Képviselőházi napló, 1896. XX. kötet • 1899. január 3–márczius 10.
Ülésnapok - 1896-418
280 418, orsságOB Illés 1899. niárczius 3-án, pénteken. fogva, a miniszter urnak módositványát egyáltalában el nem fogadom, sőt fentartom magamnak annak második részét illetőleg akkor, a mikor és úgy, a mint az alkalom hozza magával, a lépéseket annak idejében megtenni. Felmerült az a kérdés, igen tisztelt barátom és előttem szólott képviselőtársam vetette fel, hogy mi történjék tulajdonképen a most beállandó törvényesség következtében az adószedés körül. Én osztozom mindazokban, a melyeket ő előadott, azonban megtoldom azzal, hogy figyelmeztetem a miniszter urat, hogyha ellenkező szándéka volna és nem akarná elfogadni ezt a határozati javaslatot, gondolja meg, nem szólok városokról, hanem a kisközségekben azon adófizetők, a kik fizetni akartak volna, — és itt csak közbevetőleg legyen mondva, hogy ezzel az 1504. törvény megsértetett volna — de mondom, ha akartak volna is adót fizetni, nem volt módjukban. Miért? Mert az 1883 : XLIV. törvényczikk 42. §-ában azt mondja (olvassa) : »KiskÖzségekben a pénzbeszedő, illetőleg ott, hol pézbeszedő nincs, a biró, a körjegyző közreműködésével, ki e czélra községeit mentől gyakrabban bejárni és megjelenéséről azokat előre értesíteni köteles, Szedi be.« T. képviselőház! Kérdem azt, volt-e annak a kisközségi lakosnak módjában az adóját kifizetni? Nem volt, hisz a törvényhatóságok épen a törvény alapján, mely megtiltotta az adószedést, természetes dolog, hogy nem engedhették meg, a mint nem is engedte meg egyetlenegy törvényhatóság sem a közjegyzőnek, hogy faluról-falura menjen és az adószedésre határnapokat tíízzön ki tehát, hogy az adó beszedés egyáltalában eszközöltethessék. Már most kérdem, ha nem csak kötelessége nem volt az illető adófizetőnek, az adót megfizetni, de módjában sem volt, hogy megfizethesse, tehát ki van zárva, hogy késedelmes fizető legyen; hogyan lehet nem késedelmes fizetőtől késedelmi kamatot szedni? (Igaz 1 Úgy van! a szélső baloldalon.) Ez a multakra. De ez nem elégséges, intézkednie kell a törvényhozásnak az iránt, hogy annak az adófizetőnek bizonyos ideje maradjon adóját megfizetni, épen megint azon oknál fogva, mert hiszen a mint az indemnity-javaslat törvénynyé válik, az a körjegyző nem jelenhetik meg minden községben egy és ugyanazon a napon, abban a pillanatban. Adószedést kell hirdetnie a törvény világos értelme szerint. Már most mondjuk hat, némely helyen nyolez községe van egy körjegyzőnek; hisz ez időt igényel. (Nyugtalanság a jobboldalon. Halljuk! Hall" juh a szélső baloldalon.) Páder Eezsö: Ez a népet érdekli! Szalay Károly: És, t. képviselőház, vájjon az ideig, a meddig a körjegyző törvényes kötelességét teljesítendő, abban a községben az adószedés végett megjelenik, illetőleg megjelenhetik, addig az az adófizető, a kitől az adót nincs ki elvegye, késedelmes lesz-e ? Nem lesz. Az én meggyőződésem tehát az, hogy a törvényhozás" nak okvetlenül intézkednie kell egy bizonyos időről, a mely idő alatt módjában legyen a közegeknek az adóbeszedés és módjában legyen az adófizetőnek az adóját megfizetnie a nélkül, hogy akár zaklatásoknak tegyék ki, akár pedig kamatot kelljen fizetnie olyan adóra, melyet tőle senki el nem vett, még akkor sem, ha ezt megakarta fizetni. (Helyeslés.) Nyilvánvaló tehát, t. képviselőház, hogy az adófizetés teljesítésére az illető adózóknak bizonyos határidőt kell megszabni. Ha ez szükséges, akkor okvetetlenül ki kell mondani, hogy ezen kitűzött határidő eltelte előtt pedig végrehajtást intézni adófizetés miatt senki ellen nem lehet. Csupán arra az esetre, ha a t. miniszter úrnak az iránt volnának aggályai, hogy miután a törvény világosan kimondja, hogy a ki február 15-ig, illetőleg az esedékesség második hónapjának közepéig adóját le nem rója, attól kamat szedendő; mondom, ha aggályai volnának a miniszter úrnak arra nézve, hogy a törvénynek ezen rendelkezését csupán utasítással megváltoztatni nem lehet, arra az esetre bátor vagyok egy új szakaszt indítványozni. Ez a szerintem új harmadik szakasz; ekként hangzik: (Olvassa:) »A folyó év első negyedére járó adók után, ha azok ezen folyó évi április hó l-ig befizettetnek, kamatot számítani, valamint azon tartozásokat folyó évi április hó elsejéig végrehajtás útján behajtani nem lehet. Kérem a t. házat, méltóztassék ezt az elvet magáévá tenni, és szükség esetére javaslatomat elfogadni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: A képviselő úr maga felolvasván határozati javaslatát, annak ismételi felolvasása felesleges. Molnár Antal jegyző: Sima Ferencz! Sima Ferencz! T. ház! Óhajtandó lett volna, hogy a t. pénzügyminiszter úrnak álláspontját ismerjük ebben a kérdésben; mert annál tisztább, anná biztosabb álláspontot lehet elfoglalni ebben a kérdésben, a melyre nézve különben . . . (Zaj) megvárom, míg at. képviselő urak kibeszélik magukat. (Elnök csenget. Halljuk!Halljuk.') Mert, hogyha a t. pénzügyminiszter úr az ellenzéknek álláspontjával szemben fenn akarja tartani azt a felfogását, hogy visszamenő időre joga van a pénzügyminisztériumnak az adóhátralékok után kamatot szedni, akkor nagyon sajnosán kezdődik az úgynevezett békepolitika Magyarországon. (Igát! Ügy van! a szélső baloldalon.)
