Képviselőházi napló, 1896. XX. kötet • 1899. január 3–márczius 10.

Ülésnapok - 1896-416

416. országos Illés 1809. inárczius lén, szerdán. 253 azért, hogy ez itten stabilizáltassék és hiteles szövegében a ház naplójába fölvétessék. (Helyeslés.) Ez a kijelentés imigyen hangzik. (Halljuk! Olvassa) : A házszabályok 204. §-ának módosítása ez idő szerint nem tartatott sem czélszeríínek, sem szükségesnek. A magyar képviselőház önérzettel és elégtétellel tekint arra vissza, hogy 34 évi szakadatlan mííködése alatt, 1865. óta nem forgott fenn eset, melyben ezen szakasz alkalmazásának szüksége előállott volna. (Ügy van! Ügy van!) A magyar parlament méltósága és tekintélye érdekében reméljük, hogy nem lesz arra szükség ezután sem; de ha az a sajnos eset beállana, hogy ezen szakasz alkalmazása elkerűlhetlenné válnék, az összes pártok részéről kimoudatik és megállapíttatik, hogy a házszabályok 204. §-a végrehajtandó. A képviselőház összes pártjai felteszik és elvárják a ház minden tagjától, hogy ha a ház valamelyik tagjára a kizárás határozata kimondatnék, az minden repressziv rendszabály alkalmazása nélkül önként meghajol a házszabályok értelmében kimondott ítélet előtt és erkölcsi kötelességének ismeri magát annak önként alávetni. (Általános helyeslés.) A kormány, t. képviselőház, (Halljuk! Halljuk!) a kúriai bíráskodás és a házszabályok módosítása között egy bizonyos tárgyalási összeköttetést kivan létesítem akképen, hogy azt fogja javaslatba hozni a t háznak, hogy azalatt, míg a kúriai bíráskodásról szóló törvényjavaslatot ennek itt történt megszavazása után a főrendiház tárgyalás alá veszi, azalatt ez a ház tárgyalja a házszabályokat, és mikor a házszabályok itt befejeztetnek és esetleg visszajön a főrendiháztól, a kúriai bíráskodásról szóló törvényjavaslattal, ezzel egyidejűleg, vagy igen közel időben a házszabályok tárgyalása befejeztetvén, a kúriai biráskodásról szóló törvény akkor boesájtatik szentesítés alá, mikor itt a házszabályok revíziója megtörtént. (Helyeslés.) Ezután még, a nyári idény beállta előtt, nagyfontosságűtörvényjavaslatok várakoznak arra, hogy a t. ház által tárgyaltassanak. A dolog természeténél fogva a legnagyobb súlyt helyezi a kormány arra, hogy az Ausztriával fenforgó gazdasági kiegyezés kérdése, a mely csak provizóriusau egy évre lenne megoldandó, azután végleges megoldást nyerjen. Összes gazdasági érdekeink kontinuitása, egész gazdasági életünk sürgősen kívánja, hogy ez a kérdés meg legyen oldva, (Helyeslés jóhbfelöl.) és mindazok a nagy gazdasági és pénzügyi érdekek, melyek e téren szóba jönnek és lényegesen alteráltatnak, végre a bizonytalanság helyzetéből kijöjjenek. (Helyeslés.) A kormány tehát a gazdasági kérdéseket 1903-ig, esetleg 1904-ig szabályozó törvényjavaslatot fog a t. ház elé terjeszteni, a mely törvényjavaslatba felvétetik ugyanaz a bevezetés, a mely van az önálló vámterület jogi állapotának kérdésére vonatkozólag a provizóriumtörvényben ; felvétetik továbbá az ezen idő alatt esetleg a külföldi államokkal kötendő szerződések kötésének módjára vonatkozó diszpoziczió, és egy oly értelmű szakasz, hogy ezen megalkotandó törvénynek hatálya, ha addig a gazdasági kiegyezés alkotmányos úton, vámszövetség útján létre nem jön, a nemzetközi szerződésekkel együtt egy évre kiterjesztetik. Ezen törvényjavaslat tartalma ily módon identikus lesz azon a vám- és kereskedelmi ügyekre vonatkozó törvényjavaslatok tartalmával, melyek a t. ház asztalán feküsznek. A t. ház foglalkozni fog azután ezzel összeköttetésben a fogyasztási és az indirekt adókra, a valuta- és bankügyre vonatkozólag előterjesztett törvényjavaslatokkal, még pedig kérésem az lesz, hogy ezekkel ama határnapok előtt, oly időben foglalkozzék, hogy ezek oly időben emelkedjenek törvényerőre, a mely a termelési idővel összefüggőleg ezen kérdéseknél szem elííl nem tévesztendő. (Helyeslés.) A legnagyobb súlyt helyezem arra, hogy a kiegyezési kérdések igenis a nyári idény előtt megoldassanak ; arra törekszünk azután, hogy időközileg, még 1903 előtt is, alkotmányos módon, mint nemzet nemzettel, mint állam állammal, úgy mint azt az 1867 : XII. törvényczikk 61. §a előírja, megalkothassuk Ausztriával a vám- és kereskedelmi szövetséget, hogy elkészíthessük ezen vám- és kereskedelmi szövetségi javaslatot, hogy előkészíttessenek annak idején a nemzetközi szerződések, és hogy mindezek kellő időben a ház asztalára tétethessenek. A létrejött megállapodások alapján arra nézve is egyetért mindenki, hogy a most említett vám- és kereskedelmi törvényjavaslatnak idejében való tárgyalása és törvényerőre való emelése elé akadályokat senkisem fog gördíteni. Ezek azok, t. ház, a miket szerencsém volt a tranzakczió lényegére vonatkozólag a t. házzal megismertetni. A kormány a törvényhozás működésének normális, nyugodt menetére, mint a béketárgyalások egy nagy czéljára — akarom és szeretem remélni: elért czéljaira, — helyezi a legnagyobb súlyt. (Általános, élénk helyeslés.) Azért egész működését, összes erőit és összes tehetségeit a jelen szükségleteinek és a jövő reformkérdések feladatai által elénk tűzött tevékenységnek akarja szentelni. (Élénk helyeslés.) Ezt a munkát, t. ház, akarjuk mi folytatni azon az alapon, a melyen állunk; az 1867 : XII, törvényczikk alapján. (Élénk helyeslés jobbfelöl és a középen.) Én, t. ház, mióta csak politikailag gondol, kőzni és érezni tudok, tántoríthatlan híve vagyok