Képviselőházi napló, 1896. XX. kötet • 1899. január 3–márczius 10.

Ülésnapok - 1896-418

418t cruágos filé* 1899. márczius B-áu, pénteken. 277 lehet. A pénzügyminiszter úrnak ez a rendelete mindenesetre elég helyes volt; de elkövetkezett t. képviselőház, február 15-ike. A törvény szerint, a ki az esedékes adót az illető második hónap közepéig és ezen esetben február 15-ig be nem fizeti, az köteles az egész évnegyedre eső késedelmi kamatot megfizetni. Bocsánatot kérek, t. képviselőház, azt hiszem, hogy ahhoz csak egyszerű', józan gondolkodás kell, hogy késedelmkamatok csakis lejárt és esedékessé vált követelések után hajthatók és szedhetők be! (Úgy van! a szélső baloldalon.) A hol jogos, esedékes követelés, tőketartozás nincs, ott nem lehet kamattartozás sem. (Úgy van! a szélső baloldalon.) És ha ezt az egyszerű, józan gondolkozást elfogadjuk, akkor annál erőszakosabbnak és annál furfangosabbnak ttínik fel széles Magyarországnak nagyon sok vármegyéjében és községébegyakorolt azon eljárás, hogy az önként fizetett állami adók után késedelmi kamatok szedettek be és pedig erőszakoB módom (Úgy van! a szélső baloldalon. A pénzügyminiszter fejével tagadólag int.) Az igen tisztelt pénzügyminiszter úr a pénzügyigazgatóságoknak megkeresésére először azt a rendeletet adta ki, hogy ezen késedelmi kamatok szedendők ; másodsorban újból kibocsátott egy rendeletet, — a mint magánúton erről tudomásom van, — a melyben azt mondja: késedelmi kamatok nem szedendők ugyan, de mindazon adózók, a kik fizetéseket teljesítettek február 15-íke után, nyilván tartandók és tőlük azután később a késedelmi kamatok behajtandók. Ezt a rendeletet volt szíves az igen tisztelt pénzügyminiszter úr kibocsátani. Már most konstatálni kívánom azt, hogy ilyen törvénytelenség, tudniillik a késedelmi kamatok beszedése, igenis, nagyon sok helyen megtörtént. Azt hiszem, hogy csak közvetlen tanúja és bizonyítéka lesz annak az én magam esete, a kivel ez szintén megtörtént, (Halljuk! Halijuk!) én a ki ezen eljárás ellen hiába protestáltam, mert mindezen protestálás daczára a késedelmi kamat, daczára annak, hogy végrehajtási joga ehhez az államnak nem volt, én tőlem is beszedetett. (Mozgás a szélső baloldalon.) Egyes ember nem sokat számít; de számít a jogilag vett állampolgár, a ki ellen csakis törvényes állapotban és a törvények alkalmazása mellett lehet kényszert alkalmazni. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Az adó ezen késedelmi kamatjának a megfizettetése velem Aradon történt meg, és a midőn én ez iránt meg mertem kérdezni Arad városának polgármesterét, hogy ki rendelte el ezt az intézkedést, ő, akkor még nem ismervén a pénzügyminiszter úr rendeletét, azt monda, hogy: »Én, mert itt a városban én parancsolok«. (Derültség és mozgás a szélső baloldalon.) És az adót beszedő tisztviselőknek — az ő szavaival élek, — elcsapatás terhe alatt meg volt hagyva hogy február 15-én túl önként fizetett adó után késedelmi kamat szedessék. Endrey Gyula: Basáskodás! Barabás Béla: Ez, t. képviselőház, igenis, megtörtént. És miként alkalmaztatott az erőszak? Végrehajtást intézni nem volt szabad; az erőszak akként alkalmaztatott, hogy ha az adófizető polgár odament az adóhivatalhoz, megkérdezték, hogy mennyit akar fizetni, s mikor azt mondta, hogy három vagy tíz forintot, ezt az összeget elfogadták tőle, egy részét beírták az állami adóba, egy részét a községi és egy részt az útadóba, és egy kicsiny részt az állami adók után járó késedelmi kamat czímén irták be, úgy, hogy megtörténhetett, különösen szegényebb embernél, a ki mégis c^ak tudta, hogy az adót meg kell fizetni, most már igyekezett az ő forintocskájával elmenni oda, hogy e kötelezettségének eleget tegyen, és a mikor leszárta a két forintját, azon veszi észre megát, hogy ebből húsz vagy harmincz krajozár hiányzik; tehát ennyivel kevesebb volt az ő tartozásának a lerovása, mert ezt a kis összeget tőle késedelmi kamat czímén levonták. T, képviselőház! Ez határozottan törvénytelen intézkedés; (Úgy van! a szélső baloldalon.) olyan intézkedés, a melyet a képviselőháznak az a határozata, a melyet a t. pénzügyminiszter úr javasolt, semmiesetre sem szankczionálhat, (Úgy van! a szélső baloldalon.) ha csak most, a törvényes állapotnak a küszöbén* úgyszólván kárörömmel nem akarunk visszatekinteni a multak szomorú eseményeire és onnan felhozui egy szomorú emléket, hogy ime, a törvényes állapotnak daczára is a törvénytelenség jutott diadalra. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Ez ellen, t. képviselőház, okvetlenül tiltakoznunk kell (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) T. képviselőház! Már most, a mennyiben ezen késedelmi kamatnak szedése eddig az én felfogásom szerint, de a törvény nyilt és világos rendelete szerint és az alkotmányos érzületből kifolyólag helytelen, törvénytelen volt, az a kérdés: mikor kezdődik tehát a késedelmi kamatnak a fizetése? A törvény világosan intézkedik arról, hogy a községekben, városokban dobszóval, falragaszokkal hirdetik, hogy mindenki az adótartozást az esedékesség hat hete alatt fizesse meg és azért mondja ki a törvény azt, hogy a ki ez idő alatt fizet, az késedelmi kamatot leróni nem tartozik. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Ma csak azt tudja az ország a pénzügyminiszter rendeletei és általában az elrendelt intézkedések folytán, hogy adót fizetni nem köteles. Most, hogy a törvény megüozatik, beáll az az idő, hogy fizetni kell; az a kérdés, hogy mikor ? Mert a kik eddig nem teljesítették önkéntesen adófizetési kötelezettségüket, azokra