Képviselőházi napló, 1896. XIX. kötet • 1898. november 28–deczember 30.
Ülésnapok - 1896-385
385. országos ölés 1898. deezember 29-én. csütörtökön. 367 egy nyilatkozata, melyből kitűnt, hogy a miniszterelnök igenis őt a szelíd nyomás igénybevételével szószegésre akarta birni. (Zajos ellenmondás a jobboldalon. Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon. Korelnök csenget.) Lukáts Gyula S Igenis szószegésre akarta bírni, (Nagy zaj a jobboldalon. Halíjuk! Halljuk! balfelel. Közbeszólás balfelöl; Vigyázz, levelet fog imi neked!) Rakovszky István: Kijelentem, hogy erre az állításomra irhát nekem a miniszterelnök akárminő levelet, én azt a papírkosárba fogom dobni. (Tetszés balfelöl. Nagy zaj és felkiáltások a jobboldalon: Nem fog imi!) Kubik Béla: Ktilömb helyre való a levele! (Nagy zaj es mozgás a jobboldalon.) Rakovszky István: Hogy mennyire megbízható a miniszterelnök szavahihetősége, (Aagy saj a jobboldalon; Halljuk! Halljuk! balfelöl.) azt a legutóbbi Horánszky-inczidens mutatta meg legjobban. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Horánszky Nándor, akinek huszonötéves parlamenti múltja alatt egyszer sem mondták azt, a mit a miniszterelnöknek százszor és százszor kellett eltűrnie, hogjr ő hazudik . . . (Élénk mozgás és felkiáltások a jobboldalon: Rendre! Rendre! Korelnök csenget.) Fáy István: Úgy látszik, nem akarják az igazságot meghallgatni! (Nagy zaj.) Korelnök: Képviselő urak szólni kívánok! (Felkiáltások a jobboldalon; Utasítsa rendre Nagy zaj.) A képviselő úr másodszor ismételte . . . (Felkiáltások a baloldalon : Gsak czitált.) Rakovszky István: A t. elnök úr becses figyelmét arra hívom fel, hogy én most nem állítottam semmit, hanem csak egyszerűen ezitáltam azt, a mi megtörtént és a miről a naplók tanúságot tesznek. (Zaj. Felkiáltások a szélső baloldalon : Százszor mondtuk ! Halljuk! Haljuk ! jobbfelöl! Felkiáltások a baloldalon : Helyre ! Helyre!) Korelnök: Legyenek szívesek helyre menni a képviselő urak én közbe nem kiáltani, mert lehetetlen, hogy az elnök figyelemmel hallgassa és meghallja a képviselő szavát. (Halljuk! Halljuk !) Rakovszky István: T. képviselőház! Horánszky Nándor képviselő úr itt nyilt ház eiőtt felemlítette azt, hogy a miniszterelnök a vele megkötött megállapodásokat meg nem tartotta. Erre nézve a miniszterelnök nem felelt tagadólag; azt mondotta,' lényegében úgy van, de a mellékes ügyekben nincsen úgy, tehát be van igazolva az, a mit itt Horánszky Nándor mondott. (Folytonos zaj a jobboldalon. Egy hang a szélső baloldalon. : Menjenek a Lloydba diskurálni. Folytonos zaj jobbfelöl.) Kubik Béla: A mandátumbörze talán nem jói áll ? (Derültség a baloldalon.) Rakovszky István: És t. képviselőház, mit tett a miniszterelnök erre ? Ide jött a parlamentbe ezt megezáfolüi? Nem! Bujdosott, és azután egy durva levelet irt, a melyben Horánszky Nándort gyávának nevezte, ő nevezte gyávának azt a férfiút, (Folytonos zaj.) a ki megtorlatlanul nem engedte .... Korelnök: T. s képviselő úr, szólaui kívánok. A t, képviselő urat figyelmeztetem, legyen szíves a tárgynál maradni. (Helyeslés jóbbfelöl. Nagy zaj a baloldalon. Felkiáltások: Most Bánffy levelénél van!) Most az elnökválasztás idejének megállapítása van napirenden. (Halljuk! Halljuk!) Polónyi Géza: És az azzal kapcsolatos politikai kérdések! (Igaz! Úgy van! a baloldalon) Ivánka Oszkár: Egyik czudarab mint a másik, a mit tesz! (Mozgás és saj a jobboldalon. Igaz! Ügy van! balfelöl.) Nem szeretik azt hallani; pedig történet, a mit beszélek. (Ellenmondás jóbbfelöl. Zaj.) Korelnök: Ivánka Oszkár képviselő uraS; kérem, legyen szíves tartóztatni magát a folytonos közbekiáltásoktól. (Halljuk! Halljuk!) Rakovszky István: A miniszterelnök úr, mint mondám, egy durva levelet, irt és nem tartotta érdemesnek itt megjelenni és azt, a mit Horánszky Nándor állított, megezáfolni. (Igaz! Úgy van !a batodlalon.) Kubik Béla: Mert nem lehet! Rakovszky István: Ma, a mikor gróf Apponyi Albert ide jött és bebizonyította, hogy igenis, a mit Horánszky Nándor elmondott, az szórói-szóra igaz, úgy van, (Nagy zaj. Elnök csenget.) felkelt, mondott valamit, a mi — most ismét nem akarom a ház mélyen tisztelt elnök urának rendreutasításatm agamra vonni, — a tényállásokkal homlokegyenest ellenkezik. (Helyeslés balfelöl. T<ms. Zajos ellenmondások jóbbfelöl. Nyugtalanság.) Én olyan boldog vagyok e perczben, hogy a t. túloldal is meg van elégedve velem, hogy bele megyek a bizonyításba. (Halljuk! HaVjuk!) Tisztelt gróf Apponyi Albertnek a felszólalására azt mondotta a miniszterelnök úr, hogy ő a főrendiházban nem akarta és aggályai támadtak azon tárgyalások alatt a miatt, mivel a néppárt nagy agitácziót fejt ki, és azért nem szívesen látta volna, ha ezen törvényjavaslat megszavazva lett volna, gróf Apponyi Albertnek pedig azt mondotta, a nyilatkozatban is azt mondotta, és Horánszky Nándornak is azt mondotta, hogy azért nem akarja ezt a törvényjavaslatot törvénynyé emeltetni, mivel a kiegyezési kérdéstől fél. (Nagy zaj balfelöl.) Justh Gyula: Máskép nem lehet ezt kifejezni, mint e szóval: hazugzág! (Nagy zaj. Felkiáltások balfelöl: Találjanak rá szót! Menjenek saját pmjamentjökbe!)
