Képviselőházi napló, 1896. XIX. kötet • 1898. november 28–deczember 30.

Ülésnapok - 1896-370

'" 870. országos ülés 1898. deczember 1-én, cstttortitkAii. T. képviselőház S Nincsen a világon nagyobb hivatás, nincs nagyobb fontosságú funkczió, mint egy ország kormányzása, egy nemzet mindennemű ügyeinek a vezetése, és mert ennél nagyobb fontosságú hivatás nincsen, ennélfogva igen természetes dolog, hogy egy ilyen hivatáshoz kívántatnak a legnagyobb emberi előnyök. A ki egy ország kormányzatára, egy nemzet ügyeinek a vezetésére merészel vállalkozni, annak kell hogy legyen kiváló ész- és emberi tehetsége, annak legyen nagy lelkesedése, önzetlen, nemes fellángolása, annak lenni kell széleskörű tudásának, annak lenni kell ékesszóló tehetségének, (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) annak birnia kell bölcs előrelátással a népek iránt, az egész nemzet iránt, a melyet szolgál, igaz, odaadó szeretettel, lelkesedéssel és annak kell hogy legyen a törvény iránt való nagy tiszteletének, (Ügy van! Úgy van I a szélső baloldalon.) egyszóval a ki egy nemzet kormányzására merészel vállalkozni, annak valóban mintaembernek kell lennie. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) És a ki egy ilyen funkcziót mer a kezébe venni, azt a nemzet minden egyes polgárainak joga van megbírálni, annak ténykedéseit, vívmányait mindennap figyelemmel kísérni. Mennyivei inkább jogunk és kötelességünk nekünk, a kik itt a kormányzás ellenőrzésére vagyunk hivatva, megbírálni azt a férfiút, a ki ennek az országnak, ennek a nemzetnek vezérletére vállalkozott. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) T. képviselőház! Hogyha a mi kormányzatunknak vezérférfiát, annak egyéni tehetségeit — nem emberi egyéni tehetségeit, hanem a kormányzattal összefüggő és ahhoz megkívántató tehetségeit — eddigi tényeiben és cselekedeteiben vizsgáljuk, akkor azokra a felsorolt kellékekre nézve a lemondás szomorú meggyőződésével kell kijelenteni eme magyar közmondás szavaival: »A hol oines, ott ne keress!« (Úgy van! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon,) T. ház! Találólag mondja egyik legnagyobb publiczistánk a kormányzat vezérférfiára vonatkozólag : beszélni nem tud, tudománya nincsen, irni nem tud, konezepcziói felette gyengék, politikai vívmányai egyáltalán nincsenek, politikai véleményeit senkivel sem közli; továbbá az alkotmányos kormányzásra érzékkel sem bír, mert íme harmincz nap múlva költségvetése nincsen s nem is lesz. A törvény életbeléptetése, tiszteletbentartása iránt szintén gyenge érzékkel bir, (Egy hang balfelől: Semilyennel!) sőt semminő érzékkel, mert íme a gazdasági önállóságot a törvény parancsolja, de azt végrehajtani nem meri, nem tudja, nem is akarja. (Úgy van! Úgy van! a szélső báloldalon.) Az ország gazdasági önállóságára vonatkozó törvény elhallgatásával és figyelmen kivül hagyásával bűnt is követ el, épenágy, mint akárki más, a ki a törvény rendelkezéseit meg nem tartja, sőt azokat megszegi. Mit tud tehát a kormányzat vezére? (Felkiáltások balfelől: Semmit!) Botlást botlásra halmozui, egyik tapintatlanságot a másik után elkövetni, tisztátalan, meg nem engedett eszközökkel egy nagy többséget összehordani, (Úgy van! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) és a nagy többség biztos szavazatainak erejére támaszkodva tud pöffeszkedni, minden ellenzéki jogos kívánságot kicsinyelni, gúnyos nevetéssel fogadni. Tud a kormányelnök törvénytelenül, törvényen kivűli állapottal kormányozni, a minthogy ezzel kezdte ennek az esztendőnek elejét és beteljesedett rajta az a közmondás, hogy a ki a ház küszöbén megbotlik, az az egész házban botorkázik. (Derültség és helyeslés a szélső baloldalon.) Mert megbotlott az áj esztendő elején, ezen esztendő házának küszöbén és ezt az egész esztendőt, az egész házat végigbotorkázta. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Tud törvényen kivííli állapottal való kormányzásból rendszert csinálni és nem átallja most is már előre nyíltan hirdetni, hogy igenis ezután is minden rendben lesz — már az ő fogalmai szerint, — hogy tudniillik új esztendő után is, bár nem lesz költségvetés és nem lesz felhatalmazása a költségvetéssel való élésre, ő mégis azért ex lex mód szerint tovább is kormányoz. (Mozgás a szélső báloldalon.) Mert, t. ház, az ízlés kétféle. (Halljuk! Malijuk!) Mindenki tudja, hogy minő az ízlése, de a kinek van ízlése arra vállalkozni, hogy továbbra is törvényen kivul kormányozzon, tisztelem annak az ízlését, azt bírálja meg az egész világ, és bizonyosan igazságos és hozzá méltó lesz az ítélet. Hozzá még az a legfeltűnőbb, hogy a kormány elnök úr, mint minden más közönséges tévedt és hibás ember, elég bátorsággal kiáll a médiumra és másokra akarja hárítani az általa előidézett zűrzavarnak, állapotnak a gyűlöletét, az ódiumát. Azt ' mondja ugyanis, hogy mindezekért a tehetetlenségekért, mindezekért a botrányos állapotokért, a melyek most itt napirenden vannak és ennek az egy esztendőnek a tehetetlen, semmi eredményt felmutatni nem képes történetéért ez az ellenzék a felelős. (Egy hang jobbfelől; Igaz!) A kinek az ellenzék mostani magatartásáról ilyent mondani és a helyzetért, a zűrzavarokért az ódiumot az ellenzékre hárítani elég bátorsága van, már, t. képviselőház, azt mondom, hogy ez, magyaros kifejezéssel élve, egy neme, egy módja a politikai betyárságnak. (Mozgás jobbfelöl. Zaj a bál-és szélső báloldalon.) Elnök (csenget): A képviselő urat rendreutasítom. Tudja a képviselő úr, hogy nem szabad ilyen kifejezéseket használni, melyek durva sértést képeznek a ház tekintélye ellen. : j l