Képviselőházi napló, 1896. XIX. kötet • 1898. november 28–deczember 30.
Ülésnapok - 1896-368
34 368. országos ülés 1898. november 29-én, kedden. Elnök: Hozzájárul a ház, hogy felolvastassanak? (Igen!) A különvéleménynek vagy mindkettőnek felolvasását kéri a képviselő úr? Szentiványi Árpád ! Az összes iratokat ! (Halljuk! Halljuk! a bal- és szélső baloldalon.) Perczel Béni jegyző (olvassa a Rakovszky István mentelmi ügyére vonatkozó irományokat). Elnök: Bármilyen fenszóval olvassa is a jegyző úr, ha a kérpviselő urak kon verzálnak, nem fogják hallani. (Halljuk! Halljuk! a bal- és szélső baloldalon.) Perczel Béni jegyző (tovább olvas). Elnök: T. ház! Az lévén indítványozva, hogy a jelentés kinyomassák és szétosztassék, a ház a kinyomatást és szétosztást elrendeli B annak idejében intézkedni fog a napirendre tíízés iránt. Szentiványi Árpád: T. ház! Elnök i Mihez tetszik szólni? A napirendre tűzéshez ? Szentiványi Árpád: Igen! Elnök: Tessék. Szentiványi Árpád : A házszabályok 141. §-a a következőkép szól: »A mentelmi bizottság jelentései rendkivűü esetekben a 124. §. rendelkezéseitől eltérően közvetlenül is tárgyalhatók.« Ha ez nem rendkivüli eset és ha itt a sürgősség nincs megindokolva, akkor mentelmi eset sürgősségét megindokolni sohasem lehet. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Hiszen hallottuk annak idején Rakovszky István képviselő urnak bejelentését a mentelmi jogán esett sérelemről, hallottuk annak most is felolvasását Nem fogom tehát felolvasni, hanem csak a következőképen kívánom megindokolni a sürgősséget. A mentelmi jogát a képviselőház bölcsesége a képviselőnek azért biztosította, hogy politikai jogainak gyakorlásában ne akadályoztassák és zaklatásoknak kitéve ne legyen. Itt az az eset történt, hogy a képviselő úr a képviselőházba jött és a nélkül, hogy a legkisebb rendzavarást okozta volna, a rendőrkapitány nemcsak megszólította őt, de rendőri műnyelven elővezettetést rendelt el ellene; (Nagy zaj balfélől.) elrendelte ezt még akkor is, mikor nemesak a rendőr mondta meg, hanem két képviselő is igazolta, hogy ő Rakovszky István képviselő. No hát, ha ez nem mentelmi jogon való sérelem, akkor mentelmi jogon való sérelem nincs, (ügy van! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) És ha az ember ezen elgondolkozik, más meggyőződésre nem jöhet, mint arra, hogy az a rendszer, a mely ma uralkodik, itt is kicsúcsosodik. (Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Az a rendőrtisztviselő nem tette ezt magától, neki felső meghatalmazása, vagy egyenes parancsa volt. Hiszen jelentik is a képviselő urak, hogy csakugyan mondotta, hogy felső parancsa van. Sürgős ennek a tárgyalása azért, hogy meggyőződj ének az adófizetők, hogy milyen tiszteletben tartja ez az éra a törvényeket, hogy még azon törvényt is, a mely a képviselőnek a mentelmi jogát, sérthetetlenségét biztosítja, lábbal tiporják cs»k azért, hogy bebizonyítsák, hogy nekik a törvény semmi, mint a hogy a főkapitány mondotta, hogy fütyül a törvényre. (Nagy zaj balfélől.) Hát ez a mondás az akar lenni, hogy tudja meg a választó közönség, az adófizető közönség, hogy a törvény már semmi, már erre a törvényre sem adnak semmit, vagy pedig egy intelem akar lenni a rendőrökre nézve, hogy az ellenzéki képviselőkkel mikép bánjanak el. (Úgy van! balfélől.) Én felteszem erről a kormányról még azt is, hogy szükség esetén egy éjjel össze fogja fogdostatni az ellenzéki képviselőket csak azért, hogy megmaradhasson abban a székben, a melyet oly dicsőségesen tölt be. (Nagy zaj és mozgás jobb felől.) Meggyőz engem erről még az is, hogy a mentelmi bizottság igen tisztelt előadója, a kit nekem régen van szerencsém ismerni, és a kiről tudom, hogy annak politikai programmjában a tisztesség mindig benne van, — mint a hogy a lapokban olvastam, — egy kész írott határozati javaslatot vitt be. (Úgy van! balfélől.) Engedelmet kérek, ezt felső parancs, felsőbb rendelet nélkül nem tette volna az én t. barátom. (Zaj balfélől.) Elnök (csenget): Csendet kérek. Szentiványi Árpád: Ez oknál fogva kérem a t. házat, méltóztassék a tárgyalást azonnal elrendelni, menjünk bele a tárgyalásba, világosítsuk fel úgy a képviselőházat, mint az egész nemzetet, hogy mi van itt készülőben. Hiszen mindig emlegetik, hogy az indemnitás meg nem szavazása esetén januárban már ex lex állapot lesz. No hát most nem ex lex állapot van, hanem törvényen kivűli állapot. (Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Nem tisztelnek egy törvényt sem, addig tartják azt a törvényt meg, a meddig az a kényelmet biztosítja, a meddig az a kormány malmára hajtja a vizet. A mely percében az alkalmatlan, félrerágja, lábbal tiporja, sárba dobja az igazságot. Az igazságügyminiszter úr is úgy tett Jászberényben. Ez indoknál fogva kérem, méltóztassanak most a tárgyalásba belemenni és kimondani, hogy most tárgyaljuk ezt a mentelmi ügyet. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) B. Bánffy Dezső miniszterelnök: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Nem fogok a dolog érdeméhez szólani, hiszen egyáltalában arról most szó nem lehet és még olyan mérvben sem fogok a kérdés érdemébe beleereszkedni, mint a milyen mértékben, bár elismerem, kis mértékben tette a képviselő úr. Egyszerűen azon néze*