Képviselőházi napló, 1896. XX. kötet • 1899. január 3–márczius 10.

Ülésnapok - 1896-418

278 418. országos fllés 1899. márczius 3-án, pénteken. nézve bizony meglehetős nagy teherrel jár ezen kötelezettségnek azonnal, a késedelmi kamat terhe mellett eleget tenni. Szerény véleményem és álláspontom e tekintetben az volna, hogy ha ezen törvényjavaslat törvényerőre fog emeltetni, szentesíttetni fog, akkor elsősorban Magyarország adózó polgáraihoz felhivás intézendő, hogy egy bizonyos idő alatt, — már úgyis márcziusban vagyunk, — mondjuk, márczius utolsó napjáig az adó késedelmi kamat nélkül fizetendő. A ki ezen ideig fizetési kötelezettségét teljesíti, az az első évnegyedre esedékes késedelmi kamat fizetésének kötelezettsége alól felmentetik. (Iíelyeslés a szélső baloldalon.) Ez volna a megoldása ann-ik, hogy ne rohanják meg az állam adófizető polgárait, hogy most fuss, vagy fizess, és hogy kérlelhetetlenül exekucziónak ne tegyük ki őket épen a legrosszabb időben, a midőn a szegény népnek semmi néven nevezendő jövedelme nincs, a mije volt, azt a télen megette, elpusztította, és most előállanak azzal, hogy neki rögtön adót kell fizetnie, pláne minden előzetes felszólítás nélkül. Az említett felszólítást, azt hiszem, a pénzügyminiszter úr okvetlen ki fogja bocsátani, mert méltánytalan dolog volna az adófizető polgárokat az adófizetésre azonnal kényszeríteni. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) T. ház! Az elmondottakból folyólag egy határozati javaslatot készítettem, (Halljuk! Halljuk!) a mely még «az esetben is megállhat, ha az igen tisztelt pénzügyminiszter úr javaslata elfogadtatik. Mert én nem tételezem fel, hogy a t. háznak határozata olyat szentesítsen, a mi világosan a törvényekbe ütközik. Igenis vonatkozhatik a pénzügyminiszter úrnak határozati javaslata a kormány által tett oly rendelkezésekre, a melyek a törvényekbe nem ütköznek, de nem vonatkozhatik semmiesetre sem arra, a mit a törvény egész határozottan kizár, és a mit egy alkotmányosan érző ember sem engedhet meg; a kormánynak nem adhat felhatalmazást arra vonatkozólag, hogy az alkotmány ellenére kibocsátott rendelkezései utólag szankczionáítathassanak. (Igaz! Ügy van! a szélső baloldalon.) Végre maga a késedelmi kamat nem oly jelentékeny dolog. Az államra egyáltalán nem nagy jelentőségű. De nagy jelentőségű a szegény adózó polgárra és súlyosan jelentékeny alkotmányjogi szempontból. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon) Nekünk ezt megengedni itt nem szabad és ennek a pártnak kötelessége tiltakozni az ily eljárás és az ily utólagos szankezionálás ellen. (Igaz! Úgy van! a szélsb' baloldalon.) Azért, t. ház, ismételve hangsúlyozom azt, hogy még akkor sincs ellentétben az én határozati javaslatom a pénzügyminiszter úréval, ha ez utóbbi elfogadtatnék. Mert az én határozati javaslatomban két álláspontot foglalván el, ezek közül akár egyik, akár másik elfogadható, esetleg szét is választható. Minden esetre ragaszkodom ahhoz, hogy határozati javaslatom, a melyet egyúttal a párt megbízásából adok be, elfogadtassák. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Határozati javaslatom így szól (olvassa): ^Határozati javaslat. Tekintettel az 1899. január 1-től megkezdett és a jelen törvényjavaslatnak törvényre emelkedéséig létező törvénytelen állapotra, a mely idő alatt adó beszedhető nem volt, mondja ki a ház, hogy: 1. késedelmi kamat csakis azoktól szedhető és hajtható be, a kik az első évnegyedre eső adótartozásukat folyó évi márczius hó utolsó napjáig be nem fizették; 2. továbbá utasítja a ház a pénzügyminisztert, hogy körrendeletileg intézkedjék az iránt, hogy a mennyiben az adófizetést eddig önkényt teljesítő polgároktól késedelmi kamat beszedetett, vagy a folyó évi márczius hó végéig beszedetni fog: ezen késedelmi kamat az adózó javára esedékessé vált adótartozásába betudva legyen.« (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Ez az álláspont felel meg, t. ház, az alkotmányos gondolkozásnak, a törvényességnek és a mi álláspontunknak, kérem azért annak egész terjedelmében való szíves elfogadását. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Miután a képviselő úr maga olvasta fel határozati javaslatát, azt hiszem, annak ismételt felolvasását nem kívánja a ház. (Helyeslés.) Perczel Béni jegyző: Páder Rezső! Páder Rezső! T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Engedjék meg, hogy ezen harmadik szakasznál csak egy pár szóval felszólaljak. (Halljuk!) Csak egy pár szóval azért, (Halljuk! Halljuk!) mert nem akarom mostmi boldogságuk első mézes hetét, hosszasan beszélve, mintegy megzavarni. Én is tulajdouképen ahhoz a tárgyhoz szólok, a melyről az előttem szólott képviselő úr beszélt; (Halljuk! Halljuk!) azokról a késedelmi kamatokról, . . . (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Elnök (csenget): Csendet kérek! Páder Rezső: ... a melyek az adózó polgárokat fenyegetik. Jó ideje az újságokban is és a magán társaságokban is vita tárgya, hogy vájjon, ha valaki február 15 ig nem fogja megfizetni adóját, fel fogják-e neki számítani a késedelmi kamatokat vagy nem? Egyes hatósági személyek, tisztviselők, polgármesterek, sőt adóhivatalnokok is nyilatkoztak erre vonatkozólag, és azt a felfogást engedték sejteni, hogy csakugyan fel fogják számítani. Mások ellenkezőleg más véleményen vannak. Ez, t. ház, engem mindenesetre feljogosít azon feltevésre, hogy itt zavar fog keletkezni ; és azért erre vonatkozólag csatlakoz-