Képviselőházi napló, 1896. XX. kötet • 1899. január 3–márczius 10.

Ülésnapok - 1896-418

282 418. országos ülés 1899. márciiuB 3>án, pénteken. milyen törvénytelennek tartanám, ha a késedelmi kamatot a késedelmes adózóktól követelnék. Az én nézetem szerint azok, kik adójukat meg nem fizették azon indokból, mert a költségvetés vagy az indemnitási törvény erejére emelve nem volt, a régi törvények alapján egész törvényesen jártak el. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Tették ezt némelyek jogérzetből, mások pedig azért, a mit Szalay Károly t. képviselőtársam felhozott, mert nem volt módjukban adófizetési kötelezettségüknek eleget tenni. Már most, ha ezek törvényesen jártak el, mikor áll be az adófizetésre nézve a törvényes kötelezettség ? Akkor, mikor a budget meg van állapítva vagy az indemnitás meg van szavazva. (Helyeslés a baloldalon.) Azt hiszem, attól, ki azután nem fizet, jogosan lehet késedelmi kamatot kérni, a ki pedig addig nem fizetett, azután pedig lefizeti, nem lehet kérni jogosan a késedelmi kamatot. Ezért Barabás Béla t. képviselőtársam határozati javaslatához módosítvány adok be, s kérem annak elfogadását. A második bekezdésben ezen szavak helyett: »kik az első évnegyedre eső adótartozásukat folyó évi márezius hó utolsó napjáig« ezen szavak tétessenek: »kik az indemnitási törvénynek életbe léptetése napjáig* nem fizették. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Kivan még valaki a szakaszhoz szólani ? Ha seukisem kivan szólani, a vitát bezárom, v Lukács László pénzügyminiszter űr kivan szólani. Lukács László pénzügyminiszteri T. képviselőház! Sima Ferencz képviselő úr azzal kezdte felszólalását, hogy abban az esetben, ha a pénzügyminiszter a késedelmi kamatok fizetése kötelezettségére nézve álláspontját fentartja, akkor nagyon szomorúan kezdődik a békekorszak. Hát én azt hiszem, hogy nagyon szomorú volna az, ha ilyen színben tűnnék fel az állam iránti kötelességek teljesítése és ha ez az állampolgárokra nézve valami sújtó, valami szomorú esemény volna. Én azt hiszem, hogy ha ezen késedelmi kamatokra nézve, a mint remélem, tisztázom a felfogást, ha elfogadtatik az én álláspontom, akkor semmi új korszak nem kezdődik, hanem az állam iránti kötelesség teljesítésnek rendes kerékvágásába jutunk ismét vissza, {Ügy van! a jobboldalon.) a melyből egyáltalában nem lett volna szabad kilépni. (Ügy van! a jobboldalon.) Barabás Béla t. képviselő úr fejtegetéseivel nem akarok bővebben foglalkozni, mert egyáltalában nem szándékozom azt a kérdést fejtegetni, hogy a törvényenkivűli állapot a költségvetési törvényi értve, mert hiszen egyebekben nem volt törvényenkivűli állapot, pénzügyi tekintetben minő körülmények következtében állott be. Nem akarok ezzel a kérdéssel foglalkozni, de minden esetre kötelességem a t. képviselő úrnak egy pozitív állításával szemben némi rektifikáczióval élni. A t. képviselő úr azt mondotta, hogy a pénzügyminiszter kiadott egy rendeletet, a melyben ki van mondva, hogy azok, a kik február 15 éig hem teljesítik adótartozásaikat, azoknak a késedelmi kamat felszámítandó és rajtuk behajtandó. Azt hiszem, a képviselő úrnak ez a nézete tévedésen alapszik. Ilyen rendeletet én egyáltalában nem adtam ki, hanem kiadtam épen az ellenkező irányban rendeletet. Akkor tudniillik, mikor felmerült ez a kérdés és aktuálissá vált, hogy vájjon azok, a kik február 15-ig adótartozásuknak nem tesznek eleget, tartoznak-e a késedelmi kamattal, és illetőleg számítandó-e azoknak terhére, és a befizetett öszszegből levonandó-e a késedelmi kamat czímén egy bizonyos összeg, vagy nem? akkor azt az utasítást adtam ki a fővárosi hatóságokhoz és az Összes pénzügyi hatóságokhoz, hogy mindaddig, a míg a felhatalmazási törvény életbe nem lép, késedelmi kamat nem számítandó, és illetőleg a befizetett összeg egészében a folyó állami adó apasztására fordítandó. Tehát épen az ellenkezőjét tettem annak, a mit a t. képviselő úr nekem imputált. Ki volt azonban jelentve ebben a rendeletben az is, hogy ha a törvény életbe lép, akkor igenis visszamenőleg- {Nagy zaj és nyugtalanság a szélsőbáloldálon. Elnök csenget.) úgy a mint a törvény rendeli, igenis lesz késedelmi kamat számítandó, és ezt hiszem ez egészen törvényes dolog azért, mert az a körülmény, hogy az indemnity és költségvetési törvény nem volt megszavazva, az állampolgárokat az állam iránti kötelességeik teljesítése alól nem menti fel. (Nagy zaj és ellenmondások a szélső baloldalon.) Thaly Kálmán: Ez ischli közjog, nem magyar közjog! (Nagy zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! (Zaj. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Lukács László pénzügyminiszter: A költségvetési törvény hiánya a kiadások és bevételekre nézve igenis hiányt képez, a menynyiben nem szabja meg, hogy az állami bevételek és az állami kiadások milyen mérvben effektuálhatók; de hogy az állampolgárok ezen idő alatt egyáltalában az állam iránti minden kötelességük alul felszabadulnának, ezt a felfogást én soha el nem fogadtam és senkisem fogja elfogadni, ki tudja, hogy az állam a maga kötelességei teljesítésében nem szünetelhet, és sem közjogi, sem magánjogi kötelességei alul ki nem szabadulhat. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Ha pedig áll az, hogy az állam nem szüntetheti be a tisztviselők fizetését, a katonaság tartását, ha a betegeket a kórházakból nem dobhatja ki az utezára, az