Képviselőházi napló, 1896. XIX. kötet • 1898. november 28–deczember 30.

Ülésnapok - 1896-368

m 368. oraeágos üléb 1898. november 29-én

s kedden. fontos jognak a megóvása, ezen ügynek tapintatos, helyes rendezése azt kívánja, hogy az minden szenvedély nélkül, tárgyilagosan és akképen intéztessék el, hogy a képviselőház méltósága és a képviselői jog teljes mértékben megóvassék és azt gondolom, hogy a t. túloldalnak tagjai csak jó szolgálatot tesznek az ügynek, ha a szenvedélyt egészen félretéve akkép igyekeznek e fontos ügyet tárgyalásra kitűzni, hogy az minden oldalról a szenvedélyek kizárásával, tapintatosan és tárgyilagosan tárgyaltassék. Azt hiszem, hogy egy-két napi haladék ennek az ügynek semmi ártalmára nem lesz, míg másrészről, hogyha tárgyalásának helyes irányban és helyes mederben való vezetése nem történik, akkor igen rossz szolgálatot teszünk az ügynek, a melynek szolgálni kívánunk. Én tehát kérem a t. házat és a t. túloldalt, méltóztassék a miniszterelnök úrnak javaslatát elfogadni, mely szerint ezen ügy a szombati ülés napirendjére tűzessék. (Helyeslés jobbfelöl.) Lakatos Miklós jegyző: Gróf Apponyi Albert! (Halljuk! Halljuk ! a bal- és szélső baloldalon.) Gr. Apponyi Albert: T. ház ! Igen nagyra becsülöm azt a felhívást, melyet a túloldalról Kubinyi Géza t. képviselőtársam hozzánk intézett, hogy ezt az ügyet teljes objektivitással, minden szenvedélytől menten, tisztán csak a közjogi nagy elvekre és a képviselőház dignitására való tekintettel tárgyaljuk. Én azt hiszem, hogy ezek a szempontok nincsenek veszélyeztetve azáltal, ha ezt az ügyet rögtön tárgyalás alá veszszük; míg ellenben más valami volna veszélyeztetve a halasztással, még pedig egy csekély halasztással is veszélyeztetve volna az, hogy nem járnánk el házszabályaink értelmében. Mert ház szabályainknak 124. §-ában — és én kizárólag annak a kérdésnek taglalására akarok szorítkozni, hogy van-e ok sürgős tárgyalásra vagy nincs — a 124. §. körülírja mindazon kautélákat, a melyekkel körülveendő bármely ügynek a tárgyalása, vagy annak előkészítése, hogy az a feletti higgadt tanácskozás biztosítva legyen. Ennek a 124. §-nak a szabályai alól azonban a házszabályok 141. §-a kivételt tesz, az egyetlent, a mely a házszabályokban foglaltatik, bizonyos mentelmi ügyekre nézve. Vannak mentelmi ügyek, a melyeknél a 141. § megengedi, hogy a 124. §-ban felállított formaságok mellőztessenek. Midőn ez a 141. §. alkottatott, világosan nem azért alkottatott, hogy az soha alkalmazásba ne vétessék, hanem alkottatott annak előrelátásával, hogy lehetnek mentelmi jog megsértésének olyan flagrans esetei, a melyek előfordulásakor a háznak dignitása, a képviselői jogok gyakorlásának szabadsága rögtöni reparáeziót igényel. Ez annak a kivételnek az értelme

; a mely a házszabályok 141. §-ában foglaltatik. Ha tehát valakinek az a meggyőződése, hogy egy adott esetben a mentelmi jognak oly súlyos és flagrans megsértése foglaltatik, a mely a ház dignitásának, a képviselők hözjogi állása sérthetetlenségének szempontjából rögtöni reparáeziót igényel, akkor a házszabályok szellemének, szándékának követése minket arra kötelez, hogy ennek rögtöni tárgyalását elrendeljük. T. ház! Én a jelen esetben a mentelmi jognak nemcsak egyszerű megsértését, de oly flagrans és durva megtámadását látom, a mely valami nagyobb vitatkozásra nem is adhat alkalmat a tekintetben, hogy itt fenforog-e a mentelmi jognak a sértése, vagy nem, és ennek ellenkezőjéről nem győzött engem meg a mentelmi bizottságnak imént felolvasott jelentése, a mely úgyszólván argumentumot nem is tartalmaz. Mert én már annál nagyobb megsértésétamentelmijognak nem tudom, mint ha a rendőri közegek egy képviselőt, a kiről tudják, hogy képviselő, annak megmondásával, hogy az nekik mindegy, a képviselőházba menetelben meg akarják gátolni és e helyett bezáratni akarják. Ez nemcsak,hogy amentélmi jog modern parlamentáris fejlődésével, hanem annak az évszázados salvus conductus elvének a megsértésével jár, a mely az egész ezeréves magyar alkotmány létezésének minden pillanatában fennállott. (Ügy van ! balfelöl.) Azért én a jelen esetben a mentelmi jog sérelmét oly flagransnak és oly durvának tartom, hogy a ház az én felfogásom szerint egy pillanatig sem habozhat annak reparácziójával, és hogy az a 141. §., a mely megengedi a mentelmi esetek rögtöni tárgyalását, ily előzmények után, ha azt illuzóriussá tenni nem akarjuk, minket egyenesen kötelez. Ezért vagyok bátor hozzájárulni Szentiványi Árpád t. barátom indítványához. (Élénkhélyeslésbal' felől.) Olay Lajos Az igazságügyminiszternek nincs szava ? (Zaj. Elnök csenget.) Gajári ÖdÖn: T. ház! Teljesen tárgyilagosan és minden animozitás nélkül kívánok a kérdéshez hozzászólani. (Halljuk! Halljuk/) Én azt hiszen, hogy a mentelmi esetek elbírálásánál mindnyájunkat egy főszempontnak kell vezetnie: annak, hogy a mentelmi jog nem egyes képviselőnek, hanem a háznak a joga. (Igaz! Ügy van! balfelöl.) Előttem teljesen közönbös, hogy az a képviselő melyik párthoz tartozik; a ház jogát, ha megtámadottnak tudom, egyenlő mértékben kívánom tisztelni és érvényesíteni, bármely irányban történt légyen a sérelem. (Helyeslés balfelöl.) Abban tökéletesen igaza van az előttem szólott mélyen tisztelt képviselőtársamnak, gróf