Képviselőházi napló, 1896. XX. kötet • 1899. január 3–márczius 10.
Ülésnapok - 1896-416
#18, országos «Ws 1899 vallásfelekezeti különbség és minden osztálykülönbség nélkül egyenlő mértékkel mérjünk mindenkinek. (Élénk helyeslés és éljenzés.) A mi ebben az én vezércsillagom: az kell, hogy minden kormánynak vezércsillaga legyen, ebből a hármas jelszóból áll: törvény, jog és igazság! (Hosszantartó, lelkes éljenzés és taps.) T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Sietek befejezni elég hosszúra, sőt túlhosszúra terjedt beszédemet (Halljuk !Halljuk !) Legyen az a küzdelem, a mely itt a ház kebelében lezajlott, lezárva ; enyésszen el minden keserű emlékezet és keljen fel e ház nyugodt tárgyalásainak napja, és virradjon fel az egymást megértés korszaka. (Éljenzés.) Azt kívánom én, hogy gyümölcsöző, sikeres és az ország érdekeinek megfelelő le gyen e ház munkássága, mert csak így felelhet meg feladatának. Azt mondják, t. képviselőház, hogy van ott fent, északon a földtekének egy helye, a hol nincs sötétség, csak világosság és a kelő nap első sugara bucsúcsókkal illeti a lenyugvó nap homlokát. Legyen ennek a paezifikácziónak, a béke ezen nagy napjának első sugara oly fényes, hogy a hazaszeretet világító lángjával és melegével engesztelődést és enyhülést vigyen be a kedélyekbe és szivekbe, és távoztasson onnan keserűséget, visszavonást, fájdalmas érzéseket és mindent, a mi bennünket elválasztott egymástól, és keltsen bennünk érzéseket, törekvéseket és intencziókat, a melyek összehoznak bennünket, hogy nemes vetélkedéssel munkálkodjunk az ország javán és az ország üdvén. § Ugy legyen! (Hosszantartó zajos helyeslés, taps és éljenzés a ház minden oldalán.) Korelnök: Öt percznyi szünet. (Szünet után) Korelnök: Folytatjuk az ülést. A képviselt) urak foglalják el helyüket. (Ntgy zaj és felkiáltások: Helyre!) Rakovszky István jegyző; Horánszky Nándor! (Zaj. Elnök csenget.) Horánszky Nándor: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Parlamenti gyakorlatunk szerint szokásban volt mindig, hogy valahányszor az ország ügyeinek intézését és vezetését egy új kormány átvette és a képviselőházban magát bemutatva, czéljait, törekvéseit, egyszóval programmját kifejtette: a politikai pártok is — természetesen minden vita mellőzésével — jelezték azon álláspontot, melyet a kormány nyilatkozatára vonatkozólag elfoglalnak. Emeli ezen parlamenti gyakorlat fontosságát ez idő szerint az a körülmény, hogy a kormány megalakulása előtt tárgyalások folytak és megállapodások méreftus 1-én, ezerdin. ggg létesültek, melyeknek czélját a törvényhozás működésének megzavart rendjével szemben a tanácskozási békének a helyreállítása és a képviselőház nyugodt működésének a biztosítása képezte. Ezen megállapodások a t. kormányelnök úr közreműködésével jöttek létre. Létrejöttek azonnal, mihelyt megszűnt az az akadály, a melynek elhárítása azon kitűnő politikai férfiaknak, a kik ezen tárgyalásokat megelőzőleg vezették, hatalmukban nem állott. Létrejöttek azért, mert az igen tisztelt kormányelnök úr az őszinte béke álláspontjára helyezkedve, államférfiúi tapintattal és minden animózitástől ment objektivitással kezelte és vezette ezen tárgyalásokat, és ezáltal azoknak sikerét is biztosította. (Élénk helyeslés és éljenzés a bal- és szélső baloldalon.) És nekem erős a hitem, hogy az elvi áldozatok nélkül létrejött béke abban a szellemben ápolva, a mely azt létrehozta, nemcsak a törvényhozásnak, hanem az országnak a békéjét is jelenti, jelenti a politikai küzdelmeknek azt a megtisztulását, a melyre ennek az országnak szüksége van, a nélkül, hogy maga a politikai tevékenység elernyedien, annak életéből az élénkség kivonuljon. (Igaz! Úgy van! balfelől) Ki kell vonulni, t. képviselőház, — ha szabad magamat így kifejeznem — a közéletből a gyűlölködés szellemének; (Élénk helyeslés.) ki kell vonulni azért, hogy annak helyét annál intenzivebben foglalja el az elveknek a nemes bsrcza és az eszméknek azon loyális súrlódása, a mely egyfelől a közélet erkölcsi értékét emeli, másfelől kiőrli azokat a nagy igazságokat, a melyeknek érvényesülése egyedül az, a mely az államot jövő c^éljai felé biztosan vezeti. (Igazi Úgy van ! Élénk tetszés a bal- és szélső baloldalon.) A kibékülés szelleme lebegett bizonyára a t. miniszterelnök úr szemei előtt akkor is, midőn kijelentette, hogy a kormány összes tevékenységét a jelen szükségeinek és a jövő feladatainak kivánja szentelni. Teljesen igaza van a t. kormányelnök úrnak, mert azt tartom én is, hogy a nélkül, hogy ebben a teremben volna bárki is, a ki a múltak politikájában való részvételét és ezzel kapcsolatos felelősségét csökkenteni vagy tagadni akarná, érezni fogja mindenki, hogy a közéletből ki kell vonulnia az eddigi iránynak és pedig egyszerűen azért, mert a törvényhozás tevékenységének e nélkül is elég nagy munkája van azon óriási feladatokkal szemben, a melyeknek megoldása, kezelése és intézése ennek a törvényhozásnak a gondjaira és teendőire van bizva. (Igaz! Úgy van! bal felöl.) Én, t. képviselőház, a magam részéről igyekezni fogok, hogy a törvényhozásnak a munkáját ebben a szellemben elősegítsem. Erre a munkára utalva, a t. kormányelnök úr kijelölte a törvényhozásnak közelebbi és távolabbi teendőit; 33*
