Képviselőházi napló, 1896. XIX. kötet • 1898. november 28–deczember 30.

Ülésnapok - 1896-385

352 885. országos ülés 1898. decíember 29-én, csütörtökön. véletlen folytán Széll Kálmán képviselő úrral beszélgettem ezen kérdésről. A Széll Kálmán képviselő úrral folytatott beszélgetés rendjén jöttünk rá arra az aggályra, a mely fenforogni jelentkezett, (Derültség balfelől. Halljuk! Halljuk! jobbfélöl.) a kúriai bíráskodásnak a kiegyezés előtti letárgyalása esetleges hátrányos voltáról. Egén megbeszélés után, a melyet Széll Kálmán képviselő úrral folytattam, következett a Széll Kálmán-féle levél és rá azon látogatás, a melyet nálam Horánszky képviselő úr tett. Hát, t. ház, én azt gondolom, hogy épen az, hogy fiz indítvány megtétele előtt a Széll Kálmán képviselő úrral folytatott tanácskozás következtében aggályaimat előadtam, igazolja azt, hogy itt félrevezetésnek a czélzata egyáltalában nem forgott fenn. (Igaz! Úgy van! jobbfélöl.) Ivánka Oszkár: Megint hazudik! (Zajos felkiáltások jobbfélöl: Rendre! Rendre! Szabad-e parlamentben így beszélni? Nagy zaj.) Korelnök: Azon képviselő űr, a ki azon rövid szót koczkáztatta, a parlamenti illemmel ellenkezőt cselekedvén, először figyelmeztetem, hogy ily szavaktól tartózkodjék. (Élénk helyeslés jobbfélöl) B. Bánffy Dezső miniszterelnök: Daczára, r. képviselőház, a fen forgó és nemcsak egyedül én nálam fenforgó aggályoknak, mégis mondhatom, hogy a kormány egész jóhiszemüleg, egész odaadással ment bele a kúriai bíráskodásról Szóló törvényjavaslat tárgyalásába. (Igás! Ügy van! jobbfélöl. Derültség balfelöl. Zaj.) Méltóztatnak tudni, hogy azt letárgyaltuk, és hogy törvényerőre nem emelkedett, okát nem ezen aggályokban méltóztassanak keresni, hanem méltóztassanak abban keresni, hogy a főrendiházban a 169. §., a mely a papi izgatások . . . (Nagy zaj bal felől. Bálijuk! Halljuk! iobbfelöl.) a mely a papi izgatásokra vonatkozólag helyeztetett ebbe a törvényjavaslatba, keresztül netn ment. A kormány úgy tartotta, hogy a készülőben levő, erős agifáezióra való figyelemmel — nem tagadom, egész őszintén megmondom, a néppárti tervelt mozgalommal szemben — bajos az egyházpolitikai törvények revíziója czéljából indított akezióval szemben úgy menni bele a választásokba, hogy e tekintetisen kellő garancziáink ne legyenek. (Nagy zaj balfelöl. Igás! Úgy van! jobbfélöl.) Ezeket a kellő garaneziákat a törvényjavaslatban, (Nagy zaj bal felől.) az ebbe a törvényjavaslatba bevett 169. §-ban kerestük és találtuk. (Folytonos zaj balfelöl.) Abban a nézetben lévén, hogy a szószékről és a kegyszerekkel való izgatásnak a lehetősége (Felkiáltások balfelől: Nem áll!) meg nem engedhető, s mert a főrendiház ezen szakaszt a törvényjavaslatban törölte, szüksége mutatkozott annak, hogy a kérdés itt a képviselőházban újra tárgyabassék, a szakasz visszahelyeztessék. Most már, t. ház, a kormány előtt két út volt, (Zaj balfelöl.) itt tárgyalva, a 169. §. visszahelyezésével ellentétbe helyezkedni a főrendiházzal és egy újabb egyházpolitikai közdelem elé menni. (Zaj balfelől. Elnök csenget.) Ez a kormány programmjába vette fel azt, hogy az egyházpolitikai megalkotott törvényeket a felekezetek érdekei és érzelmei sérelme nélkül fogja keresztülvinni és kilátásba helyezte újabb egyházpolitikai küzdelmeket fel nem idézni. Kötelessége volt tehát kerülni ezen ellentétet, (Helyeslés jobbfelöl.) és azt gondolom, e tekintetben helyesen is jártunk el. (Ügy van! Úgy van! a jobboldalon. Zaj és ellenmondások a bal- és szélső baloldalon.) Itt méltóztassanak okát keresni annak, (Zaj balfelől) hogy ezen törvényjavaslat törvényerőre nem emelkedett, itt méltóztassanak a kérdést megbírálni. Azt gondolom, hogyha méltóztatnak tárgyilagosak lenni, igazat adnak nekem, ha nem akartam a főrendiházzal fölidézett ellentét folytán újabb egyházpolitikai küzdelmet kezdeni. (Hosszantartó nagy zaj a bal- és szélső báloldalon. Elnök ismételten csenget.) Justh Gyula: Nem tartotta meg szavát, le kellett volna mondania! (Nagy zaj.) B. Bánffy Dezső miniszterelnök: T. ház! (Nagy zaj. Felkiáltások a baloldalon.- Nem hallgatjuk! Ki vele!) A mi már most az 1898 : I. törvényezikkre vonatkozó kérdést illeti, (Zaj. Elnök csenget.) szükségesnek látom konstatálni, (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) hogy gróf Apponyi Albert mostani beszédében is elismerte, (Nagy zaj a balés szélső baloldalon. Felkiáltások: Most sem mond igazat! Hazudik! Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Gajáry Géza S Félnek az igazságot meghallgatni, azért lármáznak! (Nagy zaj balfelől. Elnök ismételten csenget. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) B. Bánffy Dezső miniszterelnök s.. . azt mondta, hogy ő beismeri, miszerint ő a törvényjavaslatnak eredeti, módosítás nélküli szövegéhez járult Bécsben. Már most, t. ház, (Folytonos zaj.) ha gróf Apponyi Albert képviselő úr maga kijelenti, hogy a törvényjavaslat eredeti módosítás nélküli szövegéhez járult Bécsben és ezáltal elfogadta azt, hogy a hivatkozott akkori törvenyjavaelat 1, §.2 pontjában, a mikor az 1878 évi törvényezikkre történt hivatkozás, az 1—22-ig terjedő czikkek külön megneveztessenek, akkor elfogadta én szerintem azt az álláspontot, azt az állapotot, a mely teremtetett az által, hogy ennek a törvénynek alapján (Zaj bálfelöl.) az 1878. törvényben megteremtett állapotokat tartja fenn. (Helyeslés a jobboldalon.) Ezen állapotok közé tartozott és tartozik az is, hogy a kűlállamokkal szerződést (Zaj. Halljuk! Halljuk!) az eddigi gyakorlatnak és törvényeinknek megfelelői eg a külügyminiszter úr köt (Helyeslés