Képviselőházi napló, 1896. XX. kötet • 1899. január 3–márczius 10.
Ülésnapok - 1896-418
418. országos ülés 1899. márciius 8-án, pénteken. 281 A t. miniszterelnök úr az ő programmbeszédében, melyet úgy az ellenzék, mint az egész ország közvéleménye nagy melegséggel, megelégedéssel, mondhatnám, nagyobb vonású kijelentéseiben lelkesültséggel fogadott, egy kifejezést használt, melyet én az élet igazi törvényének tekintek. Ez pedig az, hogy kompromisszumok lánczolatából áll az élet. Azt a törvényenkivüli állapotot tehát, mely két hónapon át Magyarország fölött uralkodott, a mai törvényes állapottal csakis a kompromisszumok lánczolatának segítségével lehet úgy kiegyenlíteni, hogy egyrészről maga a törvény teljes védelmet, másrészről a közönség érdeke teljes biztosítékot és oltalmazást nyer. Egy fölött nem lehet disputálni. Azt nem képes a t. pénzügyminiszter úr megdönteni, de aenkisem, hogy adót nem tartozik fizetni, míg az indemnitás meg nincs szavazva, senki Magyarországon. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Nem kell itt semmi további okoskodás. Tartozik-e valaki adót .fizetni Magyarországon, míg az indemnitás meg nincs szavazva, igen, vagy nem? A pénzügyminiszter úr azt mondja, hogy tartozik. De, engedelmet kérek, a pénzügyminiszter úrnak igen rugékony lelkiismerete van a törvényesség szempontjából, ha itt a ház színe előtt ki meri, mint pénzügyminiszter, a miniszteri székből jelenteni, hogy indemnity nélkül tartozott valaki Magyarországon adót fizetai. Az adófizetési kötelezettség fennállott január 1-étől kezdve, de adót fizetni és exequálai törvényes felhatalmazás nélkül nem lehetett. Legjobban bizonyítja ezt az, hogy maga a pénzügyminiszter rendeletileg adta ki a pénzügyigazgatóságoknak, hogy adót szedni és exequálni nem szabad. Ha már most nem volt joga a pénzügyminiszter úrnak adót követelni, mi jogon követelhetné most visszamenő időre az adó után a hátralékot? Törvényes alapon nem. Hogy mennyire magán hordja a törvénytelenség kiáltó jelét a pénzügyminiszter úr. álláspontja, csak néhány példára hivatkozom. Mondja meg nekem a t. pénzügyminiszter úr, hogy azon adó után, a mely január 1-étől kezdve önkényt fizettek, de az adófőkönyvben nem vételeztek be, hanem azt mint letétet kezelték a mai napig, hogyan fog a pénzügyminiszter úr kamathátralékot követelni? Ha valaki az adót önként befizette, az csak letétileg kezeltetett, miután törvény nem volt reá és azt senkisem tartozott fizetni. Ha áll az, a mit a pénzügyminiszter mond, hogy joga van az adóhátralék után kamatot követelni, akkor a letétileg kezelt pénz is csak hátraléknak tekintendő, mert az adókönyvben elkönyvelve nincs. (Zaj.) A békekormányzatot nem lehet azzal kezdeni, hogy azok az adózó polgárok, a kik egyáltalában nem okai annak, KÉPVH. NAPLÓ. 1896 — 1901. XX. KÖTET. hogy két hónapig törvényenkivííli állapotban volt az ország, most arra ébredjenek, hogy azért, a minek ők nem részesei, ők viseljék a büntetést és ne a kormány és a parlament. Részemről föltétlenül csatlakozom elsősorban Barabás Béla t. képviselőtársam indítványához, de nem fogadhatom el Páder Rezső t. barátom azon indítványát, hogy tíz nap elég legyen arra, hogy az adóhátralékosok értesíttessenek, mert tíz nap alatt nem is lehet őket értesíteni. Erre feltétlenül szükséges az egy hónapi idő, a melyet Barabás Béla javasolt. A mi Horánszky Nándor képviselő úrnak indítványát illeti, azt tartom, hogy a mint elfogadhatja a képviselőház a pénzügyminiszter úr módosításának első szakaszát, semmi szin alatt gem adhatja meg a kormánynak a felmentést két hónapi törvénytelen kormányzásért. Azért, hogy nagy küzdelmek révén sikerült a békét létrehozni azoknak, a kik legnagyobb jóhiszeműséggel, az ország érdeke iránti meleg érdeklődéssel közreműködtek, nekünk ezen oldalról nem szabad felmentést adni és ezzel jóváhagyni oly kormányzati működést, mely az alkotmány és törvény korlátain kiyűl foly; és erre nézve épen a pénzügyminiszter úr a legkevébbé illetékes, hogy a maga számára a parlamentnek különösen ellenzéki oldaláról, bármiféle felmentést, bármiféle feloldást kérhessen és várhasson; először az ischli klauzula miatt, másodszor pedig a miatt, a mit a pénzügyminiszter úr homlokáról letörülni semmi körülmények közt nem lehet, s ez az egri mandátum, (Igás! Úgy van!) a szélső baloldalon.) egy holt ember szavazatával kiegészített megbízatás, melyet a pénzügyminiszter úr személyétől, politikájától, kormányzatától elválasztani soha nem lehet. Ép ezért egyrészről Barabás Béla t. képviselő úr indítványát fogadom el, másrészről pedig a mi a felmentés kérdését illeti, hozzájárulok Horánszky Nándor t. képviselő úrnak indítványához. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Molnár Antal jegyző: Makfalvay Géza! Makfalvay Géza: T. ház! A mi a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot és a pénzügyminiszter úr által beadott módosításokat illeti, ezek tekintetében szivesen hozzájárulok ahhoz, a mit Horánszky Nándor i képviselőtársam elmondott. A javaslat maga nem tartalmaz pozitív intézkedéseket arra nézve, mi történjék azokkal, kik a törvénytelen állapot alatt adóikat le nem fizették. Lehet azt az indemnitási törvény idevágó szakaszaiból így is, amúgy is magyarázni. Én azonban azt hiszem, hogy ezen kérdésen egy rendelettel lehet segíteni, s e tekintetben — bocsásson meg t. képviselőtársam Barabás Béla — nem járulhatok az ő határozati javaslatához, mert azt époly törvénytelennek tartom, mint a 36
