Képviselőházi napló, 1896. XIX. kötet • 1898. november 28–deczember 30.

Ülésnapok - 1896-368

86S. ornágm ülés 1898, november 29-én, kedden., S? Pichler Győző T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Én nem akarok a kérdés lényegéhez szólói, a mely a jelentésben foglaltatik. Hanem tisztán a házszabályok érdekében szólalok föl és kérem, hogyha valaha, úgy most a 141. §-nak méltóztassék érvényt szerezni, a melyben ki van mondva, hogy midőn rendkívüli esetben történik mentelmi sérelem, az közvetlenül is tárgyaltassék. T. ház! Azok, a kik ezt a házszabályt megcsinálták, a házszabályokat éveken át gyakorlati tapasztalatok alapján állították össze és minden esetre nagyon jól tudták, s mindenesetre nagy bölcs előrelátásra mutat, hogy épen a mentelmi esetnél tesznek kivételt az összes többi esetektől azáltal, hogy módot nyújtanak arra, hogy a midőn a jelentés megtörténik, az rögtön tárgyaltassék is. Én azt hiszem és úgy tudom, hogy a házszabályokban ez az egyedüli paragrafus az, mely a tárgyalásra nézve ilyen imminens kivételt tesz és kérném nagyon a t. házat, hogy ezen paragrafus hatályát, ezen paragrafus érvényességét ne tegyék irrelevánssá azáltal, hogy egy ilyen esetben, a hol kétségtelenül a rendkivtíliség igazolva van, eltérjenek azon intézkedéstől, melyet a házszabályok e tekintetben nyújtanak. Épen Madarász József í. képviselő úr említette a múltkoriban, hogy a tárgyalások folyamán folyton, évről-évre a házszabályok magyarázatában mindenféle tágításokat tesznek és a házszabályok igazi értelmét és igazi szigorát megcsorbítják. Ez egy újólagos eset, melynél ha az azonnali tárgyalást ki nem mondják, a házszabályok intézkedését egyszerűen mellőzik és alkotnak egy oly preczedenst, a melyre aztán a a jövőben hivatkozni lehet. Mert maga az eset is preczedens. Épen ez ügygyei kapcsolatban utána néztem az összes előfordult mentelmi eseteknek és egyetlen egy esetet sem találtam, hogy hivatalos közeg, miután tudomására jutott, hogy képviselő az illető, a nélkül, hogy az a képviselő bármily flagrans kihágást vagy büntettet követett volna el, azt letartóztatni, vagy pedig elővezetni óhajtotta volna. Mert igen t. ház, hivatkozom itt az igazságügyminiszter úrra, vagy pedig a belügyminiszter úrra, a kik ezen magyarázatot nagyon jól ismerik, mit jelent a rendőrségnél az, hogy előállít, vagy elővezet. Csak olyan egyént szabad és kell elővezettetni, a kinek kilétét, személyazonosságát meg kell állapítani. Egyébként más ezélja az elővezetésnek nincs, sőt a rendőrség nagyon megkülönbözteti a letartóztatást az elővezettetéstől. Midőn tavaly előfordultak a Vigszinháznál a tüntetések és innen Eötvös Károly tiltakozott Boda kapitány eljárása ellen, akkor a belügyminiszter úr arról a helyről magyarázta meg azt, hogy elővezetetés alatt tisztán csak a személy igazolását érti a rendőrség. Már pedig, igen t. ház, az illető képviselő úrról, a kin ez a mentelmi sérelem megesett, hivatalos jelentést tett a rendőr két kormánypárti képviselő vallomása és tanúsága szerint, hogy ez Rakovszky István képviselő. Tehát az elővezettetés szándéka tisztán erőszakon alapult, melyet a rendőrkapitány elkövetett azért, hogy Rakovszky István képviselő urat egyszerűen megbélyegezze, vagy bármikép megsértse. Ez az egyik ok. Nálam ez esetben különösen semmi személyi ok nem forog fenn, sem pártszempont nem vezet felszólalásomban. Én tisztán a házszabályok érdekében és tisztán azért, mert a legflagránsabb bizonyíték van a menteimis érelemre vonatkozólag, szólalok fel. Hangsúlyozom, méltóztassék bármilyen jogászt v

&gy jogtudóst megkérdezni, az elővezettetés tisztán csak azért történik, hogy a személy igazoltassák. És itt épen, mert Kubinyi Géza t. képviselőtársam közbekiáltotta, midőn Oiay Lajos t. képviselőtársam felszóialt, hogy hát a Lepsényi-ügyben máskép volt, azt kell felelnem, mint abban az ügyben egyik érdekelt, hogy az az eset más elbírálás alá veendő. De épen a Lepsényi-ügyben, midőn azzal akarta indokolni, szemben a Mócsy Antal képviselőtársam interpellácziójával a t. belügyminiszter úr azt, hogy Pichler és Olay képviselőket miért nem tartóztatta le a rendőr, kifejtette, hogy azért nem volt szükség az elővezettetésre, mert mind a kettőnek a személyét ismerik. Hát ha akkor nem volt szükség az elővezetésre, mert akkor a személyeket ismerték, úgy most egyáltalán elővezettetésre nem volt szükség, midőn egy hivatalos rendőr tesz jelentést, hogy az illető Rakovszky István képviselő és ezzel a személyigazolás megtörtént és a nevezett rendőrtisztviselő mégis le akarta őt tartóztatni, . . . Elnök: Kérem képviselő úr, már tovább megy a sürgősség indokolásánál, mert az érdembe is belebocsátkozik. Most az a kérdés, hogy van-e a sürgősségnek helye. Pichler Győző: . . . Épen ezekkel bátorkodom indokolni a sürgősséget. De tudomásom van arról is, hogy Krecsányi kapitány bűnvádi feljelentést tett és azt a rendőrség leközölte a bulletinben melyet éjjel kiadott a sajtó számára. Ennélfogva a közvéleménynek ilyenforma informácziója könnyen félrevezetésre szolgáltathatna alkalmat. Azért ez ügynek azonnali tárgyalását kérem. (Helyeslés halfelöl.) Perczel Béni jegyző: Kubinyi Géza! Kubinyi Géza: M;tgara is abban a véleményben vagyok, hogy a képviselői mentelmi jognál fontosabb jog nincsen; de minálunk, sajátságos közjogi helyzetünknél fogva, épen a legkiválóbb jogok közé tartozik, Miután pedig ilyen fontos ügynek tárgyalása van most a képviselőház előtt szóba hozva, azt gondolom, hogy ezen