Képviselőházi napló, 1896. XX. kötet • 1899. január 3–márczius 10.

Ülésnapok - 1896-416

55a 116. országos ülés 1889. m&rcztns WE, szérián. az Ausztriával fennálló gazdasági viszonyok egy évi rendezéséről, illetőleg az erre vonatkozó provizóriumról szóló törvényjavaslatot hasonlóan sürgősen tűzze tárgyalás vágett napirendre, felvévén ebben is az e részben fennálló törvényenkivííli állapotnak törvényesítését. Ebbe a törvényjavaslatba a kormány némely változtatást fog felvenni. A törvényjavaslat bevezetésébe, eltérve az eredetileg beadott törvényjavaslattól, a kormány javaslata alapján felvétetnék egy kijelentés, a mely kimondja, hogy miután az 1867. évi XII. az törvényczikk 6í. §-a alapján Ausztriával a \ ámszövetség létre nem jött, HZ 1867. XII. törvényczikk 58. §-a alapján és értelmében Magyarországra nézve az önálló vámterület jogi állapota állott elő. (Élénk helyeslés és éljenzés bal- és jobbfelöl.) Ezen joji állapotból folyólag, úgy a mint a törvény betű szerint rendeli, az 1867. évi XII. törvényczikk 68. § a alapján önrendelkezés folytán felvétetnék a régi törvényjavaslatnak a tartalma azzal az egry különbséggel, hogy külön rendelkezés tönénik az ez idő alatt esetleg eszközlendő nemzetközi szerződések megkötésének módozatára nézve, a melyre nézve deklarative kimondatik, hogy az az 1867. évi XX. törvényczikk 3. §-a értelmében eszközlendő, habár ezek az állapotok nem vámszövetség utján, hanem az 1867. évi XII. törvényczikk 68. §-ában az ország számára feiitartott önrendelkezési jog alapján tartatnak fenn. (Helyeslés.) Ezen kiegészítésekkel a törvényjavaslat identikus marad azzal, a mely a t. ház asztalán fekszik már a múlt év utolsó hónapja óta. Ezek után, t. képviselőház, következik a kormány nézete szerint az 1899-ik évi állami költségvetés tárgyalása, de még előzőleg — majdnem elfelejtettem mondani, mivel egy kissé sokáig immoráltam a gazdasági provizóriumnál, — a ház által tárgyalandó lesz a horvát pénzügyi egyezmény meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat. Ennek utána azon kérést fogom a t. házhoz intézni: legyen kegyes az 1899. évi költségvetés tárgyalását megkezdeni. Tekintettel a kárba ment és elveszett hosszú időre és azon nagy, sokoldalú és sürgős természetű feladatokra, a melyek előttünk állanak, arra fogom kérni a t. házat, hogy ennek a költségvetésnek tárgyalását lehetőleg úgy vigye, hogy újabb felhatalmazási törvény, vagy ameglevó'nek meghosszabbítása ne váljék szükségessé. (Élénk helyrdés.) Továbbá, t. képviselőház, (Halljuk! Halljuk !) a kormánynak szándéka a történt tárgyalások eredményekép a kúriai bíráskodásról szóló törvényjavaslatot a t. ház asztalára letenni (Helyeslés balfelöl.) azon szövegben, a melyben az 1896-ban lefolyt képviselőházi tárgyalások megállapították. (Helyeslés jobbfelöl) Ebbe a törvényjavaslatba azonban felveendő lesz némely rendelkezés, a mely a választási eljárás módosítására vonatkozik és némely választási visszaélés luegfrátlását czélozza. (Élénk helyeslés és éljenzés balfelöl.) Ezen javaslat és ezen felveendő szakaszok részletezésébe én ezúttal nem megyek bele, és gondolom, a t. ház intencziójának felelek meg, midőn ennek a kérdésnek, a mely különben széles körökben ismeretes, bővebb fejtegetésébe most nem bocsátkozom. (Helyeslés.) Lesz időnk, midőn e törvényjavaslat tárgyaltatik, mindazon részletet, a mely a törvényjavaslatba felvétetett, kellő, alapos vizsgálat és fejtegetés tárgyává tenni. (Helyeslés.) Meg kell azonban jegyeznem, hogy a tárgyalások folyamán, a melyeknek eredménye ez a kompromisszum, szükségesnek bizonyult a házszabályok némely szakaszának módosítása is. (Halljuk! Halljuk!) A házszabályok ügye nem a kormány ügye, a házszabályok kérdése a t. képviselőháznak szuverén autonóm ügye. (Igaz! Úgy van! Élénk helyeslés balfelöl.) De talán, t. képviselőház, megengedtetik nekem is az állásfoglalás, mert hiszen parlamenti fogalmak szerint a képviselőház tanácskozásait a miniszterelnök van hivatva vezetni. Csak annyit vagyok bátor tehát megjegyezni, bogy ezekbe a módosításokba, a melyek kölcsönös egyetértéssel inteudáltatnak, — úgy látom és ezen megállapodások alapján (Ralijuk! Halljuk!) úgy tudom, — hogy az összes pártok részéről fölvétetnének némely szakaszok, a melyekben szabályoztatik a névszerinti szavazások és az egyszerű szavazások kérdése és szabályoztatnak azon esetek: mikor van és mikor nincs a vitának helye. Ezen szakaszokon kivtíi, a melyek több rendbeliek, és a melyek fejtegetésétől ezúttal tartózkodom, meg kell még említenem, hogy fölmerült m

ég egy nagyon kényes kérdés, s ez volt, t. ház, a tárgyalások folyamán a mai házszabályok 204. §-ának kérdése. (Halljuk! Halljuk!) Abban történt megállapodás, hogy ennek a szakasznak módosítása ez idő szerint szükségesnek nem találtatik, (Általános helyeslés.) hanem igenis történjék kijelentés, hogy bár nem hiszi senki, hogy ezen szakasz alkalmazására szükség Jegyen és igénybevételének az esete beálljon; de azon esetben, ha az a nem várt és sajnos eset bekövetkeznék : — a magyar parlament tekintélyének és méltóságának érdekében reméljük és várjuk, hogy be nem következik, — a pártok abban állapodnak meg, hogy ilyen sajnos esetben ezen szakasz végrehajtandó, de akképen, hogy megvárja a ház minden tagjától, kit az esetleges kizárás ítélete ér, hogy becsületbeli kötelességének tartja magát annak a szabályszerűen hozott ítéletnek alávetni. (Helyeslés.) Egész szövegében van szerencsém felolvasni ezt a megállapodást