Képviselőházi napló, 1896. XX. kötet • 1899. január 3–márczius 10.

Ülésnapok - 1896-418

276 418. országos ülés 1899. márczlns S=án, pénteken. a ház a pénzügyminiszter úr által javasolt módosítást, igen, vagy nem? (Igen! Nem/) Kérem azokat, a kik a módosítást elfogadják, szíveskedjenek felállani (Megtörténik.) A ház a módosítványt elfogadta. Következik a 2. §. Perczel Béni jegyző (olvassa a 2. §-t). Elnöki Felteszem a kérdést: elfogadja-e a ház a 2. §-t? (Igen! Elfogadjuk!) E szerint a szakaszt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 3. §. Perczel Béni jegyző (olvassa a 3 §-t). Elnök: Lukács László pénzügyminiszter! Lukács Lászlő pénzügyminiszter: T. ház! A mint a t. ház előtt ismeretes, a pénzügyi felhatalmazási törvény úgy volt kontemplálva, hogy folyó évi január hó 1-én lépjen életbe. Miután ez a bekövetkezett körülmények folytán nem volt lehetséges, meglehetősen hosszú idő telt el a nélkül, hogy akár költségvetés, akár felhatalmazási törvény létezett volna. Ily körülmények között okvetlenül szükséges, hogy most, midőn a pénzügyi felhatalmazási törvény megalkottatik, olyan intézkedés tétessék, a mely a törvényesség tekintében a kontinuitást helyreállítsa; a mi annyit jelent más szavakkal, hogy kimondandó volna, hogy daczára annak, hogy később lép életbe a törvény, annak hatálya mégis 1899. január elsején veszi kezdetét. Ez szükséges azért, hogy azon időre nézve, mely január elseje és a törvény életbe lépésének napja között lefolyt, senkise vohassa ki magát az állam iránt tartozó kötelességeinek teljesítése alól. Másodszor szükséges kiegészíteni ezt a törvényt olyan irányban, hogy a törvényhozás az őt megillető jogot gyakorolhassa (Halljuk! Halljuk! jóbbfelöl.) a tekintetben, hogy nyilatkozhassak, vájjon a kormánynak azon tevékenységét, melyet az állami kiadások és állami bevételek effektuálása tekintetében a törvénynélküli állapot ideje alatt kifejtett, helyesli-e, vagy nem, (Zajos felkiáltások balfelöl: Nem!) megadja-e a felmentést e tekintetben, vagy nem adja meg; (Felkiáltások jóbbfelöl •• Megadjuk!) értve mindig a politikai értelemben vett felelősség alóli felmentést, mert hiszen számszaki tekintetben ezen időre vonatkozólag is az állami számvevőszók gyakorolván az ellenőrzést, ennek eredménye az állami zárszámadásokba fog kifejezésre jutni. Azt hiszem tehát, nem szükséges bővebben fejtegetnem azt, hogy szükséges más szövegezést adni a 3. §-nak, s ennél fogva bátorkodom indítványt beterjeszteni, a melynek értelmében a jelenlegi 3. §. helyébe új szöveg lépne, melyben kimondatnék, hogy a jelen törvény a kihirdetés napján lép ugyan életbe, de hatálya 1899. január í-én vegye kezdetét, másodszor kimondatnék, hogy mindazon intézkedésekre nézve, a melyek az állami kiadások és bevételek tekintetében a kormány által ezen idő alatt január 1-től kezdve tétettek, a felmentés megadatik. Kérem a t. házat, méltóztassék ez indítványt elfogadni. (Helyeslés jóbbfelöl. EUenmondások a szélső balodalon.) Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Molnár Antal jegyző (olvassa): »Módosítvány a 3. §-hoz. A 3. §. szövege a következő szöveggel helyettesítendő: Jelen törvény a kihirdetés napján lép életbe, de az abban foglalt felhatalmazás 1899. január 1-től veszi kezdetét; egyszersmind pedig a minisztériumnak a most megnevezett időponttól kezdve az állami kiadások fedezésére és a közjövedelmek beszedésére vonatkozólag tett intézkedései tekintetében a felmentés megadatik. Jelen törvény hatálya az 1899-ikt állami költségvetésről szóló törvény életbe léptével megszűnik és végrehajtásával a pénzügyminiszter bizatik meg.« Molnár Antal jegyző: Barabás Béla! (Halljuk! Halljuk!) Barabás Bélát T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A pénzügyminiszter úr által beadott határozati javaslathoz sem én, sem az a párt, a melyhez szerencsés vagyok tartozni, hozzá nem járulhat. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon) Nem járulhatunk hozzá egyszerűen azért, mert abban fel vetve az a kérdés: »helyesli-e a képviselőház a törvénytelen állapotban az előző kormány által kiadott rendeleteket?« Erre vonatkozólag, — a mint azt már pártvezérünk és elnökünk, Kossuth Ferencz, az általános vita alatt kijelentette, — én is csak röviden utalok rá, hogy olyan cselekmények, a melyek a kormány által a törvénytelen állapot idején elkövettettek, semmiesetre sem helyeselhetők. (Ügy van / a szélső baloldalon.) És ha ők voltak olyan merészek, hogy az alkotmány megsértésével rátértek arra az útra, hát legalább is lelkiismeretükben viseljék azért a felelősséget. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Ahhoz az indítványhoz azért, t. képviselőház, a melyet az igen tisztelt pénzügyminiszter úr ilyen indokolással beadott, mi egyáltalában hozzá nem járulhatunk. De tovább megyek, t. képviselőház. Határozott és óriási sérelme volt az alkotmánynak a pénzügyminiszter úr ama különös intézkedése, a melyet ő a törvénytelen állapot ideje alatt tett. (Zaj. Halljuk!Halljuk!) Az 1883: XLIV. törvényczikk azt mondja, hogy az állami adók esedékesek minden év január, április, június és október havaknak elsején. A pénzügyminiszter úr meg is tette, — hiszen úgyszólván kényszerítve volt, — hogy körrendeletet bocsátott ki az összes pénzügyigazgatóságokhoz, törvényhatóságokhoz, hogy állami adót mindaddig*, míg ez a törvénytelen állapot fennáll, végrehajtás útján beszedni nem