Képviselőházi napló, 1896. XX. kötet • 1899. január 3–márczius 10.

Ülésnapok - 1896-418

418. országos fllés 1899. márczlas 8-án, pénteken. 279 ván az előttem szólott t. képviselő úrnak indo­kolásához, (Zaj. Halljuk! Halljuk/ Elnök csenget.) a melylyel az ilyen késedelmi kamatok szedésé­nek jogtalanságát és törvénytelen voltát bizo­nyította, nyíltan kérdést intézek a t. pénzügy­miniszter úrhoz, hogy vájjon e tekintetben mi a véleménye; de hozzáteszem, hogy mivel már sejtem azt, hogy ő ilyen késedelmi kamatokat akar szedetni, — ezt sejtetik különösen a fő­városban előfordult intézkedések, — azért én ezen kérdésen kivüi még egy határozati javaslat beadására is indíttatva érzem magamat. (Halljuk! Halljuk!) Igaz ngyan, t. ház, hogy ez a javaslat leg­nagyobb részében megegyezik azzal, a melyet Barabás Béla képviselő úr beadott, mégis, mi­után ez utóbbi épen a népnek adófizetésére, tudniillik a kisközségbeli adószedésekre nézve semmiféle óhajt nem tartalmaz, hogy tudniillik a pénzügyminiszter erre nézve is körrendeletiieg intézkedjék: vagyok bátor a következő tartalmú határozati javaslatot ajánlani. (Halljuk! Halljuk! Olvassa) : »Tekintettel arra, hogy ezidén az adófizető polgárok egy része mindezideig adót nem fize­tett, a minthogy törvény szerint nem is volt ez megengedve, a ház elhatározza: 1. hogy a felhatalmazási törvény életbe­léptetésének napjától számított tíz nap alatt tel­jesítendő az adófizetés; (Helyeslés.) 2. a kisközségekben az adószedésre ezen tíz nap alatt szokásszerüleg újabb alkalom adas­sék, és ez kellőleg közhírré tétessék; 3. a késedelmi kamatok csak azoknak szá­mítandók fel, kik a záros határidőül kitűzött nap után fizetik adójukat.« (Helyeslés bal/elél.) Ezenkívül, t. ház, hogy a pénzügyminiszter azon módosítását, a melylyel ő a lefolyt törvé­nyen kivűli állapotot csak úgy kéz alatt rövide­sen hiszi elintézhetni, nem fogadom el. (Helyes­lés balfelól.) Elnök: T. ház! A képviselő úr javaslatát felolvasván, azt hiszem, hogy ismételt felolvasá­sát a ház nem kivánja. (Helyeslés.) Molnár Antal jegyző: Horánszky Nándor! Horánszky Nándor: T. képviselőház! (Hall­juk! Halljuk! Zaj. Elnök csenget.) Én a magam részéről azon módosítványra, a melyet a t. pénz­ügyminiszter úr benyújtott, csak részben kívánok egy pár megjegyzést tenni. (Halljuk! Halljuk!) A módosítvány első alineája két rendbeli elvi természetű intézkedést tartalmaz, a melyek egymással összefüggésben nincsenek. Egyfelől kimondatni kivánja azt, hogy az alkotandó tör­vény hatálya visszahasson január elsejére, vagyis ezen törvénynek a hatálya január elsején kez­dődjék. A másik része pedig felmentést kér a letűnt törvényenkivííli állapotnak két havára, azon kormány intézkedéseire vonatkozólag, a mely kormány a jelenlegi minisztérium megala­kulása előtt az ország ügyeit vezette. A mi az elsőt illeti, azt gondolom, hogy az állam életében a törvényes állapot folytonos­ságát tőlünk lehetőleg megóvnunk kell, hézagot abban fenhagyni nem szabad. Szerintem ez egy veszélyes preczedenst képezne az alkotmány azon sarkalatos intézkedéseire és értékére vonatkozó­lag, a mely megengedhetővé nem teszi azt, hogy az ország egy perczig is alkotmányonkivuli állapotban legyen. Az események ilyeneket meg­szülhetnek, de ahhoz elvileg és szavazattal hozzá nem járulhatunk. Ép azért én a magam részé­ről a módosítványnak az első részét, hogy a törvény visszaható hatálya és ereje legyen január elsejétől kezdődőleg, a magam részéről elfoga­dom. (Helyeslés.) A mi már a második részt illeti, a mely­ben felmentés kéretik a fennállott kormány azon intézkedéseire vonatkozólag, a melyek a lefolyt két hónapban felmerültek, én, miután az indem­nity tárgyalása alkalmával állást foglaltam azon állapotok ellen, a melyek fenforogíak, — ezzel inkonzequencziába nem jöhetek, azokat a nézete­ket és felfogásokat, a melyeket akkor erre vona­kozólag tolmácsoltam, ma is magaméinak vallom, és ép ezen szempontból a tett módosítvány első aliuiájának második részéhez a magam részéről nem járulhatok. Es hogy szavazatomat e tekin­tetben megadhassam, arra fogom kérni a t. elnök urat és a t. házat: méltóztassék belenyugodni abba, hogy az első alinea két részre osztassák, a szavazás e szerint történjék. Ezeket kívántam csak ez alkalommal kijelenteni, Molnár Antal jegyző: Szalay Károly! Szalay Károly: T. ház! Csak igen rövi­den akaroli egy pár megjegyzést tenni, mindenek­előtt a t. miniszter urnak indítványára, illetőleg módosítására nézve. Én is abban a meggyőződés­ben vagyok, hogy az, a ki az indemnityt meg­szavazza, annak természetes folyományként meg kell szavaznia azt a felhatalmazást is, hogy a történt kiadások, a mennyiben azok egyébként törvényesek, elszámoltassanak. Azonban úgy vagyok meggyőződve, hogy a felhatalmazást még azok sem adhatják meg, a kik mint Horán­szky Nándor, kijelentették, hogy az indemnitást megszavazzák; mert egészen más az, itélni a volt kormány politikai magatartása és eljárása felett, és más az, intézkedni a jogfolytonosság iránt. De furcsa is lenne a szituáczió; hiszen az a kormány, a mely most felmentést kér, illető­leg a melynek számára az áj kormány felmentést kér, az politikailag meghalt és ezen halálban megtalálta már azt az ítéletet, a mely alól ezen képviselőház fel nem mentheti. így tehát nagyon természetes dolog, hogy politikai pártállásomnál

Next

/
Thumbnails
Contents