Képviselőházi napló, 1896. XX. kötet • 1899. január 3–márczius 10.

Ülésnapok - 1896-418

276 418. országos ülés 1899. márczlns S=án, pénteken. a ház a pénzügyminiszter úr által javasolt mó­dosítást, igen, vagy nem? (Igen! Nem/) Kérem azokat, a kik a módosítást elfogadják, szíves­kedjenek felállani (Megtörténik.) A ház a módo­sítványt elfogadta. Következik a 2. §. Perczel Béni jegyző (olvassa a 2. §-t). Elnöki Felteszem a kérdést: elfogadja-e a ház a 2. §-t? (Igen! Elfogadjuk!) E szerint a szakaszt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 3. §. Perczel Béni jegyző (olvassa a 3 §-t). Elnök: Lukács László pénzügyminiszter! Lukács Lászlő pénzügyminiszter: T. ház! A mint a t. ház előtt ismeretes, a pénzügyi felhatalmazási törvény úgy volt kontemplálva, hogy folyó évi január hó 1-én lépjen életbe. Miután ez a bekövetkezett körülmények folytán nem volt lehetséges, meglehetősen hosszú idő telt el a nélkül, hogy akár költségvetés, akár felhatalmazási törvény létezett volna. Ily körül­mények között okvetlenül szükséges, hogy most, midőn a pénzügyi felhatalmazási törvény meg­alkottatik, olyan intézkedés tétessék, a mely a törvényesség tekintében a kontinuitást helyre­állítsa; a mi annyit jelent más szavakkal, hogy kimondandó volna, hogy daczára annak, hogy később lép életbe a törvény, annak hatálya mégis 1899. január elsején veszi kezdetét. Ez szükséges azért, hogy azon időre nézve, mely január elseje és a törvény életbe lépésének napja között le­folyt, senkise vohassa ki magát az állam iránt tartozó kötelességeinek teljesítése alól. Másodszor szükséges kiegészíteni ezt a törvényt olyan irány­ban, hogy a törvényhozás az őt megillető jogot gyakorolhassa (Halljuk! Halljuk! jóbbfelöl.) a te­kintetben, hogy nyilatkozhassak, vájjon a kor­mánynak azon tevékenységét, melyet az állami kiadások és állami bevételek effektuálása tekin­tetében a törvénynélküli állapot ideje alatt ki­fejtett, helyesli-e, vagy nem, (Zajos felkiáltások balfelöl: Nem!) megadja-e a felmentést e tekin­tetben, vagy nem adja meg; (Felkiáltások jóbb­felöl •• Megadjuk!) értve mindig a politikai érte­lemben vett felelősség alóli felmentést, mert hiszen számszaki tekintetben ezen időre vonat­kozólag is az állami számvevőszók gyakorolván az ellenőrzést, ennek eredménye az állami zárszá­madásokba fog kifejezésre jutni. Azt hiszem tehát, nem szükséges bővebben fejtegetnem azt, hogy szükséges más szövegezést adni a 3. §-nak, s ennél fogva bátorkodom indítványt beterjeszteni, a melynek értelmében a jelenlegi 3. §. helyébe új szöveg lépne, melyben kimondatnék, hogy a jelen törvény a kihirdetés napján lép ugyan életbe, de hatálya 1899. január í-én vegye kezdetét, másodszor kimondatnék, hogy mindazon intéz­kedésekre nézve, a melyek az állami kiadások és bevételek tekintetében a kormány által ezen idő alatt január 1-től kezdve tétettek, a fel­mentés megadatik. Kérem a t. házat, méltóztassék ez indít­ványt elfogadni. (Helyeslés jóbbfelöl. EUenmondá­sok a szélső balodalon.) Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Molnár Antal jegyző (olvassa): »Módosítvány a 3. §-hoz. A 3. §. szövege a következő szöveggel helyettesítendő: Jelen törvény a kihirdetés napján lép életbe, de az abban foglalt felhatalmazás 1899. január 1-től veszi kezdetét; egyszersmind pedig a minisz­tériumnak a most megnevezett időponttól kezdve az állami kiadások fedezésére és a közjövedel­mek beszedésére vonatkozólag tett intézkedései tekintetében a felmentés megadatik. Jelen tör­vény hatálya az 1899-ikt állami költségvetésről szóló törvény életbe léptével megszűnik és végre­hajtásával a pénzügyminiszter bizatik meg.« Molnár Antal jegyző: Barabás Béla! (Hall­juk! Halljuk!) Barabás Bélát T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A pénzügyminiszter úr által beadott határozati javaslathoz sem én, sem az a párt, a melyhez szerencsés vagyok tartozni, hozzá nem járulhat. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon) Nem járulhatunk hozzá egyszerűen azért, mert abban fel vetve az a kérdés: »helyesli-e a kép­viselőház a törvénytelen állapotban az előző kor­mány által kiadott rendeleteket?« Erre vonat­kozólag, — a mint azt már pártvezérünk és elnökünk, Kossuth Ferencz, az általános vita alatt kijelentette, — én is csak röviden utalok rá, hogy olyan cselekmények, a melyek a kormány által a törvénytelen állapot idején elkövettettek, semmiesetre sem helyeselhetők. (Ügy van / a szélső baloldalon.) És ha ők voltak olyan merészek, hogy az alkotmány megsértésével rátértek arra az útra, hát legalább is lelkiismeretükben visel­jék azért a felelősséget. (Úgy van! a szélső bal­oldalon.) Ahhoz az indítványhoz azért, t. képviselő­ház, a melyet az igen tisztelt pénzügyminiszter úr ilyen indokolással beadott, mi egyáltalában hozzá nem járulhatunk. De tovább megyek, t. képviselőház. Hatá­rozott és óriási sérelme volt az alkotmánynak a pénzügyminiszter úr ama különös intézkedése, a melyet ő a törvénytelen állapot ideje alatt tett. (Zaj. Halljuk!Halljuk!) Az 1883: XLIV. törvény­czikk azt mondja, hogy az állami adók esedéke­sek minden év január, április, június és október havaknak elsején. A pénzügyminiszter úr meg is tette, — hiszen úgyszólván kényszerítve volt, — hogy körrendeletet bocsátott ki az összes pénz­ügyigazgatóságokhoz, törvényhatóságokhoz, hogy állami adót mindaddig*, míg ez a törvénytelen állapot fennáll, végrehajtás útján beszedni nem

Next

/
Thumbnails
Contents