Képviselőházi napló, 1896. XIX. kötet • 1898. november 28–deczember 30.

Ülésnapok - 1896-370

370. országos ülés 1898. űeczember 1-én, csütörtökön. 7 8 kat beszélnek, hogy mennyibe kerültek. (Igás! Úgy van ! a jobboldalon.) Vannak ennek az országnak más kerületei, mint például Czegléd városa, a hol a hatalom és pénz egyaránt tehetetlen a polgárság meggyőződésének megvesztegetésére. Vájjon ki akadályozza meg az ország választó polgárait, hogy Czegléd város példáját kövessék, ne pedig Szent-Endréét ? (Élénk tetszés a jobboldalon. Felkiáltások balfelöl: Önök/) Valóban az nem volna más, mint hipokrizis itt be nem vallani azt, a mit künn bevallunk. Hiszen az országban minden egyes kerület tudja azt, hogy az ott lefolyt választás mennyi pénzbe került. (Nagy zaj balfelöl.) Abban pedig, bocsánatot kérek, de valóban nem tudok különbséget találni, hogy mihelyt valaki a szigorúan kiszabott alkotmányos költségeket túlhaladta, ennek a tálhaladásnak a numerikus kifejezése milyen nagy. Legyen az ezer forint, vagy tízezer forint, az egyaránt hiba. Ha tehát erkölesi szempontból nézzük a dolgot, itt nem a tény bevaílásásában, de magában a tényben lehet a hiba ; és báró Bánffy Dezső, a ki ezeket a költségeket nem tagadta le, nem eshetik súlyosabb megítélés alá, mint az, a ki nem vallotta be. (Igaz! Ügy van! a jobboldalon. Nagy zaj balfelól.) A nemzeti érzületet, a magyar nemzeti tudat folyóját az által zavarjuk fel, ha untalan ilyen kövecseket dobunk belé, ha a véres verejtékkel, százados küzdelmek árán épített védbástyáin az alkotmányosságnak személyes aspirácziók kielégítésére réseket ütünk és eldobva a régi jelszavakat, újat választunk, a mely azt mondja : aprés nous le déluge ! Elfogadom az indemnitási törvényjavaslatot. (Zajos helyeslés és éljenzés a jobbóldalon. Szónokot számosan üdvözlik. Nagy mozgás a szélső baloldalon.) Rakovszky István jegyző: Komjáthy Béla! Komjáthy Béla: T. ház! (Nagy zaj a jobbóldalon. Halljuk! Halljuk ! a bal- és szélső baloldalon.) Elnök : Kérem, itt nem hallgatnak az önök oldalán! Kubik Béla: Ott van (A jobboldalra mutat.) a népvándorlás! (Nagy zaj.) Elnök: Nem kérem a figyelmeztetést! Tessék szólani. Komjáthy Béla. Noha a t. képviselőház pénzügyi bizottságában előadtam indokaimat, a melyek folytán a tárgyalás alatt levő javaslatot el nem fogadom, mégis érzem a szükségét annak, hogy azon indokokat itt az ország színe előtt is elmondjam. (Halljuk ! Halljuk!) Különösen pedig érzem azt, t. képviselőház, a mostani viszonyok között, a mikor az én felfogásom sserint az itt lefolyó vitákból a pártoknak akarata, törekvése talán egészen nem domborodik ki és szükségesnek látom elmondani azért, mert akár önkényt, akár KÉPVH. NAPLÓ. 1896—í 901. XIX, KÖTET. felszítva úgy a valódi, mint a hivatalos közvélemény a pártok állásfoglalása fölött szükségesnek látta bírói széket ülni. (Halljnk! Halljuk!) Azt hiszem tehát, hogy kötelességet teljesítek, ha felszólalok, hogy a közvélemény helyesen alakuljon és helyesen legyen informálva. Elismerem azt, hogy az én egyéniségem súlytalansága folytán felszólalásomnak talán kellő súlya nem lesz, de talán annyi súlya lesz mindenesetre, a melyet két tény ad annak. (Halljuk! Halljuk!) Az egyik azon tény, hogy az én "nézetemet nemcsak magam osztom, hanem politikai barátaim is, (Helyeslés a szélső baloldalon.) másodszor pedig azon tény, hogy az a választókerület, a melynek bizalmából most itten állok, engem csak ezerignézetek propagálására és elmondására és semmi másra nem bizott meg. T. képviselőház! A mint a pénzügyi bizottságban is elmondottam és megokoltam, én a felhatalmazásról szóló törvényjavaslatot nem szavazom meg. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Én ezt bizalmi kérdésnek tekintem és helytelen dolognak tartanám azt, hogyha az előttem szóló t. képviselő úr nyomdokain haladva, most ezen kérdésnek a vitatkozásába bocsájtkoznám. Maga az a,.tény, hogy én így fogom fel a dolgot, már az maga jogot ad arra, hogy én ezt ekként pertraktáljam. Én tökéletesen azon felfogásban vagyok, a melynek 1896-ban az indemnity tárgyalása alkalmával Hegedüs Sándor igen t. előadó úr kifejezést adott, a ki egészen határozottan kijelentette, hogy meg kell hajolnia a • parlamenti szokás előtt, az indemnityt bizalmi kérdésnek tekinti, a mely itt nálunk meghonosult. (Igaz! ügy van! a szélső baloldalon.) Ez a tény. Ezzel szemben sem Szemere Attila igen t. képviselő úr érvelése, sem á múltkor Pulszky Ágoston képviselő úr érvelése a tényeket megváltoztatni nem képes. Én tehát bizalmi kérdésnek tekintem az indemnityt. Bizalmatlanságom a kormány iránt két forrásból fakad. (Halljuk ! Halljuk!) Az egyik forrás az a programúi, a melyet vallok ; a mely meggyőződésem, melyet komolynak, hazafiasnak és kivihetőnek tartok, A másik forrás pedig, a melyből bizalmatlanságom fakad, a létező kormánynak viselkedése, tényei és felfogásom szerint úgy politikai, mint társadalmi téren veszélyes irányzata. (Igaz! Úgy van ! a bal- és szélsőbalon.) És mielőtt bizalmatlanságom indokainak felsorolásához hozzáfognék,' engedje meg az igen t. ház, hogy röviden, de mégis néhány meg

J jegyzést tegyek arra a beszédre, a melyet az imént hallottunk Szemere Attila igen t. képviselőtársamtól. (Halljuk! Halljuk!) A nélkül, hogy méltatni kívánnám azt, hogy helyesen jár^e el az ellenzék, vagy sem, csak azt jegyzem meg, hogy ennek "bírálata egyedül az ellenzék jógkö10