Képviselőházi napló, 1896. XIX. kötet • 1898. november 28–deczember 30.

Ülésnapok - 1896-368

86S. ornágm ülés 1898, november 29-én, kedden., S? Pichler Győző T. ház! (Halljuk! Hall­juk!) Én nem akarok a kérdés lényegéhez szólói, a mely a jelentésben foglaltatik. Hanem tisztán a házszabályok érdekében szólalok föl és kérem, hogyha valaha, úgy most a 141. §-nak méltóz­tassék érvényt szerezni, a melyben ki van mondva, hogy midőn rendkívüli esetben történik men­telmi sérelem, az közvetlenül is tárgyaltassék. T. ház! Azok, a kik ezt a házszabályt meg­csinálták, a házszabályokat éveken át gyakor­lati tapasztalatok alapján állították össze és minden esetre nagyon jól tudták, s mindenesetre nagy bölcs előrelátásra mutat, hogy épen a men­telmi esetnél tesznek kivételt az összes többi esetektől azáltal, hogy módot nyújtanak arra, hogy a midőn a jelentés megtörténik, az rögtön tárgyaltassék is. Én azt hiszem és úgy tudom, hogy a házszabályokban ez az egyedüli para­grafus az, mely a tárgyalásra nézve ilyen imminens kivételt tesz és kérném nagyon a t. házat, hogy ezen paragrafus hatályát, ezen paragrafus érvé­nyességét ne tegyék irrelevánssá azáltal, hogy egy ilyen esetben, a hol kétségtelenül a rend­kivtíliség igazolva van, eltérjenek azon intéz­kedéstől, melyet a házszabályok e tekintetben nyújtanak. Épen Madarász József í. képviselő úr említette a múltkoriban, hogy a tárgyalások folyamán folyton, évről-évre a házszabályok ma­gyarázatában mindenféle tágításokat tesznek és a házszabályok igazi értelmét és igazi szigorát megcsorbítják. Ez egy újólagos eset, melynél ha az azonnali tárgyalást ki nem mondják, a ház­szabályok intézkedését egyszerűen mellőzik és alkotnak egy oly preczedenst, a melyre aztán a a jövőben hivatkozni lehet. Mert maga az eset is preczedens. Épen ez ügygyei kapcsolatban utána néztem az összes előfordult mentelmi ese­teknek és egyetlen egy esetet sem találtam, hogy hivatalos közeg, miután tudomására jutott, hogy képviselő az illető, a nélkül, hogy az a képviselő bármily flagrans kihágást vagy bün­tettet követett volna el, azt letartóztatni, vagy pedig elővezetni óhajtotta volna. Mert igen t. ház, hivatkozom itt az igazságügyminiszter úrra, vagy pedig a belügyminiszter úrra, a kik ezen magya­rázatot nagyon jól ismerik, mit jelent a rendőr­ségnél az, hogy előállít, vagy elővezet. Csak olyan egyént szabad és kell elővezettetni, a kinek kilétét, személyazonosságát meg kell állapítani. Egyébként más ezélja az elővezetésnek nincs, sőt a rendőrség nagyon megkülönbözteti a letartóz­tatást az elővezettetéstől. Midőn tavaly előfordul­tak a Vigszinháznál a tüntetések és innen Eötvös Károly tiltakozott Boda kapitány eljárása ellen, akkor a belügyminiszter úr arról a helyről ma­gyarázta meg azt, hogy elővezetetés alatt tisztán csak a személy igazolását érti a rendőrség. Már pedig, igen t. ház, az illető képviselő úrról, a kin ez a mentelmi sérelem megesett, hivatalos jelen­tést tett a rendőr két kormánypárti képviselő vallomása és tanúsága szerint, hogy ez Rakovszky István képviselő. Tehát az elővezettetés szán­déka tisztán erőszakon alapult, melyet a rendőr­kapitány elkövetett azért, hogy Rakovszky István képviselő urat egyszerűen megbélyegezze, vagy bármikép megsértse. Ez az egyik ok. Nálam ez esetben különösen semmi személyi ok nem forog fenn, sem pártszempont nem vezet felszólalásomban. Én tisztán a házszabályok érdekében és tisztán azért, mert a legflagránsabb bizonyíték van a menteimis érelemre vonatkozólag, szólalok fel. Hangsúlyozom, méltóztassék bármilyen jogászt v &gy jogtudóst megkérdezni, az elővezettetés tisztán csak azért történik, hogy a személy igazoltassák. És itt épen, mert Kubinyi Géza t. képviselőtársam közbekiáltotta, midőn Oiay Lajos t. képviselőtársam felszóialt, hogy hát a Lepsényi-ügyben máskép volt, azt kell felelnem, mint abban az ügyben egyik érdekelt, hogy az az eset más elbírálás alá veendő. De épen a Lepsényi-ügyben, midőn azzal akarta indokolni, szemben a Mócsy Antal képviselőtársam inter­pellácziójával a t. belügyminiszter úr azt, hogy Pichler és Olay képviselőket miért nem tartóz­tatta le a rendőr, kifejtette, hogy azért nem volt szükség az elővezettetésre, mert mind a kettő­nek a személyét ismerik. Hát ha akkor nem volt szükség az elővezetésre, mert akkor a sze­mélyeket ismerték, úgy most egyáltalán elő­vezettetésre nem volt szükség, midőn egy hivatalos rendőr tesz jelentést, hogy az illető Rakovszky István képviselő és ezzel a személyigazolás meg­történt és a nevezett rendőrtisztviselő mégis le akarta őt tartóztatni, . . . Elnök: Kérem képviselő úr, már tovább megy a sürgősség indokolásánál, mert az érdembe is belebocsátkozik. Most az a kérdés, hogy van-e a sürgősségnek helye. Pichler Győző: . . . Épen ezekkel bátor­kodom indokolni a sürgősséget. De tudomásom van arról is, hogy Krecsányi kapitány bűnvádi fel­jelentést tett és azt a rendőrség leközölte a bulletinben melyet éjjel kiadott a sajtó számára. Ennélfogva a közvéleménynek ilyenforma infor­mácziója könnyen félrevezetésre szolgáltathatna alkalmat. Azért ez ügynek azonnali tárgyalását kérem. (Helyeslés halfelöl.) Perczel Béni jegyző: Kubinyi Géza! Kubinyi Géza: M;tgara is abban a véle­ményben vagyok, hogy a képviselői mentelmi jognál fontosabb jog nincsen; de minálunk, saját­ságos közjogi helyzetünknél fogva, épen a leg­kiválóbb jogok közé tartozik, Miután pedig ilyen fontos ügynek tárgyalása van most a képviselő­ház előtt szóba hozva, azt gondolom, hogy ezen

Next

/
Thumbnails
Contents