Képviselőházi napló, 1896. XX. kötet • 1899. január 3–márczius 10.

Ülésnapok - 1896-387

387. országos ülés 1899, Január 3-án, fcedden. íi rályi kézirat másolatát. Kötelességemnek tartom azon aggodalmaimat és a törvényre alapított érveimet a t. képviselőház előtt elmondani, a melyek engem arra oktatnak, hogy ezen tény, a mely előttünk fekszik, az erre alkalmas preezedens Összehasonlításával könnyen alkalmas lehet arra, hogy Magyarország sarkalatos törvényeinek, az azokban lefektetett alkotmánynak megkerülésével történjenek intézkedések. Ezért a magam részéről igyekezni fogok teljes tárgyilagossággal kifejteni azon érveimet, melyek a t. többséget is meggyőzhetik arról, hogy azon gyakran és ismételten jogosulatlanul hangzott vád, mintha az ellenzéket a miniszterelnök úr iránti személyes gyűlölet vezérelné esupán, teljesen tarthatatlan. Rámutattunk és rámutatunk arra, — ez is egyik eklatáns példája annak, —hogy a mostani miniszterelnök és az általa vezetett kormány kormányzata alatt maga az 1867 : XII. törvényezikkben lefektetett alkotmány is annak sarkalatos elveiben, irányzatában és törekvéseiben úgyszólván már is teljesen hatályon kivííl van helyezve. T. képviselőház! Az előttünk felolvasott királyi kéziratnak egy levéltárnoki tiszt által hitelesített másolata, belső tartalmánál, de külső alakjánál fogva is egész sorozata a törvénytelenségeknek. Azért ha valaha, úgy most szükségessé válik, hogy a koronát méltán megillető tisztelet és hódolat mellett azon felelősség elvéből folyólag, mely az ellenjegyző miniszterelnököt terheli, ezen kérdés alaposan vitattassék meg, T. ház! Osak azért és csupán azért, hogy a kedélyeket ne ingereljem ezen kérdéssel, (Derültség jobbról.) hogy egyéb tárgyilagos érveim annál mélyrehatóbb megvitatás tárgyai lehessenek, nem szándékozom e pillanatban bővebben vitatni azon kérdést: vájjon általában véve oly időben, midőn a kormányelnök azáltal, hogy részére a képviselőház pénzügyi felhatalmazást nem adott, szóval, hogy a kormányzáshoz szükséges felhatalmazást és eszközöket a törvényhozás neki rendelkezésére nem bocsátotta, ily alkotmányon kivííl álló koimányelnök jogosítva van-e és mennyiben a Felség királyi kéziratának ellenjegyzésére és annak itt a képviselőházban benyújtására? (Élénk helyeslés a szélső baloldalon. Derültség jobbról.) Mondom, t. ház, a kérdés ezen részét szándékosan hagyom a vitatás keretén kivííl. Hagy Sándor S Névszerinti szavazás! (Mozgás. Halljuk! Halljuk ! balról.) Polónyi Géza: Hiszen eléggé be van gyakorolva a t. képviselő úr a szavazásba; azt hiszem, önnek legkevésbbé fog nehezére esni, hogyha szavazni kell. (Élénk tetszés és derültség a szélső habidalon.) Nagyon téved a t. képvis< úr, a ki azt 'hiszi, hogy esak azért beszél hogy névszerinti szavazást provokálják és rendkívül leköteleznek, — mert rendkívül fontos ez a kérdés, — ha érveimre ellenérvekkel feleíve, meggyőzne arról, hogy az az álláspont, a melyet az ország szine előtt a törvényhozás termében képviselek, helytelen álláspont. (Tetszés balról. Felkiáltások jdbbfelől: Persze hogy helytelen.) Azt mondottam és ezt kívánom bebizonyítani, hogy a királyi kézirat úgy, a mint előttünk fekszik, belső tartalmánál és külalakjánál fogva is alkotmányunkba, illetőleg erre vonatkozó törvényeinkbe ütközik, melyet nemcsak tudomásul venni nem lehet, hanem érte a kormány alkotmányos úton törvényes feleletre vonandó. T. képviselőház! Miről van szó? Már a múlt esztendőben megtörtént, hogy a quóta kérdésében, tehát a közös ügyekhez való hozzájárulásunk arányának kérdésében, egy felségdöntés prezentáltatott a képviselőház előtt egy királyi kézirat alakjában. A múlt esztendőben is ennek a kéziratnak tudomásul vétele ellen, mert az olyan időben érkezett be a házba, január 3-án, midőn egy nagy harcz lefolytatása után a ellenzék úgyszólván tüntetőleg távozott a képviselőházból, midőn tehát jóformán a pártok képviselve sem voltak, már akkor is felszólaltam és felszólalt Holló Lajos t. barátom a kéziratnak ily módon való tudomásul vétele és annak alkotmány és törvénypótló czélzatossága ellen. T. képviselőház! Halljuk, hogy a királyi döntés egy újabb esztendőre meghosszabbítani ezélozza azon arányt, a melylyel a közösügyi költségekhez Magyarország eddig hozzájárult. Ez a dolog a törvény által szabott történeti és jogi előzmények teljes hiányában ezen alakjában merőben törvénytelen. (Űgy van! a szélső balcldalo'i.) Az ide vonatkozó törvény világosan így rendelkezik (Halljuk ! Halljuk ! balról. Olvassa) ; »19. § Ezen alku s megállapítás oly módon történik, hogy egyrészről a magyar korona országainak országgyűlése, másrészről ő Felsége többi országainak gyűlése, mindenik a maga részéről, egy hasonló számú küldöttséget választ. E két küldöttség, az illető felelős minisztériumok befolyásával, részletes adatokkal támogatott javaslatot fog kidolgozni az emiitett arányra nézve.« »20. §. A javaslatot mindenik minisztérium az illető országgyűlés elé terjesztendi, hol az rendesen tárgyalandó. Mindenik országgyűlés az illető minisztériumok útján közlendi határozatait a másik országgyűléssel, s a két félnek ily módon eszközlendő megállapodásai szentesítés végett ő Felsége elő fognak terjesztetni.« Tehát ez a szakasz világosan kimondja, az úgynevezett quótadeputáczió jelentései ek előtt a parlament elé terjesztendők és