Képviselőházi napló, 1896. XX. kötet • 1899. január 3–márczius 10.
Ülésnapok - 1896-416
258 416. országos filé* 1899. márczlns 1-én, sierdán. a fogyatékosságokat megszüntetni, a melyekről az e tárgyban itt folyt tárgyalások alkalmával is sok szó esett, s a melyek csak ezen nagy kérdéssel kapcsolatosan, harmonikusan és szervesen lesznek helyesen megoldhatók. A ezél, mely itt előttünk áll, az, hogy az 1891: gondolom XXXIII. törvényczikk alapján állva, az adminisztráczió az államosítás elvére helyeztessék. (Helyeslés.) De ez nem azt teszi, t. ház, hogy mikor a törvényhatósásiok, városok és községek összhangzatos közigazgatási rendezésének ügyét ide hozzuk, hogy akkor mi az önkormányzat életelemeit érinteni, vagy sebezni akarnók. Ellenkezőleg: igyekezni fogunk az államosítás elvére építve, az adminisztráczió kérdéseit úgy megoldani, hogy az önkormányzatot a maga valódiságában, a mag-a egészséges életlüktetésében ne sebezzük meg. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Ezen kérdés körébe esik aztán, (Halijuk! Halljuk!) a mint a t. képviselőház tudja, még egy pár oly törvény, (Mozgás. Halljuk! Halljuk! Eh ők csenget) a mely a közszabadságok garancziájának szempontjából is okvetlen szükséges és szerves összeköttetésben az adminisztráczió kérdésével, ennek megoldásába bevonandó. Ilyen a tisztviselők fegyelmi ügye, általában a fegyelmi ügyek, a felelősség mikéntjének és mértékének meghatározása, és a tisztviselők szolgálati viszonyainak ügye (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Mindkét kérdés; az úgynevezett pragmatika is, meg a másik is oly nehéz, oly komplikált, hogy erre vonatkozólag a reformot megelőzőleg érdemleges nyilatkozatot nem kivánnék tenni, mert ama reformmal kapcsolatosan, harmonikusan és abbi beillesztve kell ezeket is megoldani. Ehhez még hozzáteszem, t. képviselőház, liogy ezen reformmunka irányzatai szempontjából és azon intencziók közül, a melyek engem abban vezetnek, kiemelendőnek tartom, (Halljuk! Halljuk!) hogy én itt a gyakorlati élet bajainak eltávolítására helyezem a fősúlyt. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Mert higyjék el, t. képviselőház, sokszor nagy alkotások nem képesek az élet igazi szükségleteit kielégíteni, ha szem elől tévesztik az élet valódi szükségleteit és az élet apró bajait; ezek megoldásán van sokszor a fősúly. Mert. előttem úgy áll a kérdés, hogy egy szerényebb lakház is, ha lakályossá tétetik, jobb, mint egy palota, mely üres és lakásra alkalmatlan. (Élénk helyeslés.) De azért, t. ház, nem szorítom ezt a nagy reformkérdést ilyen szűk keretbe; ellenkezőleg azt tartom, hogy e szűk kereten kivűl annak a közigazgatási reformnak egyik nagy hivatása, rendeltetésének alkateleme az lesz, hogy a nemzeti állam konszolidáczióját előmozdítsa, addig parcziáiis revízióját a mai törvényeknek nem tartom helyesnek. (Élénk helyeslés.) T. képviselőház! Lesznek talán még apróbb kérdések, a melyek közeli időben fogják a t. házat foglalkoztatni, habár nem is a legközelebbi hónapokban, de még ezen az országgyűlésen. Ilyen például az inkompatibilitási törvényeknek már folyamatba tett revíziója. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon. Mozgás. Halljuk! Halljuk!) Azon leszek, hogy a bizottság, a melyhez ez ügy utalva van, ezzel a nagyon komplkált, nehéz kérdéssel tüzetesen és lehetőleg sietősen foglalkozzék továbbra is. Nem merem a legközelebbi hónapokban való megoldást remélni, mert a kérdés sokkal fontosabb % semhogy ily gyorsan meg volna oldható. Én azt hiszem, t. ház, hogy mindenkinek érdekében van (Úgy van! Úgy van! jobbfelöl.) ebben a házban és e házon kiytíl, hogy e részben a törvény világossá és szabatossá tétessék, (Élénk helyeslés jobbfelöl.) és az adott viszonyokhoz képest revizió alá vétessék. (Élénk helyeslés a balés széhő baloldalon.) T. képviselőház! Ezek a szempontok fognak engem vezetni abban a munkálkodásban, a melyre vállalkoztam. Merészség volt tőlem ez a vállalkozás, mert érzem erőmnek gyengeségét és fogyatékosságát ezekkel a nagy kérdésekkel szemben. De egyet ígérek: ha már a sors idelökött, őszintén, igazán, teljes erőmből azon leszek, hogy ezek és más kérdések lehetőleg az or«zág valódi, félreistnerhet.ien érdekei szerint jöjjenek megoldás alá, (Élénk helyeslés és éljenzés.) talán nem mindig óriási arányú alkotásokkal, — ámbár ha kell, és ha tudjuk, azokkal is, — de erős elhatározásokkal, ha azokra szükség vau, mindenkor pedig hangyaszorgalommal és intenzív zajtalan munkával. Erre Ígérkezem, erre vállalkozom. (Hosszantartó, lelkes éljenzés és taps.) És most, t. képviselőház, miután már beszéltem a teendőkről és azok létesítéséről: ha most valaki tőlem azt kérdi, hogy mi hát az a kormányzati szellem, a mely engem vezetni fog, (Halljuk! Halljuk!) erre igen egyszerű az én válaszom. Én, midőn e helyre jöttem, magammal hoztam azt a felfogást, a mely bennem él, mióta politikával foglalkozom. Azzal a felfogással, azokkal az inteneziókkal jöttem ide, a melyeket magamba szívtam, melyek beoltvák vérembe politikai életem tavaszkorában; azokat nem fogom megtagadni most sem, midőn annak őszén e helyre hozott ő Felsége parancsa és a sors keze. {Élénk helyeslés és éljenzés.) Igen egyszerű ez a dolog és nem is kényes, mert egészen természetes. Én úgy fogok kormányozni, minden intézmény vezetésében úgy fogok igyekezni és a törvényeket úgy fogom végrehajtani, — a mint hogy egy kormány sem tehet és cselekedhetik máskép, — hogy minden nemzetiségi különbség, minden