Képviselőházi napló, 1896. XX. kötet • 1899. január 3–márczius 10.

Ülésnapok - 1896-398

398. országos ülés 1899. január 17-én, kedden. | |Q Trauschenfels Emil, Tuba János, Telecsky Plató, Tomasics Miklós, Tüköry Alajos, Urányi Imre, Vargics Imre, gr. Vay Ernő, Várady Gábor, Várossy Gyula, Vermes Béla, Víetoris Miklós, Visontai Soma, Vojnics Sándor, Vörös László, Vuja Péter, gr. Wenckheim Frigyes, Werner Gyula, Wittmann János. Wlassics Gyula, gr. Zay Miklós, Zakó Milán, Zeyk Gábor, gr. Zichy Aladár, gr. Zichy Jakab, gr. Zichy János, gr. Zichy Jenő, Zmertych Iván, Zmeskál Zoltán, Zsilinszky Mihály, Ámon Ede gr. Andrássy Gyula, gr. Andrássy Sándor, gr., Andrássy Tivadar, Antal Pál, gr. Apponyi Albert, Arányi Miksa, Asbóth János, Ábrányi Kornél, Adamovics Béla, Adamovics Iván, Babics József, Balogh, Kálmán, Balogh László, Barabás Béla, Barcsay Domokos, Barcsay Kálmán, Bartha Miklós, Barta Ödön, gr. Batthyány Lajos, gr. Batthyány Tivadar, Bauer Antal, Bausznern Guidó, Beksics Gusztáv, Beles János, Beniczky Árpád, Benke Gyula, gr. Benyovszky Sándor, Beöthy Algernon, gr. Berchtold Arthur,'Berger Ignácz, Bernát Béla, Bessenyei Ferencz, gr. Bethlen Baláss, Biró Lajos, Blaskovics Ferencz, Blaskovics Sándor, Boda Vilmos, Bogyay Máté, Bolgár Ferencz, Brázay Kálmán, Brennerberg Gyula, Bruckner Vilmos, Barisics Milán, Barlovics Istoán, Bénák Károly, Chernel György, Chorin Ferencz, Orauss István, gr. Csáky Albin, Csávolszky Lajos, Csernatony Lajos, Ciraki Ferencz, Csincsek Flórián, Darvas Béla, Demko Pál, gr. Degenfeld Lajos, Doboczky Ignácz, Dókus Ernő, Dózsa Endre, Dörr Soma, Dedovics György, Egyedi Arthur, Emmer Kornél, Endrey Gyula, Enyedy Lukács, Eötvös Károly, Erdély Sándor, gr. Esterházy Mihály, Éder Ödön, Egersdorfer Sándor. (Szavazás után.) Korelnök : Össze fognak számíttatni a szavazatok. (Megtörténik) A szavazatok összeszámíttatván, 451 igazolt képviselő közül, — elnök nem szavazván, — igen-nel szavaztak 15-en, neimmel lí8-an, távol volt 317 képviselő és így 103 többséggel nem engedte meg a ház Bolgár Ferencz képviselő úrnak napirend előtti felszólalását. Következnének az interpellácziók. Mielőtt azonban ezekre jönne a sor, kérem a képviselőházat, állapítsuk meg a jövő ülésnek idejét és napirendjét. Javaslom a t. háznak, hogy tekintettel arra, hogy holnap a főrendiháznál is ülés lesz, legközelebbi ülésünk kezdetnék pénteken délelőtt 10 órakor. (Helyeslés.) Napirendje pedig lenne a mára kitűzött napirendnek el nem végzett tárgya, természetesen előbb azon hat névszerinti szavazat történnék meg, a mely ma nem végeztethetett el. Most kérem, Polónyi Géza képviselő úr adja elő kérdését! Polónyi Géza: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk! a bal- és szélső baloldalon. Zaj.) Korelnök (csenget): Csendet kérek! Foglalják el a képviselő urak helyöket! Polónyi Géza: T. képviselőház! Január 15-én népgyűlés volt Budapesten. (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) A konzequencziát szinte könnyű levonni, mert majdnem stereotip már: tehát rendőri brutalitások is voltak. (Derültség a jobboldalon. Zaj. Elnök csenget.) Nagy ritkaság számba megy, t. képviselőház, ma az olyan eset, minő példának okáért a múltkori, midőn a lovardában tartott népgyűlés közönsége, a mely alkotmány és törvények iránti tiszteletét rótta le s polgári jogait is érvényesítette, hogy büntetlenül, helyesebben minden véresre veretes nélkül távozhatott haza alkotmányos jogainak gyakorlása után. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk!) Az ilyen esetek fehér holló számba mennek és rendesen nagymértékű dicséretét érdemlik ki a hírlapirodalomnak és a közönségnek is, mint a hogy az a múltkor történt. A rendszer azonban egészen más. Évek óta, mondhatnám mióta a jelenlegi belügyminiszter ár kezeli Magyarország rendészetét, (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső báloldalon.) nem állítom, mert bizonyítani nem tudnám, csak a külső szimptómäk után következtetek, (Zaj. Elnök csenget.) úgy látszik az ő rendszere gyanánt van az Magyarországon, hogyha népgyűlés tartatik, a konzequenczia nem egyéb, mint hogy a legbékésebb polgárság is, a mely soha személyi, vagy vagyonbiztonság ellen semmi vétséget, vagy kihágást el nem követ, agyon botoztatik, agyon veretik (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) és azután inflagranti a rendőrség által bekisértetik. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Természetes, hogy a mi államunk is a jogállam mintájára van papiroson berendezve, mert hiszen a büntetőtörvénynek a megalkotásakor. .. (Zaj jobbfelöl. Felkiáltások a bal- és szélső baloldalon: Szavazni szeretnének!) Megvárom, míg egy kicsit lecsendesülnek. (Elnök csenget.) Kubik Béla: Megint szavazhatunk, ha nem tetszik! (Zaj.) Korelnök (csenget): Csendet kérek! Polónyi Géza:... a magyar parlament büntető jogászai természetesen a jogállam kiépítését theoretikus alapon nem képzelhették máskép, minthogy felvették a büntetőtörvénykönyvbe a 473-ik §-t is, a mely büntetőtörvény azt a köztisztviselőt, a ki hivatalos eljárása közben valakit bántalmaz, vagy bántalmaztat, félévi fogházzal rendeli büntettetni. A gyakorlatban azonban úgy áll a dolog, hogy a belügyminiszter úrnak az őt támogató érdemes kollegája, az igazságügyminiszter úr nem tud egyetlen egy példát