Képviselőházi napló, 1896. XX. kötet • 1899. január 3–márczius 10.

Ülésnapok - 1896-416

258 416. országos filé* 1899. márczlns 1-én, sierdán. a fogyatékosságokat megszüntetni, a melyekről az e tárgyban itt folyt tárgyalások alkalmával is sok szó esett, s a melyek csak ezen nagy kérdéssel kapcsolatosan, harmonikusan és szer­vesen lesznek helyesen megoldhatók. A ezél, mely itt előttünk áll, az, hogy az 1891: gon­dolom XXXIII. törvényczikk alapján állva, az adminisztráczió az államosítás elvére helyeztes­sék. (Helyeslés.) De ez nem azt teszi, t. ház, hogy mikor a törvényhatósásiok, városok és községek összhangzatos közigazgatási rendezé­sének ügyét ide hozzuk, hogy akkor mi az ön­kormányzat életelemeit érinteni, vagy sebezni akarnók. Ellenkezőleg: igyekezni fogunk az államosítás elvére építve, az adminisztráczió kér­déseit úgy megoldani, hogy az önkormányzatot a maga valódiságában, a mag-a egészséges életlükte­tésében ne sebezzük meg. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Ezen kérdés körébe esik aztán, (Halijuk! Halljuk!) a mint a t. képviselőház tudja, még egy pár oly törvény, (Mozgás. Halljuk! Halljuk! Eh ők csenget) a mely a közszabadságok garan­cziájának szempontjából is okvetlen szükséges és szerves összeköttetésben az adminisztráczió kérdésével, ennek megoldásába bevonandó. Ilyen a tisztviselők fegyelmi ügye, általában a fegyelmi ügyek, a felelősség mikéntjének és mértékének meg­határozása, és a tisztviselők szolgálati viszonyainak ügye (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Mind­két kérdés; az úgynevezett pragmatika is, meg a másik is oly nehéz, oly komplikált, hogy erre vonatkozólag a reformot megelőzőleg érdemleges nyilatkozatot nem kivánnék tenni, mert ama re­formmal kapcsolatosan, harmonikusan és abbi beillesztve kell ezeket is megoldani. Ehhez még hozzáteszem, t. képviselőház, liogy ezen reform­munka irányzatai szempontjából és azon inten­cziók közül, a melyek engem abban vezetnek, kiemelendőnek tartom, (Halljuk! Halljuk!) hogy én itt a gyakorlati élet bajainak eltávolítására helyezem a fősúlyt. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Mert higyjék el, t. képviselő­ház, sokszor nagy alkotások nem képesek az élet igazi szükségleteit kielégíteni, ha szem elől tévesztik az élet valódi szükségleteit és az élet apró bajait; ezek megoldásán van sokszor a fősúly. Mert. előttem úgy áll a kérdés, hogy egy szerényebb lakház is, ha lakályossá tétetik, jobb, mint egy palota, mely üres és lakásra al­kalmatlan. (Élénk helyeslés.) De azért, t. ház, nem szorítom ezt a nagy reformkérdést ilyen szűk keretbe; ellenkezőleg azt tartom, hogy e szűk kereten kivűl annak a közigazgatási reformnak egyik nagy hivatása, rendeltetésének alkateleme az lesz, hogy a nem­zeti állam konszolidáczióját előmozdítsa, addig parcziáiis revízióját a mai törvényeknek nem tartom helyesnek. (Élénk helyeslés.) T. képviselőház! Lesznek talán még apróbb kérdések, a melyek közeli időben fogják a t. házat foglalkoztatni, habár nem is a legköze­lebbi hónapokban, de még ezen az országgyű­lésen. Ilyen például az inkompatibilitási törvé­nyeknek már folyamatba tett revíziója. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon. Mozgás. Hall­juk! Halljuk!) Azon leszek, hogy a bizottság, a melyhez ez ügy utalva van, ezzel a nagyon komplkált, nehéz kérdéssel tüzetesen és lehe­tőleg sietősen foglalkozzék továbbra is. Nem merem a legközelebbi hónapokban való megoldást remélni, mert a kérdés sokkal fontosabb % sem­hogy ily gyorsan meg volna oldható. Én azt hiszem, t. ház, hogy mindenkinek érdekében van (Úgy van! Úgy van! jobbfelöl.) ebben a házban és e házon kiytíl, hogy e részben a törvény világossá és szabatossá tétessék, (Élénk helyeslés jobbfelöl.) és az adott viszonyokhoz ké­pest revizió alá vétessék. (Élénk helyeslés a bal­és széhő baloldalon.) T. képviselőház! Ezek a szempontok fog­nak engem vezetni abban a munkálkodásban, a melyre vállalkoztam. Merészség volt tőlem ez a vállalkozás, mert érzem erőmnek gyengeségét és fogyatékosságát ezekkel a nagy kérdésekkel szemben. De egyet ígérek: ha már a sors ide­lökött, őszintén, igazán, teljes erőmből azon leszek, hogy ezek és más kérdések lehetőleg az or«zág valódi, félreistnerhet.ien érdekei sze­rint jöjjenek megoldás alá, (Élénk helyeslés és éljenzés.) talán nem mindig óriási arányú alko­tásokkal, — ámbár ha kell, és ha tudjuk, azok­kal is, — de erős elhatározásokkal, ha azokra szükség vau, mindenkor pedig hangyaszorga­lommal és intenzív zajtalan munkával. Erre Ígérkezem, erre vállalkozom. (Hosszantartó, lelkes éljenzés és taps.) És most, t. képviselőház, miután már beszél­tem a teendőkről és azok létesítéséről: ha most valaki tőlem azt kérdi, hogy mi hát az a kor­mányzati szellem, a mely engem vezetni fog, (Halljuk! Halljuk!) erre igen egyszerű az én válaszom. Én, midőn e helyre jöttem, magammal hoztam azt a felfogást, a mely bennem él, mióta politikával foglalkozom. Azzal a felfogással, azok­kal az inteneziókkal jöttem ide, a melyeket magamba szívtam, melyek beoltvák vérembe poli­tikai életem tavaszkorában; azokat nem fogom megtagadni most sem, midőn annak őszén e helyre hozott ő Felsége parancsa és a sors keze. {Élénk helyeslés és éljenzés.) Igen egyszerű ez a dolog és nem is kényes, mert egészen természetes. Én úgy fogok kormányozni, minden intézmény vezetésében úgy fogok igyekezni és a törvénye­ket úgy fogom végrehajtani, — a mint hogy egy kormány sem tehet és cselekedhetik máskép, — hogy minden nemzetiségi különbség, minden

Next

/
Thumbnails
Contents