Képviselőházi napló, 1896. XIX. kötet • 1898. november 28–deczember 30.

Ülésnapok - 1896-369

í;6 869. országos fllés 1898. noTember 30-án, szerdán. ninesen abban a helyzetben, hogy ezt a régi kölesönt konvertálhassa; de úgy tudom, hogy igenis kilátásba helyezte a hitelező intézet, hogy a kezelési költség körűi fog bizonyos engedményeket tenni. Ha azt veszszük, hogyha konvertálható volna ez a kölcsön, a mostani kedvező pénzügyi helyzet mellett legalább is másfél százalékkal olcsóbb kölcsönt kaphatna a társulat, úgy évenkénti kára ezen a czímen meghaladja a százezer forintot; és ha tekintetbe veszszük, hogy még 38 esztendőn át kell ezen majdnem uzsoraszámba menő magas kamatot fizetni, úgy a veszteség megközelíti a harmadfél milliót, Már most sem a bank nem hajlandó a konverziót lehetővé tenni, a kormány a maga részéről szintén nem hajlandó közbenjárni, hogy ezen igazán magas kamatú kölcsön kisebb kamatú kölcsönnel konvertáltathassák. Mit tegyen ez a szerencsétlen társulat? Épen ez a kölcsön oka annak, hogy az idén példának okáért egy első osztályú katasztrális holdra évi járulék czímen ki van vetve nyolcz forint, csakis a meglevő kölcsön kamatainak évi törlesztésére holdanként hét forint esik. (Felkiáltások a szélső baloldalon : Hallatlan !) Ilyen körülmények között lehetetlen, hogy ezen társulat pénzügyi helyzete szanáltassék. A társulat elkövetett mindent, a takarékosságnak mondhatnám a végső határáig elment, hogy pénzügyi helyzetén némileg könnyítsen. Oly magas évi járulékokat volt kénytelen a czélból, hogy a háztartásában az egyensúlyt lehetőleg helyreállítsa, az ártéri birtokosságra kivetni, hogy egynehány esztendő múlva akár egész községeket tessék hezitálni. Az ártéri birtokosság erre az áldozatra is kész volt, mert mindig bízott abban, hogy a kormány a törvényhozásnak ezen bajok szanálására megfelelő javaslatokat fog előterjeszteni. Hiába, eddig nem történt semmi. Most egy új stádiumba lépett az ügy. (Halljuk! Halljuk!) Eddig a társulat közgyűlésileg, a vezetőség útján ismételten tett lépéseket, de mindhiába. Ujabb időben Győrmegyének kormánypárti képviselője, Fischer Sándor igen tisztelt képviselőtársam némileg magáévá tette az ügyet és a múlt esztendő végével a megyegyűlésen egy indítványnyal állt elő, (Halljuk! Halljuk!) a melyben azt mondja: (olvassa) : »Irjon fel a törvényhatóság az országgyűlés mindkét házához, a miniszterelnök, a pénzügyminiszter és a földmivelésügyiminiszter ő exezellenlleneziáikoz, hogy törvényhozási intézkedés tétessék az iránt, hogy: 1. »A Rába-szabályozási kölcsönök a kamatlábak közti különbözetnek esetleg az államkincstár terhére való átvétele mellett is a legsürgősebben konvertálhatók legyenek. 2. A nyers, illetőleg biztosított adóalapnak ellenértékéül a félreérthetetlen méltányossági alapon az összes költségekből vállaljon el az állam két milliót, vagyis ezen tőke törlesztési járulékait fedezze. Tekintettel azonban arra, hogy a Rába-szabályozás terhét a szomszédos törvényhatóságok érdekeltségei hasonlóan érzik, a feliratnak hasonló szellemű feliratokkal való támogatása végett Veszprém, Vas, Sopron és Mosón vármegyék, úgyszintén Győr és Sopron »császári«, azaz, pardon, »szabad királyi« (Derültség és felkiáltások a szélső baloldalon : Az ! Az ! Császári!) városok törvényhatóságának is küldessék meg, sőt nagyobb tekintetbevétel végett kéressenek fel, hogy a feliratnak érdekében együttes küldöttséggel járuljanak az országgyűlés elnökei, és az illető kormányférfiak ő nagyméltóságai elé.« (Derültség balfelöl.) Ezt az indítványt a közgyűlés egyhangúlag magáévá tette, azonnal meg is választotta a nagy deputácziót — mert most csupa monstredeputáczió járja —• és felkérték Győrmegye főispánját, hogy ezt a deputácziót a miniszterelnök elé vezesse. Ügy vagyok értesülve valamennyi törvényhatóság csatlakozott Győrmegye ezen indítványához és ezen deputácziót szeptember elején kellett volna az igen tisztelt miniszterelnök, pénzügyminiszter és földniívelésügyi miniszter uraknak fogadniok; hogy mindeddig ez mért nem történt, nem tudom. Tény az, hogy ma van november 30-ika, és mindeddig az audienczia határnapja a küldöttség! tagokkal közölve nincsen. Horánszky Nándor: Gyengélkednek! Beitter János: Azt hiszem, meg fogja nekem engedni az igen tisztelt képviselőház, hogy a feliratnak csak néhány passzusát felolvassam, annak illusztrálására, hogy a közvetlenül érdekelt törvényhatóságok bizottságai mikép látják a helyzetet. A mélyen tisztelt képviselőházhoz van czímezve az a felirat, mely nem tudom, hogy a képviselőházhoz már megérkezett-e ; ha nem, valószínűleg legközelebb be fog nyújtatni. (Olvassa): »A Rába- és mellékfolyóinak szabályozásáról, valamint Győr város és Győrsziget árvédelmi biztosításáról szóló 1885: XV. törvényezikk által rendelt munkálatok alig nyertek befejezést, a Rába-szabályozó társulat anyagilag oly súlyos helyzetbe jutott, hogy míg egyrészt az érdekeltek által fizetni köteles járulékok elviselhetetlen teher gyanánt nehezednek a földbirtokra és épen nem állanak arányban az átlagosan elért eredményayel, addig a társulat épeu ebből az okból fizetési kötelezettségének alig tud eleget tenni. Ijesztő mérvben szaporodnak el hátralékaink, a védművek fentartási és fokozatos fejlesztési munkálatait kellő erélylyel eszközölni nem képes, és megbénítva munkájában rossz pénzügyi