkotmányjogi sérelmet feltalálni. Igaz, hogy az ujonezozási eredmény évről-évre kedve­zőbb, de én azt hiszem, hogy az csak nagyon kedvező jelenségnek vehető: tudniillik, hogy először is a lakosságszáma szaporodik, s másod­szor, hogy meglehetős jó közegészségügyi viszo­nyok uralkodnak az országban, a mennyiben katonaságra való rátermettség a legénységuél nagyol)b. mint volt régebben. Endrey Gyula: Az anyag javult! B. Fejérváry Géza honvédelmi minisz­ter: igenis, az anyag javult! Ennélfogva, miután azt hiszem, hogy a t. képviselő űm;<k aggodalmait némileg sikerűit eloszlatnom, kérem a t. képviselőházat, méltóz­tassék az előttünk fekvő törvényjavaslatot a rész­letes tárgyalás alapjául elfogadui. (Helyeslés jobbfélől.) Elnök: Az előadó úr kivan még szólani. (Halljuk! Halljuk!) Münnich Aurél előadó: T. ház! Bocsá­natot kérek, ha néhány perezre szíves figyel­müket igénybe veszem és kérem elnézésüket hangom fogyatékossága miatt, de kénytelen vagyok Tóth János képviselő úr tévedéseire röviden reflektálni. (Halljuk l a jobboldalon.) Min-

Next

/
Thumbnails
Contents